Tarlós István sajtótájékoztatója a BKV-ról

Tarlós István főpolgármester 2012. február 13-án sajtótájékoztatót tartott a BKV-ról. Alább szó szerint közöljük a főpolgármester által elmondottakat.
 
"Nem kis meglepetéssel olvasok 15 hónappal az eskütételem után olyanokat, hogy két éve lennénk hatalomban és még mindig nem oldottuk meg a BKV problémáit. Eddig úgy tudtam, hogy két év 24 hónapból áll. Kezd kezelhetetlen lenni a BKV körüli kommunikáció. Legutóbb valami okból a parlamenti frakcióvezető is nyilatkozott.
 
Én is támogatom Lázár Jánost, úgy ahogy nyilatkozata szerint Ő is engem, és el is gondolkodtam a nyilatkozatán.
 
A számok világában elég jól elboldogulok. Ami a fővárost illeti, azt kérem, nézze meg Lázár János, hogy Budapest, illetve például Hódmezővásárhely hány százalékát kapja vissza a helyben befizetett szja-nak, és utána döntse el, melyik város „tartja a markát”. Azt hallani, hogy Budapest „turkálna” a vidék és a kerületek zsebében, holott a vidéki városok nagyobb arányban kapnak vissza a befizetett szja-ból, a kerületek pedig csak elvittek ebben a ciklusban (idegenforgalmi adó, parkolási díj), nemhogy adtak volna.
 
Ezért először meglepődtem a bírálatán, de aztán inkább tudomásul vettem. Több okból. A legfontosabb, hogy a BKV érdekében nem szeretnék a kormánnyal is további félreértésbe keveredni.
 
A parlamenti frakció vezetője eddig még soha nem jelezte nekem, sem pedig szakmai helyettesemnek, hogy tájékozódni szeretne Budapest közlekedésszervezési- és finanszírozási problémáiról, pedig ha kíváncsi rá szívesen elbeszélgetünk vele.
 
A takarékossági intő csak amiatt fájt egy kicsit, mert hiszen Hódmezővásárhely elég előkelő helyen áll az eladósodási listán. Lévén pedig, hogy az ottani városvezetés azonos a korábbival, mégiscsak lehet valami köze az adósságállományhoz.
 
Ezzel szemben nekünk pont semmi közünk nincs Budapest 170 milliárdos, pláne pedig a BKV jelenleg 64 milliárdos adósságának felhalmozásához. Mindkettőt kell párhuzamosan kezelnünk. Utóbbiból – úgy intézték 8 éve - 40 milliárdot ezév első negyedében kell visszafizetnünk. Ekkora összeget „ötlet”-ből nemigen lehetséges visszafizetni. Abból a kasszából sem sokkal könnyebb, amit itt hagytak. Ehhez pénz kellene. Nem egyszerűen az a helyzet, amit olvasni lehet, hogy a BKV költségvetéséből idén „hiányzik” a 40 milliárd, hanem arról van szó hogy 2004-ben felvettek egy ekkora hitelt olyan feltételekkel, hogy épp most nekünk kell visszafizetni.
 
Most még itt ez a prémium ügy is a BKV-nál. Soha „jobbkor” nem jöhetett volna.
 
Jelen esetben nem jutalomról van szó, ahogy sokan nevezik, hanem prémiumról. Szükséges volna fogalmi különbséget tenni a prémium és a jutalom között. A jutalom csak bérmaradvány terhére fizethető és nem külön feladathoz kötött, hanem ajándék. Épp ennek a kifizetése nem történik meg, amit a cégnél fájlalnak is. A prémium eredendően más, ez rendszerint többletfeladatokhoz kötött pénz. A jelenlegi kommunikáció, a fogalmak keverése csak arra jó, hogy a közvélemény felelőtlen kifizetéseket reagáljon és akár a korábbi képtelen végkielégítésekre is asszociáljon. Így könnyen gondolhatják azt, hogy itt nem változott semmi. Ez azonban teljesen hamis kép. A most kifizetett prémium egyébként a BKV éves bérköltségének körülbelül 1,3 százaléka, ami a BKV forráshiányához mérten nagyságrendileg alig számít, de a lényeg, hogy ezért a pénzért az emberek túlnyomó többsége biztosan megdolgozott. Hogy volt-e jogosulatlan kifizetés, azt vizsgálat fogja eldönteni.
 
 Nem védeni akarom a vezérigazgatót (aki nem is kapott prémiumot, sőt egy ideig a fizetését sem vette fel), mert a politikai ütemérzéke Oscar díjas, de meg kell hagyni azt is, hogy a prémium kifizetés ettől függetlenül nem volt jogszerűtlen. Mindenki azt gondolja, hogy a menedzsment óriási pénzeket vett fel, a sokadalom pedig csak nézett. Ám ez nem így van. A cégnél 7500 ember kapott prémiumot. Művezetők, forgalomirányítók, járművezetők, akiknek nem természetes munkaköri feladatuk, hogy például menetjegyeket áruljanak. Rajtuk áll, hogy a cég még működik. A prémiumokat a korábbi cégvezetés tűzte ki, s ha teljesítettek és a cég nem fizet, sikerrel perelhetik a BKV-t. A szakszervezeti vezetők pedig, akiket követeléseikkel (és érdekes módon még műszaki kérdésekben is) naponta idézgetnek a lapok, közben tüntetés élére állnak, épp a juttatásokat reklamálva. Az ilyen tüntetés – a takarékossági kényszer ellenére – a közbeszéd tematizálása során még támogatást is élvez. Az is kifogás, hogy a városvezetés és a cégvezetés miért akar ahhoz a kollektív szerződéshez nyúlni, amely alapján például külön menedzserszerződést is kaphattak olyan szakszervezeti vezetők is a BKV-nál, akiknek a havi pénze közel a duplája mondjuk a főpolgármesterének, és nagyjából megegyezik a miniszterelnök fizetésével. Ebben a kollektív szerződésben nem egy olyan juttatás szerepel, amelyik mértéke messze meghaladja a Munka Törvénykönyvében foglaltakat, és egyetlen más közszolgáltató cégnél nem található hasonló. Ezt a kollektív szerződést még a néggyel korábbi vezérigazgató idején kötötték. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a jelenlegi városvezetéssel ellentétben ezeknek a szakszervezeti vezetőknek jó része akkor is a BKV-nál dolgozott, mikor az óriási hiteleket felvették, vagy amikor ezt a furcsa kollektív szerződést megkötötték az ő menedzserszerződéseikkel együtt.)
 
Kicsit váratlan fejlemény Rogán Antal képviselő Úr hirtelen jött, szűnni nem akaró vélemény nyilvánítása a BKK-ról és a BKV-ról (túl a számok jelentős pontatlanságán). Ezek minden alkalommal úgy jelennek meg, mintha kívülálló szemszögéből, vagy a Parlament gazdasági bizottságának elnökeként, kvázi a kormány nevében, vagy kerületi polgármesterként fogalmazná meg azokat. Számítunk erősen Rogán Antal segítő javaslataira, de ez a fajta kommunikáció félrevezető, mivel homályba burkolja azt a tényt, hogy ő a Főváros gazdasági bizottságának elnöke is, fővárosi képviselő. Ebben a minőségében pedig a ciklus első pillanatától kezdődően valamennyi – vagy két tucat – tárggyal kapcsolatos előterjesztést – s ami fontos – észrevétel nélkül, szavazatával is támogatott. Vagyis egyik pillanatról a másikra előzetes jelzés nélkül azt kezdte bírálni, amit eddig folyamatosan támogatott. Ha netán baráti társaságban tett volna előbb észrevételt, azt a frakcióval, a városüzemeltetési főpolgármester-helyettessel, velem, vagy a közgyűléssel jó lett volna tudatnia. Azt mondja a képviselő úr, hogy felszabadulnak majd a fővárosnak forrásai, amiket a BKV-nak adhat, hiszen az állam elvisz majd oktatási és egyéb feladatokat. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az ezekhez tartozó forrásokat is elviszi. Attól nem oldódik meg a BKV problémája, ha Lázár János és Rogán Antal felváltva két naponként ismétlődően adagolja a parlamenti frakciónak és a közvéleménynek azt, amit elhatároztak.
 
Most pedig a helyzet a következő. Elképzelhető, hogy a kommunikációs zavarkeltés folytatódik, holnap talán egyenesen azt mondja majd valaki, hogy lassan vége az önkormányzati ciklusnak és a BKV problémáját még mindig nem oldották meg. Valójában azonban egy költségvetési év van mögöttünk (a 2010-es költségvetést még a korábbi vezetés készítette, több mint fél évvel a választás előtt). Természetesen nem akarunk a kormánnyal szemben politizálni, nem is akartunk.
 
A főváros 2012. évi költségvetési tervének végleges, ma még át nem vezetett változatában a jelen és főképpen a jövő összvárosi működését kockáztatva tudunk csak elegendő forrást összeszedni a BKV számára. Ebben azonban benne van a BKV belső megtakarításaitól kezdve, a többi közszolgáltató osztalékainak kifacsarásán keresztül, a város egyéb működési feltételeinek teljes kifeszítéséig minden. Így elérhető az az egyébként számomra nehezen érthető feltétel, hogy a sokat emlegetett „1+1” forintos elvet a BKV támogatásában úgy tartsuk fenn, hogy az állam a maga részéről ebbe beleérti az eddig stabil normatív támogatást is.
 
Más kérdés, hogy a főváros kulturális szegmense, a közterületek állapota, szociális rendszere, vagy egyéb közszolgáltatási – például az útfelújítások – hogyan sínylik majd meg mindezt.
 
Egy héten belül kész lesz a távlati koncepció is, most abban a megfogalmazásban, ahogy a kormány kéri, hogy az IMF elé is tehesse. Vagyis a Főváros is végrehajtja a kért változtatásokat.
 
A kérdés azonban ezzel még mindig nem oldódik meg. A főváros 2012-ben olyan forrásokat is beáldoz a BKV talpra állítása érdekében, amiket csak egyszer tud megtenni, és minden évben ezek nem jelennek újra meg. Az tehát nem megúszható, hogy ha állami támogatást majd nem is, de bevételi lehetőséget kapjon Budapest, mert pénz nélkül ugyanúgy nem tudja működtetni a tömegközlekedést, ahogy a BKV sem. Nem érthető, hogy ha a legkülönbözőbb okokból eladósodott önkormányzatok mind kérhetik a kormány segítségét, akkor épp a főváros ilyen helyzetben miért nem.
 
Remélem, vége szakad egyszer annak a hazai tendenciának, hogy a főváros lényegében azt szenvedi el itthon, mint az ország nemzetközi téren. A vidék rendkívül pontatlan és hiányos információk alapján, indulatból támadja ma Budapestet. Erre semmi szükség. Készek vagyunk vidéki parlamenti képviselők akár nagyobb csoportjának részletes tájékoztatókat tartani a valós állapotokról. A BKV kritikus helyzetét nem tegnap óta kommunikáljuk. Sokkal bonyolultabb a szituáció, mint a felületes szemlélő gondolná, és azzal kezdtük a ciklust, hogy ezt azonnal jeleztük. A problémát mondva csinált Budapest-vidék ellentétté, vagy pláne párton belüli személyes ellentétekké degradálni nem célra vezető.
 
A legveszélyesebb ma a 2004-ből származó adósságállomány rendezése. Ezt aztán végképp senki nem róhatja fel a jelenlegi vezetésnek. 2011-ben a BKV egy fillér működési hitelt sem vett fel, sőt 13 milliárd forint hitelt visszafizetett. (Nyilván nem véletlenül hozott már augusztusban is olyan határozatot a kormány, hogy azt az adósságot át fogja vállalni.) Márpedig, ha ennek a hitelnek a felszámolására elmarad a sürgős segítség, akkor tényleg közel a nap, mikor a BKV járművei reggel a remizben maradnak. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogyan egyezünk meg a kormánnyal az ezévi, vagy a jövőbeni finanszírozás kérdésében. A hitel visszafizetési határideje vészesen közeleg. A BKV összeomlása beláthatatlan károkat okozna az országnak, és bármilyen kommunikációt alkalmaznak, az igazság az, hogy a Főváros, ha megszakad, sem tudja egyedül megakadályozni."
 
budapest.hu

VIDEÓ A TÁJÉKOZTATÓRÓL

Hírek

RSS megtekintés