Kiemelt fejlesztési célok, kézikönyvek

A városfejlesztés összetett feladat, amelyben az önkormányzatok mellett számos szereplő vesz részt. Ennek megfelelően a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célok részben túlmutatnak a Fővárosi Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén, jelzik a Főváros által támogatandó folyamatokat és fejlesztési irányokat, illetve ösztönzik és támogatják az érintett szereplőket a célok megvalósításában.

 

 

Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója egy önálló, szakági fejlesztési koncepció, amelyben a zöld, azaz a városi tájépítészet határozza meg a vezérelveket. Átfogó, rendszerszemléletű dokumentum, amely mérleget von az elmúlt 10-15 év városfejlesztési történéseiből, összefoglalja a zöldfelületekkel, illetve a zöldinfrastruktúrával kapcsolatosan felmerülő kormányzati, fővárosi, kerületi és nem különben társadalmi feladatokat, továbbá rövid és hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg az élhetőség, a fenntarthatóság, a környezettudatosság erősítése érdekében.

I. kötet - Helyzetelemzés és értékelés (54 MB)
II. kötet - Koncepció (14 MB)

 

 

A Balázs Mór-terv Budapest 2014 és 2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája, amely már a fenntartható városi mobilitás-tervezés szellemében és a Budapest 2030 városfejlesztési koncepció alapján készült. A terv meghatározza a budapesti közlekedés szerepét a nagyváros stratégiai fejlesztési céljainak elérése érdekében, illetve rendszerbe foglalja a legfontosabb közlekedési teendőket. A stratégia az európai uniós fejlesztési források programozásával kapcsolatos elvárások szerint készült, hogy felkészülten pályázhassunk az unió városi közlekedés fejlesztését támogató forrásaira.

A stratégiában megfogalmazott mintegy hatvan intézkedés(csomag) felöleli az összes városi közlekedési módot és alágazatot (a gyalogosoktól és kerékpárosoktól kezdve a közösségi közlekedésen át az egyéni közlekedésig, beleértve a parkolást, az áruszállítást, a taxi közlekedést, illetve technológiai, informatikai alapú fejlesztéseket is), valamint olyan komplex témákat is kezel, mint a Dunával kapcsolatos teendők (hidak, vízi közlekedés), a turizmus igényei, valamint a városi közterületek humanizálása.

Budapest közlekedési fejlesztéseiről bővebben a BKK oldalán olvashat.
 
 
 
 
 
 
Az „okos város” szemlélet évek óta kiemelt szerepet tölt be a Fővárosi Önkormányzat városfejlesztési intézkedéseiben, a tervezés és a projektek megvalósítása során egyaránt. A koncepcionális dokumentum célja, hogy egységes keretrendszerbe foglalja az egyes szakági fejlesztési dokumentumokban horizontális célként megjelenő okos város célkitűzéseket, bemutassa az okos városfejlesztés területeit, valamint a megvalósult jó példákat.
 

Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe (6 MB)
Összefoglaló (11 MB)
Összefoglaló angol nyelven (Smart Budapest summary – English version) (11 MB)

 

 

A Duna és partjai történeti és építészeti szempontból is Budapest legértékesebb, funkciókban gazdag területei, melyek a pezsgő kulturális élet és a sokszínű szabadidő-eltöltési lehetőségei révén a turisták és a kikapcsolódni vágyó lakosok kedvenc célpontjai. Éppen ezért a Fővárosi Önkormányzat kiemelt célja egy vonzóbb, sokszínű és színvonalas kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó Duna-part kialakítása: a belvárosi Duna-partok közterületi megújítása, az árvízvédelem, a hajózás és a kikötők fejlesztése, valamint a Duna-parti zöldterületek megújítása. Mindezek megvalósítását több tanulmány és városépítészeti kézikönyv, valamint a több ütemben készülő Duna-parti Építési Szabályzat is segíti.

Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója
A tanulmányterv feltárja a Duna menti zónában rejlő gazdasági, szabadidős és turisztikai fejlesztések, valamint a vízi közlekedés, a rakpartok és a kikötői infrastruktúra fejlesztésének és a szállodahajók elhelyezésének lehetőségeit.
 
A budapesti Duna-partok karaktervizsgálata
A karaktervizsgálat célja, hogy a teljes budapesti Duna-part építészeti, műszaki és természeti környezetének felmérésével támogassa a tervezőket, annak érdekében, hogy a Duna-parti fejlesztések egységes és magas építészeti minőségben valósuljanak meg.
 
RAK-PARK: a Kossuth tér-Fővám tér közötti Duna-part megújítása
A Fővárosi Önkormányzat 2015-ben építészeti tervpályázatot írt ki a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítására, melynek célja egy sokszínű és színvonalas kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó Duna menti közösségi tér létrehozása. A tervpályázatról további információ a pályázat honlapján található.
 
PARTIFECSKE ATLASZ
A kötet a Fővárosi Önkormányzat érdekeltségében lévő budapesti Duna-partokon elhelyezhető időszakos parti építmények tervezési útmutatója és arculati kézikönyve alátámasztásaként az építmények, valamint a kikötői úszóművekhez tartozó parti elemek építészeti kialakítására és a közterületen történő elhelyezésére vonatkozó koncepcióterve.
 
 
 
 
 
 

A kataszter rendszerbe foglalja a város barnamezős és alulhasznosított területeit, előirányozza a területek hasznosíthatóságát és fejleszthetőségét, valamint tartalmi alapot képez egy interaktív információs rendszer kidolgozásához.

Összefoglaló (2 MB)
Összefoglaló angol nyelven (Brownfield Register Summary – English version) (2 MB)

Metodika (3 MB)
Buda (160 MB)
Pest-belső (280 MB)
Pest-külső (190 MB)

 

 

A kézikönyv célja kézikönyv a budapesti történeti városszövet és épületállomány értékőrző, energetikai fejlesztéseivel kapcsolatos ismeretanyag átadása, az épületfelújítások során az alkalmazandó szakszerű és jövőbemutató beavatkozási javaslatok bemutatása, ösztönzése.
 
 

Kezelési kézikönyv (86 MB)

 

 


A kézikönyv a szociális városrehabilitációs projekteket tervező és megvalósító fővárosi és kerületi önkormányzatok, szervezetek számára készült, annak támogatására, hogy a források felhasználásával egymásra épülő eszközökből álló, komplex helyi programok valósuljanak meg.
 
Kézikönyv (16 MB)
További információk ezen az oldalon találhatók.
 
 
 
 
 
A megvalósíthatósági tanulmányterv a kerületek eltérő adottságai alapján összehangolt beavatkozási javaslatokat fogalmaz meg a patak menti területek revitalizációja, fejlesztése érdekében.  A komplex fejlesztés részeként a patak menti tervezett kerékpárút „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó” néven benyújtásra került a VEKOP 5.3.1-15 pályázatra, és támogatásban részesült. Az engedélyes tervek készítése 2017 tavaszán indul, a kivitelezés várhatóan 2019 nyár végéig fejeződik be.
 
Rákos-patak és környezetének revitalizációja Megvalósíthatósági Tanulmány és Mesterterv
Vizsgálat, helyzetértékelés munkarész (76 MB)
Tervi munkarész (30 MB)
 
 
 
 
 
A fejlesztési tanulmánytervek célja, hogy a fővárosi kezelésben lévő, kiemelt városi parkok (Margit-sziget, Óbudai-sziget, Népliget) fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat integráltan kezelve meghatározza a parkok zöldfelületi, rekreációs, közlekedési, kulturális és sportfejlesztéseit.
 
 
 
 
 
 
A megjelenő Zöldinfrastruktúra füzetek a szakemberek, döntéshozók munkáját és a városlakók tájékoztatását kívánják segíteni. A kiadványok bemutatják a zöldinfrastruktúra fejlesztések komplex eszközrendszerét a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok révén. Az általános alapelveken és a jó példákon túl tartalmazzák a megvalósítás különböző lehetőségeit, továbbá ezek műszaki és növényélettani feltételeit, korlátait. A kiadványsorozat a városökológiai alapismeretektől a zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásán át a csapadékvíz-gazdálkodás ökologikus rendszeréig minden fontosabb tématerületet felölel.
 
Az Zöldinfrastruktúra füzetek sorozat első kiadványát a városi csapadékvíz-elvezetésben kiemelt szerepet betöltő vízáteresztő burkolatokat és azok alkalmazási lehetőségeit mutatja be. A füzet és a jövőben megjelenő kiadványok célja, hogy a fővárosi közterület-megújítások során útmutatást nyújtsanak az élhető, fenntartható, közösségi terek létrehozásában.
 
 
A füzetsorozat második kiadványa egy alternatív zöldfelületi elem, a zöldhomlokzat tervezéséhez, kivitelezéséhez és fenntartásához nyújt segítséget. A zöldhomlokzatok, zöldfalak alkalmazásának különösen a belvárosban, illetve az intenzíven beépített városrészekben van jelentősége, ahol a sűrűn beépített vagy burkolt felületeken problémát okoz új, kondicionáló zöldfelületek létrehozása. A függőleges növényfalak révén a kedvező ökológiai és esztétikai tulajdonságoknak köszönhetően élhetőbbé, fenntarthatóbbá, zöldebbé tehető a főváros, ami a 21. század városökológiai törekvéseinek egyik legfőbb követelménye.