A fővárosi önkormányzat közzétette és az egészségügyi államtitkárságnak is eljuttatta a Budapest egészségtervet, bízva a támogatásában - jelentette be Szentes Tamás főpolgármester-helyettes kedden Budapesten.
Szentes Tamás a sajtótájékoztatón elmondta: az ország egyetlen népegészségügyi karán, a Debreceni Egyetemen készült dokumentumot a Fővárosi Közgyűlésben a város vezetői és az ellenzéki politikusok egyaránt támogatták, és úgy döntöttek, hogy azt a közvélemény számára is elérhetővé teszik: a bemutatására kedden konferenciát is szerveztek. A főpolgármester-helyettes bízik abban, hogy az államtitkárság támogatja a tervet, és a megvalósításához szükséges eszközöket és forrásokat a rendelkezésükre bocsátják.
Kifejtette: amikor 2010-ben átvették a városvezetést, a fővárosnak hosszú ideje nem volt egészségterve, egészségprogramja. Bár korábban is jelentős forrásokat fordítottak népegészségügyi feladatokra, azok nem hoztak érdemi eredményt. Az egészségügyért és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes úgy véli, hogy a most bemutatott egészségterv, az abban felvázolt stratégia megvalósításával jelentős eredményeket érhetnek el.
Huszár András, a Főpolgármesteri Hivatal egészségügyi és szociálpolitikai főosztályának vezetője megjegyezte, a konferencia szervezésekor még azt remélték, hogy ekkora feláll az Országos Népegészségügyi Intézet (ONEI). Most abban bíznak, hogy november elsejével megalakul az új népegészségügyi intézmény, amely segítheti a fővárosi koncepció megvalósítását.
Vokó Zoltán, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy a fővárosnak sokkal szélesebb körű lehetősége van a népegészségügyi beavatkozásra, mint korábban gondolták. Ehhez viszont az önkormányzaton belüli hivatali struktúrák együttműködésére, továbbá elkötelezett városvezetésre van szükség, amely cselekedni akar.
Velkey György (Fidesz-KDNP), a főváros egészségpolitikai és szociális bizottságának elnöke hozzátette: a program sikere nem csupán az eszközök és források biztosításán múlik, megvalósításában az összefogás kiemelt fontosságú. A városvezetéssel együtt kell működniük a kerületeknek, a minisztériumnak, a leendő ONEI-nek, a kórházaknak és orvosoknak egyaránt - mondta.
Ádány Róza, a Debreceni Egyetem népegészségügyi karának dékánja kifejtette: a fővároson belüli egészségügyi állapotokban súlyos egyenlőtlenségek mutatkoznak. A születéskor várható élettartamot tekintve a legkedvezőbb helyzetben lévő kerületben lakó nők 7,7 évvel élnek tovább, mint a legkedvezőtlenebb helyzetű kerületben lakók. Ugyanez a különbség a férfiak születéskor várható élettartarmában 6,1 év.
A terv kidolgozását irányító professzor felhívta a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európára kidolgozott egészségstratégiájára, és azt mondta: annak ajánlásait alapul véve, a fővárosi és az országos népegészségügyi akciókkal összehangoltan haladéktalanul kerületi egészségügyi profilokat kell készíteni. Mindezek alapján pedig kerületspecifikus népegészségügyi intézkedéseket kell tenni.
Arra is kitért, hogy a fővárosnak vannak nem kerületspecifikus, közös gondjai is. Ilyen például, hogy a fővárosi nők az összes daganatos megbetegedés gyakorisága, illetve az azzal összefüggő halálozás tekintetében is jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a vidéken élő nők. A professzor szerint ennek oka a felelőtlen "egészségmagatartás". Példaként említette a nagy arányú dohányzást, illetve azt, hogy a fővárosban a "nagyivó" nők száma is jelentős.
Ádány Róza kiemelte: ami a fővárosban történik, az mindig mintaként szolgál a többi települése számára is. Ezért bízik abban, hogy a most elkészített fővárosi egészségterv az ország többi települését is segíti majd a helyi népegészségügyi stratégiák megalkotásakor.
