A főváros a hitelezőkkel kötött csődegyezséggel rendezné a Rác fürdő ügyét

A Rác fürdő ügyében meg kell kísérelni a hitelezőkkel a csődegyezség megkötését, ami nem könnyű, de nem is lehetetlen, csak így lehet elkerülni, hogy a létesítmény ne kerüljön ki a fővárosi vagyonelemek közül, és ne kelljen évekig pereskedni – mondta György István, városüzemeltetési főpolgármester-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Emlékeztetett arra, hogy az előző ciklus végén három ügyben tettek a legfőbb ügyésznél bejelentést, illetve feljelentést a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-hez kapcsolódóan, ezek egyike volt a Rác fürdő ügye. Bűncselekmény hiányában a rendőrség először megszüntette a nyomozást, ami azonban végül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) feljelentése alapján újraindult.

A főpolgármester-helyettes utalt rá, hogy a projektről még 2002 májusában döntött a Fővárosi Közgyűlés. Olyan konstrukciót fogadtak el, hogy a műemlék jellegű fürdőépület felújítása mellett a szomszédos két – a főváros által biztosított – telken szálloda épüljön. A fürdő felújításáról a szálloda építtetőjével kötöttek megállapodást. György István úgy fogalmazott, az eredendő hiba ez a konstrukció volt. A szóban forgó, 3 millió forinttal megalapított Rác Nosztalgia Kft-be ugyanis a BGYH Zrt. csak 750 ezer forinttal szállt be, a többit magánszemélyek biztosították. A beruházás végén ebből következően a magánszemélyeket illette volna nagyobb vagyonérték, a törzstőke arányának megfelelően. Ráadásul mindent, ami a beruházáshoz kellett, az állam vagy a főváros biztosított: a Rác fürdő műemléki jellegű épületét, két telket ingyen, a földhasználati jogot, ennek földhivatali bejegyzését, és a gyógyvizet is, az állam pedig 2 milliárd forint hitelt, Széchenyi-terven belüli támogatást. A főpolgármester-helyettes úgy vélte, a projekt túlhitelezett volt, különböző forrásokból mintegy 11 milliárd forint került be hitelként a beruházásba, miközben maga a létesítmény a főváros értékbecslése szerint alig 7,6 milliárdot ér. György István szerint a büntetőeljárás feladata kideríteni, hogy a 4 milliárdos különbözet hová tűnt.

Nem az eredeti szándékkal volt baj, hanem a konstrukcióval. Az egész beruházás hitelből valósult meg, miközben a kft-ben részt vevő magánszemélyek érdemi tőkeinjekciót nem eszközöltek, az önkormányzat pedig nélkülük is fel tudta volna venni a szükséges hiteleket – tette hozzá.

A főpolgármester-helyettes kitért arra is, hogy a projekthez 6,1 milliárd forintos hitelt nyújtó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgy adott hitelt, hogy nem kapott valódi fedezetet, vagyis a magyar állam pénzéből úgy finanszírozták a beruházást, hogy nem volt érdemi biztosíték. A KEHI fel is hívta a bank figyelmét, hogy – mivel a biztosítékok nem megfelelők – így ne nyújtson hitelt.

„A kialakult helyzetért sem a bank jelenlegi vezetése, sem a főváros jelenlegi vezetése nem okolható” – hangsúlyozta György István. Az új városvezetés a hivatalba lépésekor megörökölte az elődök által vállalt kötelezettségeket, eközben a beruházó cég a fizetésképtelenség határára sodródott, a beruházásban részt vett cégek egy részét ki sem fizette, hitelezői tartozások keletkeztek, és az üzemeltetés sem tudott megkezdődni. A főpolgármester-helyettes határozottan cáfolta, hogy a városvezetés akadályozta volna a már elkészült fürdő és szálloda megnyitását.
 
György István ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a főváros célja: minél gyorsabban üzembe helyezni a létesítményt, ám ehhez nem elég csak a kaput megnyitni, szükség van egy olyan üzemeltetőre, amely – a hitelező bank által is elfogadott – olyan üzleti tervet tesz le az asztalra, amely garantálja, hogy ki tudják termelni a hitelek adósságszolgálatát és a működtetés költségeit. Ilyen üzemeltetőt azonban nem sikerült találni, a főpolgármester-helyettes szerint mivel a projekt túlhitelezett, nem is lesz majd megfelelő jelentkező, ez a valódi oka, hogy a fürdő még nem nyithatott meg.

Ha a főváros teljesítette volna az előző városvezetés által vállalt feltételeket, akkor az felvethette volna a hűtlen kezelés gyanúját – mondta György István. A főváros ezért inkább javaslatot tett a banknak, hogy az a nyújtott hitel egy részét tőkésítse, mert így megmenthető volna a projekt, ebbe azonban a bank nem ment bele. A Rác Nosztalgia Kft. 2012 augusztusában csődvédelmet kért, a csődeljárást szeptemberben el is rendelték. A főpolgármester-helyettes hozzátette: ennek tartama alatt, januárig kell a hitelezőkkel megállapodni, minden érintett fél ezzel járna jól, ez ügyben zajlanak is a tárgyalások. Ha viszont nem sikerül a csődegyezséget tető alá hozni, megindul a felszámolási eljárás, és évekig tartó pereskedések indulhatnak.
 

A tájékoztató felvétele

Hírek

RSS megtekintés