Római-part: az MTA-tól és a Műegyetemtől is kér szakvéleményt a főváros

A főváros a római-parti árvízvédelmi mű ügyében szakvéleményt kér a Magyar Tudományos Akadémiától és a Műszaki Egyetem geotechnikai tanszékétől – jelentette be Tarlós István. A főpolgármester keddi sajtótájékoztatóján azt is elmondta: törvénymódosítást kezdeményez, hogy a Római-partot olyan építési övezetbe lehessen sorolni, ahol kizárólag sport- és rekreációs célú építmények emelhetők.

Tarlós István közölte: beszélt Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, aki arról tájékoztatta, hogy a Római-part ügyében semmilyen állásfoglalást nem hozott az akadémia.

A főpolgármester úgy fogalmazott: „azzal hízelgek magamnak, hogy ismerem a problémát”, hiszen 16 évig volt óbudai polgármester, a Római-parton töltötte gyerekkorát, gimnazistaként még be is segített a Nánási út-Királyok útja vonalában lévő nyúlgát megépítésébe. Emlékeztetett az eddigi legmagasabb vízállást hozó 2002-es és 2006-os árvizekre, amikor csak pár centi kellett, hogy a víz átbukjon a gáton, és elöntse Csillaghegyet, valamint fél Békásmegyert.

A kritikákkal kapcsolatban arra emlékeztetett: a római-parti védműről több mint egy tucat fórumot, civil találkozót szerveztek. Tarlós István megjegyezte: a főváros birtokában van több, helyi civil szervezet támogató nyilatkozata is. A főpolgármester úgy fogalmazott, a tiltakozásnak három forrása lehet: az származhat a hivatásos gyanakvótól, azoktól, akik ezzel rövid távú politikai hasznot akarnak szerezni, valamint a teljesen tájékozatlanoktól.

Kitért arra is, hogy a kerületnek mint építési hatóságnak nem volt mérlegelési joga a hullámtérben emelt üdülők építési engedélyeinek kiadásában. Ha a kérelem a törvényi feltételeknek megfelelt, kötelező volt kiadni az engedélyt (a kerületnek, és nem a polgármesternek, hiszen hatósági jogkörről van szó), azt pedig senki sem tiltotta, hogy bárki életvitelszerűen lakjon az üdülőjében. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a Római-part említett szakaszán mindössze egyetlen szálloda található, van viszont mintegy hetven – az 1920-as, 30-as években – szabályosan épült lakóház, amelyben a mai napig laknak.

Tarlós István elmondta: a parti védmű kialakítása 3-3,5 milliárd forintba kerül. A Nánási út-Királyok útja vonalában lévő gát megerősítése pedig ennek legalább a duplájába, több mint 8 milliárd forintba. Építeni kellene ugyanis 3 kilométer hosszan egy betonfalat, az út alatt pedig ki kellene váltani egy nagy nyomású gázvezetéket és egy 800 milliméter átmérőjű vízfőnyomócsövet. „Most egyesek azt követelik: azért költsünk duplapénzt közpénzből, hogy kitoljunk egy csomó emberrel. Jól hangzik, de demagóg állítás, hogy a gazdagoknak épülne ott támfal” – jegyezte meg.

A főpolgármester értetlenségének adott hangot, hogy egy tisztán szakmai ügyből miként lehet politikai kérdést kreálni. Emlékeztetett rá: 2002-ben az árvízkor Demszky Gábor korábbi főpolgármester azt állította, megvannak a tervek és a pénz is, a védmű csak a kerület miatt nem épül, egy hónapra rá viszont kiderült, se pénz, se tervek. A 2006-os árvíznél Demszky már Gyurcsány Ferenccel érkezett a helyszínre, „és ott agitáltak”, 2010-ig azonban mindössze annyi történt, hogy a III. kerület támogatásával készült egy tanulmányterv. „Mi most pénzt szereztünk, a védművet a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánította, a költségekre 3,1 milliárd forint rendelkezésre áll” – hangsúlyozta a főpolgármester. 

Tarlós István nyomatékosította: a fövényes partszakasz nem fog eltűnni, a kavicsok és a kagylók sem. A plázs érintetlen marad, sőt észak felé meg is hosszabbítják. A helyszínen minden fát felmértek, a beruházás részeként fásítási, favédelmi program is készül. A védmű elemeit nem a helyszínen fogják tárolni, azok csak az árvíz idekén kerülnek a helyükre, ármentes időben négy méter széles sétányt lehet majd használni a Rómain.

A főpolgármester leszögezte: az árvízvédelmi művet a főváros mindenképpen meg fogja építeni. „Az ellenzők érvrendszere szakmailag mérhetetlenül gyenge lábakon áll, mondhatni, azt a sűrű köd tartja, semmi más. Politikai, erkölcsi és ezt meghaladó felelősséget vesz magára, aki megakadályozná a védműépítést” – tette hozzá. Visszautasította, hogy a védműépítés előkészítetlen volna, „a legnagyobb erkölcstelenségnek tartom, hogy akiknek 18-20 évük lett volna, de nem tettek semmit, most egyáltalán meg mernek szólalni, és még van képük támadni az építést”.

Az engedélyeztetési dokumentációt a következő hónapokban nyújtja be a főváros a hatóságokhoz. A kivitelezői szerződést ősszel köthetik meg, még idén elvégezhetik az első kapavágást – mondta Szeneczey Balázs, városfejlesztési főpolgármester-helyettes. A kivitelezés időtartama 13-14 hónap, 2014 őszére a védmű több mint 90 százalékos készültségű lehet – tette hozzá.

Erdész Béla, a tervezéssel megbízott cég, az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. ügyvezetője azt mondta: az Őrtorony és a Kadosa utca közötti szakaszon 70 centiméteres betonsáv fog látszódni a terepszinten, amely a mobilgát befogadására szolgál, mögötte négy méter szélességben megmarad a szervizút, illetve a sétány. Ezen az 1800 méteres szakaszon csupán néhány fát kell kivágni. A Pünkösdfürdő utca és az Őrtorony utca közötti, 1300 méteres részen a parti fövenyerdő – amely jellemzően nyár-, fűz- és juharfából áll – egy részét el kell távolítani, de csak a mederhez közeli területen.

Csók László, a Főpolgármesteri Hivatal árvízvédelmi referense kijelentette: Nyugat-Európában a mobilgát már bizonyított, Prágában és Pozsonyban is használják, biztonságosan véd, és Budapesten is meg fogja állni a helyét. Hozzátette, a fák nagy része megmarad a Rómain, amelyeket el kell távolítani, azokat újratelepítik. A cél, hogy a part rekreációs, pihenő- és sportfunkcióját megtartsak, sőt azt észak felé is bővítsék. Emiatt az ottani sportszervezetek is támogatják a beruházást – mondta. 

A tájékoztató felvétele