Szorosabb lesz az együttműködés a kormány és a Főváros között a Budapestet érintő fejlesztésekről – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester közös sajtótájékoztatón, a Budapestinfón pénteken.
Szimbolikus jelentőségű, hogy új megbízatásomban ez az első nyilvános szereplésem, azt jelképezi, hogy a kormány a lehető legszorosabb együttműködésre törekszik a fővárossal – mondta Gulyás Gergely. Hozzátette, hogy az önkormányzati jogköröket a főváros és a kerületek gyakorolják, az erről szóló jogszabályok nem változtak, így hatáskörváltozás nem történt. „Ahhoz, hogy a főváros sikeres legyen, a fővárosi fejlesztések az eddiginél is nagyobb arányban, gyorsabban és sikeresebben valósulhassanak meg, szoros kooperációra és koordinációra van szükség a főváros, a kerületek és a kormány között, kiemelten a főpolgármester és kormány között – hangsúlyozta.
Közölte, hogy a kormány várhatóan pénteki, első ülésén fogadja el azt a statútumrendeletet, amely a tárcák egymás közti hatáskörelosztását rögzíti. Ez azt is tartalmazni fogja, hogy a kormány a Budapestet érintő fejlesztési tervei kapcsán szorosan együttműködik a főpolgármesterrel. Az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhírekre utalva úgy fogalmazott: „nemhogy nem vonunk el hatásköröket a fővárostól, éppen ellenkezőleg, a kormányzati jogköröknél is szoros együttműködést írunk elő a kabinet számára”. A miniszter emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök beiktatási beszédében is egyértelművé tette, hogy a főváros nemcsak a budapestiek otthona, hanem a magyar nemzet fővárosa is egyben. Kiemelte: ahhoz, hogy a város jól működjön, sikeres legyen, az kell, hogy a kormány és a főváros közti együttműködés kiváló legyen. Kijelentette: mindig akkor fejlődött látványosan Budapest, amikor polgári kormánya volt az országnak. Mint mondta, 2010 óta Budapesten komoly előrelépés történt, befejezték a 4-es metró építését, megújult a közösségi közlekedési járműpark, a kormány mintegy 500 milliárd Ft adósságot vállalt át, megújult a Margitsziget, olyan rendezvényeket sikerült megrendezni, mint a tavalyi vizes világbajnokság. A kormányzati beruházások között említette a Zeneakadémia, az Erkel Színház és a Ludovika megújítását, valamint az uszodák fejlesztését. Hozzátette: a 21. század városi követelményeihez igazodva a következő időszakra egy egységes fejlesztési tervet kell elfogadni. Fürjes Balázs legfontosabb feladata államtitkárként egy olyan fejlesztési koncepció elkészítése lesz, ami világossá teszi, hogy az állam mit vállal a budapesti fejlesztésekből. „Nagyívű a célunk, az, hogy a 2010 óta tartó időszakról úgy beszéljenek majd, mint a kiegyezés és az első világháború közti időszakról, a város aranykoráról, amely rendkívüli fejlődést hozott és alapvetően meghatározta Budapest arculatát” – jegyezte meg.
A miniszter kitért rá, hogy kezdeményezésére jön létre az az államtitkárság, amely a Budapesttel és az agglomerációval kapcsolatos fejlesztésekét, valamint a fővárossal való együttműködésért. Az államtitkárság vezetésére – erről a miniszterelnök és a főpolgármester is tárgyalt – olyan személy kellett, aki nemcsak alkalmas, hanem a főpolgármester bizalmát is élvezi. Fürjes Balázs e feladatokat kormánybiztosi teendői fogja ellátni, „Budapest fejlesztései a kormány oldaláról jó kezekbe kerülnek”. Emlékeztetett rá, hogy Fürjes Balázs eddig mindhárom Orbán-kormánynak dolgozott, mindig Budapest építése volt a feladata, olyan fejlesztések fűződnek a nevéhez, mint a Papp László Sportaréna, a Ludovika és a MOME új kampusza, a Fradi-stadion, a Duna Aréna és a Sorsok Háza. „Az a célunk, hogy olyan tízéves Budapest-stratégia készüljön, amely kedvet csinál Tarlós Istvánnak, hogy újabb öt évre vállalja a főpolgármesteri tisztséget” – fogalmazott.
Az elhangzottak sok találgatásnak elejét veszik, az eddigieket pedig gyengítik – mondta Tarlós István. A főpolgármester úgy fogalmazott: az ellenzéknek lényegében egy programpontja van, az, hogy le kell váltani a Fideszt, mindegy, hogy összeegyeztethetetlenek a programjuk és a pártideológiájuk. Az úgynevezett teljes ellenzéki összefogásba eleve nem értendő bele a Jobbik, és kérdéses, hogy az ténylegesen hogyan működne – tette hozzá.
Hangsúlyozta: amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondott, azt jelenti, „továbbra is dolgozni akarunk”. Hozzátette: sosem tagadták, hogy voltak házon belül viták Budapestről. De ha tárgyilagos leltárt készítünk, ez a kormány és a jelenlegi városvezetés többet produkált, mint a korábbiak, „vannak, akiknek ezzel nem könnyű szembenézni, ezért inkább fogalmazástechnikai ujjgyakorlatokban élik ki magukat”. Mint mondta, voltak olyan találgatások, hogy a kormány végképp „meg akarja fojtani” Budapestet, de erről szó nincs, a budapestiek túlnyomó többsége számára az a jó hír, hogy nemhogy romlana, hanem jelentősen tovább javul a kormány és a városvezetés együttműködése. Budapesttől nemhogy el akarnák vonni a jogosítványokat, hanem az eddigieknél még jobban bevonják a fővárosi fejlesztésekről szóló együttműködésbe a városvezetést. A miniszterelnök által a kormányban végrehajtott személyi változások nagyon jelentősen javítják az együttműködés feltételeit – emelte ki. Fürjes Balázzsal hét éve dolgozunk együtt, Gulyás Gergellyel jó a személyes és a munkakapcsolat, a parlamenti Fidesz-frakciót vezető Kocsis Máté pedig a főpolgármester legközvetlenebb együttműködő munkatársa volt éveken keresztül – hangsúlyozta Tarlós István.
A főpolgármester az újraindulását firtató újságíró kérdésekre válaszolva azt mondta: folynak bizonyos egyeztetések a miniszterelnökkel és a kancelláriaminiszterrel. „Nem szoktam eltitkolni a véleményemet. Amíg egy-két dolog nem kristályosodik ki véglegesen, felelőtlenségnek tartom, hogy akár A-t vagy B-t mondjak. Ha részemről is megszületik a végleges álláspont, a miniszterelnökkel és a kancelláriaminiszterrel egységesen foglalunk majd állást” – fogalmazott.
Fürjes Balázs a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy amikor kormánybiztossá nevezték ki, első útja a Városházára vezetett, tájékoztatta a főpolgármestert és együttműködést kért. „Budapest gazdájának, Budapest választott első emberének tudnia kell, milyen szándékok mentén cselekszik a kormány a fővárosban” – jelentette ki. Példátlannak nevezte, hogy az új kormányzati struktúrában „egy koncentrált helyen fog megjelenni a Budapestért viselt kormányzati felelősség”. Mint mondta, arra sem volt példa, hogy ennek kapcsán korlátozzák egy miniszter hatásköreit, a továbbiakban ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter a főpolgármesterrel egyetértésben gyakorolja Budapesttel kapcsolatos hatásköreit. „Mi ezt nem korlátnak, hanem lehetőségnek tekintjük, ezzel az együttműködés még szorosabb lesz, és intézményesítjük is azt, amivel nyernek a budapestiek, nyer a város” – jegyezte meg. Kitért rá, hogy a 2030-ig szóló budapesti városfejlesztési, városépítési stratégiát a főpolgármesterrel közösen fogják megalkotni, jelentősen támaszkodva a főváros eddig készült fejlesztési terveire. Hangsúlyozta azt is, hogy egy egységnek tekintik Budapestet és az agglomerációt. A stratégia egyebek között tartalmazni fogja a családbarát főváros erősítését, ebben számítanak a civil szervezetek munkájára, a nagycsaládosok, valamint a gyermeküket egyedül nevelők szervezetére. Önálló fejezete lesz a stratégiának Budapest diákváros, egyetemváros jellege, a Dunával való kapcsolat. Kiemelt kérdés lesz a közlekedés ügye, beleértve a HÉV-vonalak felújítását, meghosszabbítását, az elővárosi vasútvonalakat, a kisföldalatti fejlesztését, az agglomerációval közös ügyeket, az új déli Duna-híd megépítését, a reptér kötöttpályás és közúti kapcsolatát, a köztér- és közparkfejlesztési programot, valamint az árvízvédelmet.
