Fővárosi Közgyűlés: Gigaberuházások előtt a főváros

​Elfogadta a 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiát, a Budapesti mobilitási tervet (BMT) a Fővárosi Közgyűlés szerdán. A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke megközelítheti a 6500 milliárd forintot. Egyebek mellett döntöttek arról is, hogy a tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai.

Megszavazta a 2030-ig szóló fővárosi közlekedésfejlesztési stratégiát, a Budapesti mobilitási tervet (BMT)a Fővárosi Közgyűlés. A tervet 21 igennel, 1 tartózkodás mellett fogadta el a testület. A tervdokumentációt március 21-én a Fővárosi Fejlesztések Tanácsa és ezen keresztül a kormányzati szervezetek, a Miniszterelnökség is megvitatta. A tervezési folyamat része a BMT és a hozzá tartozó stratégiai környezeti vizsgálat széleskörű társadalmi egyeztetése is, amelyen április 11. és május 11. között zajlott.

A BMT-ben szereplő lehetséges projektek listája, az úgynevezett hosszú lista azon fejlesztési elképzelések összessége, amelyek a terv céljainak és az azokhoz tartozó intézkedéseknek a megvalósítása érdekében felmerülnek. A hosszú listán szereplő projektek beruházási összértéke a projektötletek és a feladat jellegű projektek nélkül körülbelül 4160 milliárd forint, ami a magyar GDP körülbelül 11-12 százaléka.
Ennek megközelítőleg fele, 2500 milliárd forint az állami projektek értéke, 670 milliárd forintnyi eldöntött projekt van, és körülbelül 990 milliárd forint a fővárosi intézményrendszer által koordinált projektek körében a rangsorolható projekt.
A feladat jellegű projektekkel kapcsolatban 2030-ig felmerülő közelítő költségigény körülbelül további 585 milliárd forint. A BMT által kitűzött célok elérése érdekében megfogalmazható fejlesztési elképzelések - a projektötletekkel együtt - közelítőleg 6500 milliárd forintnyi beruházást igényelnének.
A hosszú listán szereplő projektek közül körülbelül fele rangsorolható, ebből 45 fővárosi és 25 állami koordinálású. A nem rangsorolt projektek három csoportját 25 feladatjellegű projekt, 30 eldöntött projekt és 19 projektötlet alkotja.
A fejlesztési forgatókönyvek megvalósításához szükséges forrásokat az elmúlt időszak fővárosi fejlesztéseinek forrásigényének tényadataiból kiindulva - 150 milliárd forint fejlesztési forrás/5 év - határozza meg a terv beruházási programja.
A terv három forgatókönyvet határoz meg: az alacsony (300 milliárd) forráskeretre, a közepesre (600 milliárd) és a teljes forráskeretre (950 milliárd) vonatkozó forgatókönyvet.
Alacsony forráskeret esetén a javasolt projektcsomagba 34 projektet, közepes forráskeret esetén 35-öt, a teljes forráskeret esetén pedig 41 projektet ütemeznek.
A forgatókönyvek konszolidált "CBA eredményei" alapján a leghatékonyabbnak az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyv megvalósítása bizonyul - áll az előterjesztésben.
A terv szerint az eldöntött projektek és a megvalósításra javasolt fővárosi intézményrendszer által kezelt projektek teljes beruházási költségigénye 2030-ig forgatókönyvtől függően körülbelül 1175-1818 milliárd forint. Ezt egészítik ki az állami eldöntött projektek 310 milliárd forint, valamint szintén az állami szervezetek által kezelt további fővárosi relevanciájú fejlesztések köre, közel 2500 milliárd forint nagyságrendben.
A BMT tervezési folyamata követi az európai uniós irányelveket, így lehetővé teszi, hogy a főváros felkészülten pályázhasson az uniós fejlesztési forrásokra.
A tervben az eldöntött projektek listáján szerepel a többi mellett az 1-es villamos vonal meghosszabbítása az Etele térig, a Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése, az elektronikus, időalapú jegyrendszer és kapcsolódó új tarifarendszer bevezetése a közösségi közlekedésben, a 3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója, a Hungexpo területének közlekedésfejlesztése, a Pasaréti út komplex szemléletű felújítása, a Lánchíd és a villamos- és közúti aluljáró felújítása, a Blaha Lujza tér, valamint az Orczy tér és a Széna tér felújítása.
További projekt a budai Váralagút felújítása, a Petőfi híd felújítása, P+R parkolók ütemes megvalósítása, valamint villamos és trolibusz járműpark megújítása.
Az alacsony forráskeretre vonatkozó forgatókönyvben, a 2021 és 2025 között megvalósítandó beruházások között szerepel az integrált menetrend és menetdíjrendszer kialakítása, a BKK, MÁV, Volán szolgáltatásainak harmonizálása, az 1-es metróvonal (Millenniumi földalatti vasút) korszerűsítése és meghosszabbítása, a metróvonal járműfejlesztése, városi és elővárosi hajók és kiszolgáló létesítmények fejlesztése, a 3-as villamosvonal meghosszabbítása a Kassai téren át észak felé és a Szegedi úti felüljáró megépítése, a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának megújítása, valamint a Nagy Lajos király útja fejlesztése, a közbringa-rendszer továbbfejlesztése, valamint a 3-as metróvonal állomásaihoz kapcsolódó gyalogos aluljárók és felszíni kijáratok rekonstrukciója.
A 2026 és 2030 között megvalósítani javasolt projektek alacsony forráskeret esetén - a többi mellett - a következők: a Külső Bécsi úti villamos vonal meghosszabbítása (Vörösvári út - Aranyvölgy), a 2-es villamos vonal déli meghosszabbítása, a 2-es és 24-es villamosok összekötése, valamint a 2-es villamosvonal rekonstrukciója, a 42-es villamos vonal meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig, valamint a budai belvárosi Duna-part megújítása.
A 2021 és 2025 között megvalósítani javasolt projektek között szerepel közepes forráskeret esetén a többi mellett még a 2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése, valamint az 1-es metróvonal korszerűsítése és meghosszabbítása.
Közepes forráskeret esetén 2026 és 2030 között javasolt projekt a 3-as metróvonal Káposztásmegyerig történő meghosszabbítása.
Teljes forráskeret esetén 2026 és 2030 között a javasolt projektek között szerepel a 4-es metró nyugati meghosszabbítása.

Tovább korlátozzák a szmogriadó idején használható gépjárművek körét

Az Euro 5-ös dízelüzemű gépjárművek forgalmát is korlátozzák majd szmogriadó esetén Budapesten - döntött a szmogrendelet módosításával a Fővárosi Közgyűlés. A változtatást egyhangúlag támogatták a képviselők. A döntés értelmében az eddigieken túl a 12-es, 13-as és 14-es környezetvédelmi osztályú - együttesen Euro 5-ös dízelüzemű - gépjárműveket is korlátozás alá vonják magas légszennyezettség idején. A budapesti szmoghelyzet riasztási fokozata során a forgalomkorlátozás nem érinti az 5-ös környezetvédelmi osztályú (vegyes hibrid, csak gázüzemű, csak elektromos meghajtású) gépjárműveket, a 6-os (Euro 3 benzines), a 9-es (Euro 4 benzines), a 14-es benzines (Euro 5 benzines), valamint a 15-ös és 16-os osztályú járműveket, amelyek Euro 6-osok üzemanyagtól függetlenül. Az Országos Taxis Szövetség javaslatát befogadva a budapesti droszthasználati engedéllyel rendelkező személytaxi szolgáltatást végző gépjárművek is, mint a közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás végző gépjárművek, bekerültek a - szmogriadó riasztás fokozatában előírt forgalomkorlátozó intézkedések funkcionális - kivételi körébe. A módosított rendelet október elsejével lép hatályba.

Kezdődhet a Lánchíd felújítása

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, forgalomkorlátozás csak később várható. A testület döntött, hogy a felújítást várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítják majd meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A rekonstrukcióra a főváros saját forrásból 17 milliárd 360 millió forintot biztosít és ehhez az állam 6 milliárd forint támogatást biztosít. A Lánchidat változatlan járdaszélességgel, a jelenlegi látványt megőrizve és a közúti forgalom legfeljebb 18 hónapig tartó korlátozása mellett újítják fel.
A teljes, több elemből álló rekonstrukciót a Budapest Közlekedési Központ (BKK) útján egy közbeszerzési eljárás keretében 2022. május 31-i be kívánják befejezni. A BKK már megkezdte a közbeszerzési eljárás előkészítését.

Újabb lépés a Rác fürdő megszerzésére

Több mint hétmilliárd forintot biztosítanak arra, hogy a fővárosi önkormányzat megszerezze a Rác fürdő és a hotel épületének tulajdonjogát a felszámolási eljárás során. A Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés arra utasítja a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a fürdő és a hotel felszámoló általi értékesítése során mindkét felépítmény, azaz a teljes ingatlanegyüttes tulajdonjogának megszerzése érdekében 7 milliárd 401 millió 409 ezer forint összeghatárig ajánlatot tegyen.
Ezért - a 20 igennel, 1 tartózkodás mellett elfogadott javaslat szerint - a fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. részére 7,5 milliárd forint összegű kamatmentes tagi kölcsönt nyújtanak.
A Fővárosi Törvényszék a felszámolási zárómérleg benyújtására augusztus 29-ig póthatáridőt biztosított a felszámoló részére, amelyet a felszámoló kérelmére a bíróság ismét meghosszabbíthat. A felszámolónak a zárómérleg benyújtásáig kell megkísérelni az adós vagyonának értékesítését.
A felszámolási vagyon értékesítése a felszámoló előzetes tájékoztatása szerint nyilvános eljárás keretében történik.
A Rác fürdő átfogó felújítása és a hozzá kapcsolódó hotel kialakítása érdekében 2002-ben megindult projekt ellehetetlenülése nyomán a Főváros Közgyűlés 2015 nyarán döntött a Rác Nosztalgia Kft. és a Rác Beruházó Kft. felszámolásának kezdeményezéséről. 2018. február 21-én pedig döntött arról, hogy a Rác fürdő mielőbbi megnyitása érdekében meg kívánja szerezni a Rác fürdő és hotel teljes és egységes tulajdonjogát.

Parkosítják a lebontott margitszigeti teniszstadion helyét

A Fővárosi Közgyűlés döntése szerint fákat ültetnek a stadion helyére, a Római-parton pedig kerékpáros-pihenőket, játszótereket alakítanak ki. A képviselők 21 igennel, 1 tartózkodás mellett támogatták a fejlesztéseket.
A római-part fejlesztése során "minőségjavító" intézkedéseken belül játszótereket újítanak majd fel, illetve alakítanak ki, kerékpáros pihenők és pihenőparkok létesülnek, valamint ülőbútorok helyeznek el. Továbbá fafelméréseket követően, valamint a fenntartási koncepcióterv elkészítése után elvégzik majd a szükséges faápolási munkákat. A fejlesztést 2020. május 31-ig tervezik megvalósítani 447 millió forintból.
 A képviselők döntöttek arról is, hogy a margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont elhagyatott területet parkosítják. Jelenleg - a lelátók és melléképületek elbontását követően - 40-60 centiméter változó vastagságban építési törmelék, a felhagyott salakos teniszpályák helyét pedig szennyezett salak borítja.
A tereprendezés keretében megvalósul a talajréteg cseréje a felszínt borító salakos talaj és az építési törmelék eltávolítása után. A projekt magában foglalja a tereprendezést és burkolatépítést, a megnövekedett zöldfelületen gyepfelület, cserje és évelőfelület létesítését, valamint parkfák telepítését.
A fejlesztés eredményeként a Margitszigeten zöldfelületben gazdag rekreációs célú pihenőpark létesül. A fejlesztéssel érintett terület mintegy 13 ezer négyzetméter.
 A 2020. május 31-ig befejezendő környezetrendezésre 300 millió forintot biztosítottak.