Elfogadták Budapest 2013-as költségvetését

​Mintegy hatvan előterjesztést tárgyalt meg február 27-i rendes a Fővárosi Közgyűlés. 18 igen, 14 nem szavazattal elfogadták Budapest idei költségvetését, amelynek kiadási és bevételi főösszege 331 milliárd forint. Megállapodást kötöttek az idei Sziget Fesztiválra a Sziget Kft-vel, és döntöttek arról, hogy Puskás Öcsi tiszteletére szoborcsoportot emelnek Óbudán. Hat közterület elnevezése változik, utcát neveznek el Radics Béláról, a magyar rockzene legendás alakjáról.

Elfogadta a 2013-as fővárosi költségvetést a Fővárosi Közgyűlés 18 igen, 14 nem szavazattal. A büdzsé kiadási és bevételi főösszege 331 milliárd forint. Döntöttek arról is, hogy új kötelezettség csak új külső forrás bevonásával vállalható. A határozat kiterjed arra is, hogy a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) az 58 milliárd forintos keretre való tekintettel kell elkészítenie a 2013-2014. évi menetrendi javaslatát és forrásigényét. A képviselők jóváhagyták a 2014-2016-ra vonatkozó finanszírozási prognózist is. A költségvetés nagyobb mértékű visszaeséssel számol az osztalék- és hozambevételek terén, a 2012-es, csaknem 12 milliárd forintos osztalékbevétellel szemben idén 5,9 milliárdot tartanak reálisnak. Az adósságátvállalás mértékét a minimális 40 százalékban vették számba, ami mintegy 69,3 milliárd forint. (Időközben bejelentették, hogy a főváros adósságának 60 százalékát veszi át az állam, így ezt később átvezetik a határozaton is. Erről további részleteket itt olvashat.)  Az egyes ágazatok közül az állami kézbe került területekre jóval kevesebb forrás jut, ugyanakkor kulturális célokra a tavalyinál félmilliárddal több pénz lesz, és 183 millió forinttal nő a sportfeladatok kerete. Felújításokra 12 milliárd 728 millió forintot tervez az önkormányzat.

Megállapodás az idei Sziget Fesztiválról

Egyhangúlag elfogadta a közgyűlés az idei Sziget Fesztivállal kapcsolatos megállapodást a Sziget Kft-vel. A fesztivál rendezője idén 55 millió forint plusz áfa közterület-használati díjat fizethet Budapestnek. A Sziget Fesztivál 2011 előtt ingyenesen használta a közterületet, tavalyelőtt 51,8 millió, 2012-ben pedig 50 millió forint plusz áfát kellett fizetni ezért. Az idei tíz százalékos emelést a főváros előterjesztése szerint az infláció indokolta. A szervezőknek garanciális kötelezést ír elő a főváros a helyszín eredeti állapotba történő helyreállítására. Mivel a főváros jelentős többletterheket vállalt a fesztivál ideje alatt megnövekvő tömegközlekedési és egyéb közösségi igények kielégítésére, emiatt a szervezők idén - hasonlóan az elmúlt két évhez - a főváros és a tulajdonában lévő cégeket legalább 100 millió forint összegben kompenzálják.

Szoborcsoport épül Puskás Öcsi tiszteletére Óbudán

Egyhangúlag döntött a közgyűlés arról, hogy Puskás Öcsi tiszteletére szoborcsoportot emelnek az óbudai promenád területén, a Bécsi út és a Dereglye utca találkozásánál.

A műalkotás az öltönyt viselő Puskás Öcsit jeleníti meg, amint az utcán gyerekektől körülvéve egyikük labdájával dekázik. A szobor Pauer Gyula és Tóth Dávid szobrászművészek tervei alapján készül el, és 2013. március 28-án avatják fel.

Elfogadta a közgyűlés a Főpolgármesteri Hivatal létszámának csökkentésére és a feladatellátás racionalizálására vonatkozó javaslatot 18 igen, 14 nem szavazattal.

Sárádi Kálmánné főjegyző hangsúlyozta: 208 álláshely ütemezett módon történő csökkentéséről szól a javaslat, főként az önkormányzat feladatainak csökkenése miatt. Hozzátette: elsőként a betöltetlen álláshelyeket szüntetik meg, és nem fűnyíróelvet alkalmaznak.

Radics Béláról is elneveznek utcát

Újabb hat közterület átnevezéséről döntött a Fővárosi Közgyűlés: Kazahsztán és Grúzia fővárosai, valamint Radics Béla zenész neve is megjelenhet a budapesti utcatáblákon. A VIII. kerületben a Bérkocsis utca Gutenberg tér és József körút közötti szakasza Scheiber Sándor nyelvész, irodalomtörténész nevét vette fel, aki a Bérkocsis utca 2. alatti egykori Rabbiképző Intézet újraindításának vezéralakja volt. Mivel a Bérkocsis utca védett közterületi elnevezés, a képviselők döntöttek arról is, hogy egy rövid szakasza átnevezhető legyen, a körút és a Nagyfuvaros utca közé eső rész pedig változatlan maradjon.

A VIII. kerületben a jövőben a kazah főváros, Asztana nevét viseli majd a Nap utca és a Leonardo da Vinci utca találkozásánál található eddig névtelen közterület. Tarlós István a kerület javaslatára tett előterjesztésében a két ország között elmúlt években megélénkült együttműködéssel indokolta a változtatást, hangsúlyozva: Asztana gazdasági válság ellenére történő fejlődése példaértékű lehet minden nagyvárosnak. Ugyancsak a Józsefvárost érintő módosítás a Vagon tér átnevezése Tbiliszi térre, amit a főpolgármester szerint az is indokol, hogy a grúz fővárosban egy jelentős útszakasz őrzi Budapest nevét, sőt Petőfi Sándorról és Zichy Mihályról is neveztek el közterületet.

A IX. kerület kezdeményezésére Bartoniek Géza, az Eötvös József Collegium első, nemzetközi tekintélyű igazgatója nevét viselheti az intézményhez vezető Kollégium lépcső. A XIII. kerületben Radics Béla, a magyar rockzene legendás alakja nevét veheti fel egy a József Attila tér melletti névtelen közterület. A XXIII. kerületben pedig az Alsó-Duna-part elnevezését cserélik Forster János Jakab utcára, a soroksári svábok török kiűzését követő betelepítését segítő munkájára emlékezve.

Bővülhet a vakok gyermekotthona

Bővülhet a vakok Batthyány László gyermekotthona, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén megadta a hozzájárulást az új, ötszintes épületrész felépítéséhez. A fővárosi tulajdonban álló, a XII. kerületi Mátyás király úton lévő ingatlant 1989 óta használja a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona, Óvoda, Általános Iskola nevű intézmény. Az otthon azoknak a sajátos nevelési igényű, látássérült, illetve látás- és mozgássérült gyerekeknek az óvodai, általános iskolai nevelését, oktatását, valamint teljes körű ellátását végzi, akik a többi gyermekkel nem foglalkoztathatók együtt. Az ott tanulók közül többen betöltötték a 18. életévüket, de más intézménybe szinte lehetetlen őket elhelyezni. Az új épületben az érintettek teljes körű ellátásban részesülnek, az állapotuknak megfelelő fejlesztést kapnak, és védett munkalehetőségük is lesz. A tervezett ingatlan összeköttetésben lesz a főépülettel, ahonnan meg tudják oldani az étkeztetést és a terápiás feladatok ellátását.

Kenyeres István lett a levéltár új vezetője

Kenyeres István eddigi szakmai főigazgató-helyettes lesz a fővárosi levéltár vezetője, erről egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán. Kenyeres István május 16-tól öt éven át vezetheti Budapest Főváros Levéltárát. A posztra decemberben írtak ki pályázatot, amelyre egyedül ő jelentkezett. Kenyeres István 1972. június 26-án született Budapesten. Érettségi után egy évig a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa volt, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem és levéltáros szakon szerzett diplomát. Már egyetemi évei alatt is dolgozott a fővárosi levéltárban, ahol később főosztályvezető lett, 2006 óta pedig tudományos-szakmai főigazgató-helyettesként tevékenykedik. Tagja vagy vezetője több szakmai munkabizottságnak. 2007-2008-ban vezetője volt a levéltári adatbázisokat felmérő testületnek, 2008-tól vezetője a közös levéltári adatbázis projektnek.