Fővárosi Közgyűlés: a kerítések vonalában épülhet a védmű a Rómain

Ülésezik a Fővárosi Közgyűlés a Városháza dísztermében 2018. június 13-án

Rendkívüli ülésen tartott a Fővárosi Közgyűlés 2018. június 13-án. A testület támogatta, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban – az ügyben felkért tudós társaság többségi javaslata alapján – a Dunával párhuzamos védmű a kerítések nyomvonalában húzódjon, ezt a változatot terveztetik tovább. A közgyűlés felkérte a főpolgármestert, tárgyaljon a kormánnyal annak pénzügyi fedezetéről, hogy egyszerre végezhessék el a Lánchíd és a Váralagút felújítását. A testület eredménytelennek nyilvánította a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós eljárást.

A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban a Dunával párhuzamos védműszakasz-változatok közül – az ügyben felkért tudós társaság többségi javaslata alapján – a parti sávban létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonalat fogadta el, és annak továbbtervezését támogatta a Fővárosi Közgyűlés 20 igen, 8 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett. A Dunával párhuzamos védműszakasz megvalósításáról a közgyűlés a továbbtervezést követően, a kisajátításhoz kapcsolódó kártalanítás költségeinek ismeretében dönt.

A közgyűlés – egyhangú szavazással – a Csillaghegyi-öblözetben élők árvízi biztonsága érdekében ismételten megerősítette elkötelezettségét a pünkösdfürdői védmű jogszabályoknak megfelelő magasítása és az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi művének fejlesztése mellett. A környéken élők rekreációjának, szabadidős lehetőségeinek biztosítása érdekében a pünkösdfürdői védmű melletti területen új közparkot alakítanak ki.

A közgyűlés tavaly szeptemberben Bús Balázs III. kerületi polgármester javaslatára döntött arról, hogy a tervező készítsen szakértői anyagot a Római-parton a kerítésekhez közeli nyomvonalváltozat megvalósíthatóságáról. Mivel „a budapesti beruházások körében általában nem tapasztalható mértékű viták bontakoztak ki" a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi rendszerének legjelentősebb, a Dunával párhuzamosan mintegy 3,5 km hosszan kiépítendő védműszakasz nyomvonalával kapcsolatban, Tarlós István főpolgármester tavaly novemberben egy többlépcsős szakmai konzílium megrendezését tartotta tanácsosnak. A grémium munkájában való részvételre felkérést kaptak a vízügy és néhány járulékos szakma jeles képviselői. A cél az volt – olvasható az előterjesztésben –, hogy a konzultáció eredményeként megfogalmazott szakmai javaslattal őszinte, elfogulatlan szempontok alapján megkönnyítsék a közgyűlés végleges döntését a nyomvonalról. A szaktekintélyek többsége a védvonalat a Duna-parti sávban, a kerítésekhez igazodó nyomvonalon javasolta továbbtervezni.

Tarlós István főpolgármester a napirendi vitában azt hangsúlyozta: semmi mást nem akarnak, mint megvédeni a csillaghegyi öblözetet, az ügyben nyolc szakvélemény készült, de olyan megoldás nem létezik, amellyel mindenki teljesen elégedett lesz. Felidézte az előző városvezetés idején, 2009-ben hozott határozatot, amely a római-parti árvízvédelmi mű fejlesztésének helyszíneként a part menti nyomvonalat határozta meg. Ezt akkor azzal indokolták – tette hozzá –, hogy így a hullámtéri ingatlanok területe árvízmentesítetté és fejleszthető területté válik, a parti ingatlanok használati és forgalmi értéke pedig növekszik. Erre a határozatra igennel szavazott Horváth Csaba, Demszky Gábor, Gy. Németh Erzsébet, Szaniszló Sándor, Szabadai Viktor, azon a közgyűlésen a Fidesz nem volt jelen – emlékeztetett a főpolgármester. Tarlós István az érintett, jelenlegi ellenzéki képviselőkre utalva úgy fogalmazott: „megértem a mosakodást, mert ahhoz képest, hogy Önök a partélen akartak gátat építeni, erről határozatot hoztak, ehhez képest most azért küzdenek, hogy a Nánási útra kerüljön a nyomvonal". Emlékeztetett rá, hogy a 2009-es határozatban foglaltakkal kapcsolatban nem csináltak semmit, nem voltak tervek, szakértői anyagok, nem tartottak lakossági fórumot. „Ahogy hivatalba léptünk, megpróbáltuk az ügyet elindítani, amivel 20 évig semmit sem kezdett az előző városvezetés, amely egy forintot nem költött a Római-parton az árvízvédelemre" – fogalmazott, hozzátéve, hogy kezdő összegnek szereztek 1,5 milliárd forintot a beruházásra. Tarlós István közölte: ma nem lehet pontosan megmondani, hogy mekkorák lesznek a végleges költségek. Ezek emelkedését az okozza, hogy a 2013-as árvíz után változott a mértékadó árvízszint, szigorúbbak lettek az előírások, a beruházásba belekalkulálták az Aranyhegyi- és a Barát-patak védelmét, valamint a pünkösdfürdői védmű magasítását, valamint a környéken megvalósítandó zöld fejlesztéseket. „Semmi mást nem akarunk, mint a csillaghegyi öblözetet megvédeni, 1965 óta senki nem vette a fáradtságot, hogy ezzel foglalkozzon, nulla forintot költöttek rá" – jegyezte meg.

Felidézte, hogy a vita kezdettől azon folyt, hogy a védmű a Nánási út – Királyok útján épüljön meg, vagy a parti változatot valósítsák meg. Tarlós István azt mondta, a legnagyobb dilemma abban állt, hogy építsenek-e tudatosan egy drága, új védművet a Nánási út – Királyok útján úgy, hogy azt egyetlen szakvélemény sem támogatja, és azzal szándékosan kizárnák a védelemből a Római-part 70 hektárját és az ott lévő mintegy 40 milliárd forintnyi értéket. Kitért rá, hogy a tudós társaság döntésében végül a kerítésnyomvonal kapott többséget.

Bús Balázs III. kerületi polgármester elmondta, hogy a civilek javasolták a kerítések vonalában lévő nyomvonalat. Fontosnak nevezte, hogy a védmű biztosítsa az árvízvédelmet, próbálja megőrizni a part természetközeli állapotát, valamint biztosítsa a Római-part 70 hektárjának (köztük a csónakházak és sportlétesítmények) védelmét. Hozzátette: a kerület külön szabályozási tervet fog készíttetni a Római-partra, ahol a továbbiakban is fent fogják tartani a változtatási tilalmat, hogy továbbra is a rekreációs, sportfunkciók erősödjenek.

A főpolgármester a kormánnyal tárgyal a Lánchíd és az alagút egyidejű felújítása érdekében

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy a Lánchíd, a várhegyi alagút és a Clark Ádám tér felújítása egy ütemben történjen meg, amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak. A közgyűlés felkérte Tarlós Istvánt, hogy a rekonstrukcióhoz szükséges, még hiányzó forrás biztosítása érdekében tárgyaljon a kormánnyal, annak eredményéről pedig adjon tájékoztatást a közgyűlésnek, legkésőbb a jövő évi költségvetési tárgyalásakor.

A szükséges anyagi fedezet rendelkezésre állása esetén az alagút és a Clark Ádám tér rekonstrukciós munkálatai a jelenleg tervezetnél korábban, 2019-től megkezdődhetnének, így a teljes felújítás körülbelül három év alatt megvalósítható lenne. Ha a kivitelezés 2019-2020-ban kezdődik el, a befejezés 2021-2022-re várható.

A Tarlós István által jegyzett előterjesztésben emlékeztettek: pénzügyi okokból a közgyűlés áprilisban arról döntött, hogy első ütemben a Lánchíd és a pesti hídfőnél lévő villamos- és közúti aluljáró, második ütemként pedig a várhegyi alagút és a Clark Ádám tér felújítása történik meg. Az első ütemhez szükséges mintegy 16,4 milliárd forint a főváros idei költségvetésében rendelkezésre áll. A második ütemhez szükséges források a 2022-2024. évekre lettek számításba véve.

Eredménytelen a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós eljárás

A Fővárosi Közgyűlés eredménytelenné nyilvánította a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós eljárást szerdai rendkívüli ülésén, erről 24 igen szavazattal döntöttek, 4 tartózkodás mellett. A közgyűlés egyben felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy vizsgálja meg: a BKV milyen feltételekkel tudná a saját erőforrásaival vagy alvállalkozó bevonásával üzemeltetni városnéző buszokat. A képviselők emellett kérték, hogy vizsgálják meg egy új koncessziós beszerzési eljárás BKV általi előkészítésének és lebonyolításának lehetőségét.

Budapest nevez a 2021-es U21-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére 

A Fővárosi Közgyűlés támogatta a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azon szándékát, hogy Budapest is az egyik rendező városa legyen a 2021-es U21-es labdarúgó Európa-bajnokságnak.  A képviselők 24 igen szavazattal, 4 ellenzéki tartózkodás mellett hagyták jóvá az erről szóló előterjesztést. Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta, a pályázattal és a rendezéssel nem keletkezik költségvállalási kötelezettsége a fővárosnak. Az indítvány szerint a főváros támogatásának feltétele, hogy a kiadásokat a kormány kormányhatározatban vagy az MLSZ nyilatkozatban vállalja.

Az MLSZ-nek augusztus végéig kell benyújtania pályázatát. A tervek szerint az egyik budapesti helyszín a Groupama Aréna lehet, a másik pedig az új kispesti vagy az újpesti stadion.