A fővárosi fejlesztések kockázatait, a források szűkülését, a ppp-konstrukciók előnytelenségét, a belső kontroll működésének hiányosságait, továbbá a közútfenntartással kapcsolatos szerződések célszerűtlen elszámolási gyakorlatát állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a főváros 2007-2010 közötti gazdálkodását vizsgáló, most elkészült átfogó jelentésében.
Domokos László, az ÁSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt a számvevőszék nem folytatott átfogó ellenőrzést a fővárosnál, korábbi jelentéseik pedig nem voltak nyilvánosak.
A jelentés több – Domokos László szavai szerint – „figyelemre méltó és súlyos” megállapítást tartalmaz. 2007 és 2010 között a bevételek és az előző évi pénzmaradványok összességükben fedezetet nyújtottak a kiadásokra. A pénzmaradványok viszont úgy keletkeztek, hogy a felhalmozási kiadásokat – összesen 426 milliárd forint értékben – alulteljesítették azzal, hogy nagyberuházások maradtak el vagy a következő évre húzódtak át. (Ide sorolható a 4-es metró, a csepeli központi szennyvíztisztító, a városrehabilitáció, a metrókocsi-csere, a híd- és útfelújítások, valamint az 1-es és 3-as villamosvonalak meghosszabbítása.)
Az ÁSZ-jelentés szerint a fővárosi önkormányzat pénzügyi helyzete, likviditása 2007 és 2010 között megfelelő volt, a hosszú távú fejlesztési hitelek állománya viszont tavaly év végére meghaladta a 172 milliárd forintot. (A főváros összes adósságállománya 217,6 milliárd forint volt.) A szabadon elkölthető jövedelem a 2008. évi 86,7 milliárdról tavalyra jelentős mértékben, 26,6 milliárdra csökkent. Az ÁSZ-jelentés alapján a 2010-et követő kötelezettségvállalások – mintegy 300 milliárd forint – fedezete csak akkor biztosítható, ha a saját forrásként tervezett bevételek teljesülnek, és további fejlesztéseket a főváros nem vállal.
A ppp-konstrukciók között kitér a jelentés a Közraktárak (CET) ügyére. Eszerint 2010-től kockázatot jelent a projekthez kapcsolódó, 25 évre összesen mintegy 33,4 milliárdos szolgáltatási díjfizetési kötelezettség, valamint a beruházás megvalósításához felvett hiteléhez kapcsolódó fizetési kötelezettség (körülbelül 10 milliárd forint). A jelentés emlékeztet arra, hogy a főváros a 2005-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás során a törvény szabályait nem tartotta be, a szolgáltatási szerződés feltételei és összege eltért attól, amit a nyertes pályázatában megfogalmazott. (Utóbbi 20,2 milliárdról 13,2 milliárddal emelkedett.) Emiatt az ÁSZ feljelentés tett, és nyomozás is indult.
A Közraktárak ügye mellett további kockázatot jelentenek a fővárosnak saját gazdasági társaságaival (különösen a BKV-val) szemben fennálló kötelezettségei, valamint a 4-es metró építése ütemezésének, finanszírozásának esetleges módosításai. A jelentés szerint a Főpolgármesteri Hivatalban gyengék voltak a belső kontrollok, a főváros nem tett teljes körűen eleget egyes közérdekű adatok közzétételére vonatkozó kötelezettségeinek, közútfenntartó tevékenységét pedig nem látta el gazdaságosan, helyszíni ellenőrzés nélkül mintegy 1,7 milliárd forintot fizetett ki.
Domokos László elmondta, a főváros gazdálkodása a továbbiakban is jelentős figyelmet fog kapni, és még az idén befejezik a BKV ellenőrzését is.
Az ÁSZ-jelentés megállapításai messzemenőkig összecsengenek az előző városvezetés hagyatékáról szóló
Fehér Könyv megállapításaival – emelte ki Tarlós István főpolgármester. Hozzátette, a számvevőszék jelentésében foglaltakkal egyetértenek, megállapításait elfogadják. A Demszky-éra utolsó ciklusában az eredeti költségvetések és a tényleges teljesülés gyakran köszönő viszonyban sem volt egymással, a bevételeket túl-, a kiadásokat alultervezték, és mindezt folyamatos hitelfelvétellel próbálták orvosolni. Ez a tendencia a főváros eladósodottságához, a fejlesztési lehetőségek beszűküléséhez vezetett. Az elmúlt időszak intézkedései között említette a főpolgármester a városüzemeltetési holdingok létrehozását, a korábbi, akár fiktív szerződések megkötését is lehetővé tevő gyakorlat megszüntetését, a költségvetési tervezési rendszer átalakítását.
