Tarlós: az előző városvezetés szerződéseinek újratárgyalásával eddig 50 milliárdot sikerült nyerni

​A főváros és a kormány között kötött Budapest-szerződés konkrétumokat és határidőket tartalmaz, valamint rendezi a 4-es metró beruházásához hiányzó összeg sorsát is - jelentette ki a Fővárosi Közgyűlés szünetében tartott tájékoztatóján Tarlós István. A főpolgármester hozzátette: újabb egyeztetést követően áprilisban fogadhatják el a taxisrendeletet. Beszélt a CET-ről is, mint mondta, őszre a budapestiek birtokba vehetik az épületegyüttest.

Jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés a kormánnyal kötött „Budapest 21” elnevezésű megállapodást. Tarlós István főpolgármester a közgyűlés szünetében tartott tájékoztatóztatóján a megállapodásról szólva –az ellenzék egy részének kritikájára utalva – elmondta: a szerződés konkrétumokat és határidőket tartalmaz. A BKV működési finanszírozásának biztosításáról például a kormánynak május 20-ig döntést kell hoznia. A konkrétumok között említette a főpolgármester, hogy a kormány a fővárosi önkormányzat adósságállományának hatvan százalékát, több mint 104 milliárd forintot vállal át. A további negyven százaléknyi adósság sorsát firtató ellenzéki felvetésekkel kapcsolatban Tarlós István megjegyezte: „édes dolog, hogy ezt éppen az kérdezi, aki az adósságot felhalmozta”. Úgy fogalmazott: „értjük a humort, úgy is veszem, hogy az ellenzék ezt viccből mondta”. A kormánnyal kötött megállapodást – jelentette ki a főpolgármester – lehetővé teszi, hogy az önkormányzat újabb fejlesztésekbe kezdjen.

A kormánnyal kötött megállapodás rendezi a 4-es metró beruházásához hiányzó összeg sorsát is. Emlékeztetett rá, hogy a korábbi, szocialista-szabaddemokrata városvezetés 1997-ben 194 milliárd forintra becsülte a metró első – Kelenföldi és Keleti pályaudvar közötti – szakaszának megépítését. 2008-ra ez az összeg már 353 milliárdra, 2010 elején pedig 371 milliárd forintra emelkedett. Ez a 2010 előtt a korábbi városvezetés által kötött 17 metrószerződésből következik – nyomatékosította. Tarlós István kitért rá: a kivitelezőknek összesen mintegy 68 milliárd forint időalapú többletkövetelésük van, a végleges költségkeret emiatt nőtt meg. A másik ok pedig az volt, hogy az őrmezei kapcsolódó beruházást, amely mintegy 10 milliárd forintba kerül, egyszerűen kifelejtették a projektből.

A főpolgármester elmondta: a 4-es metró megállói túl sűrűn helyezkednek el, akadnak olyanok, amelyek közelebb vannak egymáshoz, mint két villamosmegálló. Csak az állomások ésszerű tervezésével mintegy 40 milliárd forintot lehetett volna megspórolni. 220 millióba került a Tétényi úti állomás üvegkupolájának a kialakítása, 130-130 millióba a Fővám téri, valamint a Rákóczi téri tükrös berendezések, amelyeknek mindössze annyi a funkciója, hogy az utasokat a mozgólépcsőre lépve néhány másodpercig természetes fénnyel világítják meg. Utóbbi állomáson 180 millió mozaikkockával burkolták a falakat, ami – mutatott rá a főpolgármester – nemcsak teljesen felesleges, de emiatt az állomások nevét sem lehet felírni az alagút falára. Emlékeztetett rá, hogy a metró második – Keleti pályaudvar és Bosnyák tér közötti – szakaszára a korábbi városvezetés egyetlen fillért nem tervezett be, ráadásul azt az ütemet az EU soha nem támogatta. Kérdésre válaszolva közölte: 2014 áprilisáig meg fog indul a próbaüzem a 4-es metró vonalán.

Újabb egyeztetéseket tart a napokban a taxisrendelet tervezetéről a főváros, a jogszabályt várhatóan áprilisban, rendkívüli ülésen fogadhatja el a Fővárosi Közgyűlés – jelezte Tarlós István. Úgy fogalmazott, ez ügyben „hiteltelen a kritika azoktól, akik több mint egy évtizeden át semmit sem tettek, az elvtársaknak lett volna módjuk, hogy tegyenek valamit, mégsem tettek”. A főpolgármester hangsúlyozta, a közgyűlési vitában is megszólalási lehetőséghez jutó taxis képviselők is a főváros álláspontját támasztják alá. Tarlós István megemlítette, hogy a taxisok egy része maffiamódszerektől sem riad vissza, állandóak a lakossági panaszok, lerobbant járművekkel szállítják az utasokat, ellenőrizhetetlenek a tarifák. Megjegyezte, hogy Budapesten túltelített a taxis piac, ugyanúgy hatezer bérkocsis működik a magyar fővárosban, mint Londonban. Megemlítette, hogy a rendelettervezetről másfél éve folytatnak egyeztetéseket, ezért sem érti azon felvetéseket, miszerint a kérdést a városvezetés túl hirtelen terjesztette volna elő.

A főpolgármester jelezte: hajlanak rá, hogy a rendelet életbe lépéséhez kapcsolódó türelmi idő meghosszabbodjon, megfontolásra érdemesnek tartják a versenyhivatal észrevételét a rendelt és a leintett taxik tarifái közötti különbségről, és támogathatónak nevezte a Jobbik azon javaslatát, hogy a műszaki előírások a gyárilag hibrid és gázüzemű kocsikra ne vonatkozzanak. Hangsúlyozta, sem a városnak, sem az utasoknak, sem a taxisoknak nem érdeke, hogy a közgyűlés ne fogadja el a rendeletet.

2013. október-novemberre teljesen bizonyos, hogy a budapestiek birtokba vehetik a CET épületegyüttest – jelentette be a főpolgármester. Emlékezetett rá, hogy kétféle per is folyik a beruházással kapcsolatban. Az egyikben a Kúria jogerős döntés hozott, eszerint a főváros jogszerűen hívta le a mintegy egymilliárd forintos bankgaranciát, és érvényesen mondta fel a szerződést a lebonyolító Portóval, „amely egy hárommillió forinttal a máltai strandot alapított off-shore cég”. Tarlós István hozzátette: nincs jogosítványa a cégnek arra, hogy kétségbe vonja a kivitelezői hibák javítását. A másik per ahhoz kapcsolódik, hogy az offshore cég 8,5 milliárdos hitelt vett fel a beruházás megvalósítására, a főváros pedig olyan megállapodást kötött korábban, hogy amennyiben a cég kiszállna a projektből, magára vállalja a hitel visszafizetését. Az ez ügyben a napokban hozott bírói ítélet a főváros megállapodását garanciaként fogadta el. „Ha ez a döntés másodfokon is meg fog állni, akkor a Demszky Gábor és csapata által korábban kötött szerződés btk-s, komoly tényállást merít ki, ha viszont nem, akkor a városnak nem kell fizetnie” – hangsúlyozta. Tarlós István megjegyezte, a CET átadása a peres eljárások miatt húzódik.

A korábbi városvezetés által kötött, de a mostani által újratárgyalt szerződésekkel kapcsolatban – ide sorolta a vízművek vagy az Alstom-metrókocsik ügyét is a metrószerződések mellett – a főpolgármester úgy kalkulált, hogy mindösszesen 50 milliárd forintot sikerült visszaszerezniük a városnak. „Lehet, hogy ez nem annyira látványos, mindenesetre tény” – fogalmazott a főpolgármester.

Hírek

RSS megtekintés