Magyarország és Budapest sokat tanulhat Svédországtól a gazdaságosság és a környezetvédelem szempontjainak összehangolásáról - mondta Tarlós István a Fenntarthatóság svéd szemmel címmel megrendezett csütörtöki konferencián. A Magyarországon működő svéd vállalatok segítségével szeptemberre gyermek- és környezetbarát biojátszótér épülhet a Margitszigeten - hangzott el.
Magyarország és a súlyos környezetvédelmi gondokkal küszködő Budapest sokat tanulhat Svédországtól abban, hogyan lehet összehangolni az ökonómia és ökológia, a gazdaságosság és környezetvédelem szempontjait – hangoztatta Tarlós István főpolgármester a Fenntarthatóság svéd szemmel címmel csütörtökön megrendezett konferencián, amelyet a budapesti svéd nagykövetség, hét, Magyarországon működő svéd vállalat, valamint a svéd Kereskedelmi Kirendeltség szervezett, az úgynevezett Green Sweeden Program keretén belül. A konferencia témája az volt, hogy hogyan lehet összehangolni az ökonómia és ökológia, a gazdaságosság és környezetvédelem szempontjait.
Egyre nehezebb összhangot teremteni az ökonómia képviselőinek érdekei, illetve az ökológia természetes és alapvető érdekei között – fogalmazott beszédében Tarlós István. Hangsúlyozta, hogy a természet teljesítőképességének is vannak határai, a világnak pedig úgy kell fejlődnie, hogy ez még egészséges legyen.
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy Budapesten az utóbbi másfél évtizedben a zöld területek száma csökkent és elmaradtak környezetvédelmi beruházások. A főváros ivóvízforrásainak csupán tíz százaléka található a város közigazgatási határain belül, de azok is veszélyeztetettek. A gyógy- és termálvizek, a barlangok védelme területén Budapesten semmilyen előrelépés nem történt az utóbbi húsz évben. Sőt, egyes gyógyforrásokat, barlangokat megengedhetetlen módon elidegenítettek, privatizáltak.
Tarlós István szólt a szennyvízkezelésről is, Budapesten még mindig nem fejeződött be a szennyvizek befogadása és kezelése, nem épült ki 100 százalékban a csatornahálózat, ahhoz még becslések szerint négy évre lesz szükség. Budapesten évente Gellért-hegy nagyságú szemét halmozódik fel, ennek a hulladéknak a kezelése részlegesen megoldott, egy új hulladék-feldolgozó és égető felépítése azonban elengedhetetlen.
Kitért a közlekedés környezet-szennyező hatásaira is, mint mondta, a budapesti légszennyezettség állapota kritikus és aggasztó. A főpolgármester szerint a környezetvédelmi problémák kezelése, a környezettudatos szemlélet kialakítása egyre sürgetőbb feladat, amelyet már az óvodáskorban meg lehet kezdeni.
Tarlós István főpolgármester beszélt arról, a fővárost márciusban kereste meg a Svéd Kereskedelmi Kamara azzal az ötlettel, hogy a Magyarországon élő és dolgozó svédek egy zöld biojátszóteret építtetnének Budapesten, a kialakításhoz szükséges területet a város biztosítaná, a játszóteret pedig teljes egészében ők rendeznék be. A városvezetés a Margitszigetet tartotta a legmegfelelőbb helyszínnek, a játszótér szeptemberre készülhet el.
A konferencia megnyitóján Cecilia Björner, Svédország budapesti nagykövete elmondta: az utóbbi egy évtizedben hazájában erősödő politikai konszenzus alakult ki a környezetvédelmi problémák megoldása érdekében; a politikusok, vállalatok és egyének összefogásának eredményeként Svédország élen jár a fenntartható fejlődésben. Utalt arra, hogy Stockholm lett tavaly Európa első "zöld fővárosa".
