A nemzet fővárosa

English

2013. május 21. Konstantin napja

A nemzet fővárosa

Kedvelt idegenforgalmi célpont, világviszonylatban a 37. helyen áll a világ száz leglátogatottabb városai közül, és 2 millió 700 ezer turista választja úti céljául. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második a legrégebbi a világon. Turisztikailag jelentősek még a gyógyfürdői, mivel Budapest az egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező főváros a világon, továbbá a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga, valamint a magyar Országház, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja. Az Emerging Markets Index a várost a 3. helyre rangsorolja (65 városból) mint Közép-Európa legélhetőbb városa. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. helyen áll mint a „legidillibb európai város”. Az UCityGuides a világ 9. legszebb városának sorolja.

GAZDASÁG

Budapest a 100. helyen áll a világ legtöbb GDP-t termelő városa között, európai viszonylatban pedig az 5. helyen. Egyike Európa 10 legkedveltebb városának a bevásárlóturizmus szempontjából, a városban található közép- és kelet-európa legtöbb bevásárlóközpontja. A fővárosban alacsony az ipari vállalkozások aránya, az ipar folyamatosan kitelepül az agglomerációba. A nagyiparban a fővárosiak 8,2%-a dolgozik. Minden 100 Magyarországon működő külföldi érdekeltségű cégből 54-nek Budapesten van a székhelye. A főváros a tercier ág országos központja. Itt bonyolódik a nemzetközi pénzforgalom 90%-a, az ingatlanközvetítés, a reklámtevékenység, a gazdasági tanácsadás 60%-a, így a kereskedelem, logisztika elég fejlett a fővárosi régióban. A szolgáltatási ágazatban pedig kiemelkedő jelentőségű a turizmusra épülő vendéglátóipar. Több mint ezer étterem, kávéház és szórakozóhely várja a vendégeket.

KULTÚRA

Budapesten 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik. Kiemelkedőek a klasszicista és az egyedien magyaros szecessziós stílusú épületek. A főváros 223 múzeummal és galériával büszkélkedhet, amelyek a magyar történelem, művészet és természettudomány mellett az egyetemes és európai kultúra és tudomány számos emlékét is bemutatják. A legnagyobbak közülük: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Szépművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Memento Park, és az Iparművészeti Múzeum. Budapesten negyven színház, hét hangversenyterem és egy operaház működik. A kulturális kínálatot nyaranta különféle szabadtéri fesztiválok, koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg. A legnagyobb színházi létesítmények: a Budapesti Operettszínház, a József Attila Színház, a Katona József Színház, a Madách Színház, a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Pesti Vigadó, a Radnóti Miklós Színház, és a Vígszínház. Budapesten európai viszonylatban is neves tudományos könyvtárak működnek, melyek egy-egy szakterületen egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen – többek között – az Országos Széchényi Könyvtár, melynek kézirattárában a könyvnyomtatás kora előtti könyv- és írástörténeti emlékeket őriznek. A fővárosi lakosság közművelődésében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játszik fontos szerepet. Más könyvárak: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, az ELTE Egyetemi Könyvtár, az Országgyűlési Könyvtár, a Ráday Gyűjtemény, és az Országos Idegennyelvű Könyvtár. Kulturális eseményekben a legnagyobb kulturális események közé tartozik a Sziget Fesztivál, ami nemcsak a fővárosban és az országban, hanem Európában is népszerű könnyűzenei rendezvénynek számít.

ALAPADATOK

Budapest Magyarország fővárosa, és legnagyobb városa is. A magyar politika, kultúra, kereskedelem, ipari és közlekedési központja. 2011-ben a város regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 millió főt (elővárosokkal együtt pedig a 2,5 millió főt). Területe 525,16 négyzetkilométer. A 3,1 milliós budapesti régióhoz 81 település tartozik.

VÁROSTÖRTÉNET

Budapest története a keltákig húzódik vissza, mivel a város eredetileg egy kelta település volt. A római időkben a város neve Aquincum volt, és ez volt a Pannonia provincia székhelye. A magyarok csak a 9. században érkeztek a területre. Az első ő általuk létrehozott települést a tatárok 1241 és 1242 között teljesen kifosztották és lepusztították. A 15. században a helyreállított város lett a magyarországi reneszánsz humanizmus központja. Ezt követően a városra százötven évnyi török uralom jött, és csak felszabadítását követően, az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt a 18-19. században tudott újra fejlődni, amikor is a Monarchia második fővárosa lett. Ekkor, 1873-ban egyesítették Budát, Pestet és Óbudát, így született meg a ma is használatos Budapest név. Ebben az időben épültek meg Budapest leghíresebb épületei, és ekkor nőtte ki magát világvárossá is. Budapesten játszódtak le többek között az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1945-ös Budapest ostroma, és az 1956-os forradalom is.

KÖZIGAZGATÁS

Budapest önkormányzati rendszere eltér az ország egyéb területein működőtől. Egyrészt Budapest területén csak települési önkormányzatok működnek, megyei önkormányzat nem, másrészt a főváros önkormányzati rendszere kétszintű. Budapest sajátos jogállását az Alkotmány rögzíti, egy sorban említve a fővárost a megyékkel. Ezáltal Budapest helyzete különbözik a megyei jogú városokétól is, melyek a megyék területéhez tartoznak és önkormányzati feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek azokkal. A kétszintű önkormányzati rendszer egyrészt a főváros egészére kiterjedő hatáskörű Fővárosi Önkormányzatból, másrészt a 23 kerület mindegyikében működő kerületi önkormányzatokból áll. A Fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok egyaránt települési önkormányzatok, melyek között a feladatok és hatáskörök megosztását a törvény részletes előírásokban rögzíti. A Budapesten keletkező önkormányzati bevételek jelentős része úgynevezett „megosztott forrás”, nem az egyes önkormányzatok saját bevétele, és külön törvényben rögzített szabályok szerint részesülnek belőle a kerületek és a főváros. Budapest polgárai a helyi önkormányzati választások során megválasztják a főpolgármestert, a Fővárosi Közgyűlést, a kerületek polgármestereit és a kerületi képviselő-testületeket. A főpolgármestert és a kerületi polgármestereket az összes többi településhez hasonlóan közvetlenül, egyszerű többségi rendszerben választják, a kerületi képviselő-testületeket a tízezer főnél népesebb települések vegyes választási rendszerét alkalmazva, a Fővárosi Közgyűlést pedig listás szavazással, arányos rendszerben, 5%-os bejutási küszöb mellett.

		Ugrás a lap tetejére
	Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos oldala	Kapcsolat Oldaltérkép Impresszum