Budapestinfó: ellenzéki támogatást is kapott az idei költségvetés

Megnyugtatónak nevezte a főpolgármester, hogy egy MSZP-s képviselő is igennel szavazott a közgyűlésben az idei költségvetés elfogadásánál. A 376,8 milliárd főösszegű büdzsében 75 milliárdos fejlesztési hitel szerepel, amelyből egyebek mellett a metró járműcseréjét és az útfelújításokat fedezik. A 3-as metró akadálymentesítéséről tovább folynak az egyeztetések, a középső és déli állomások felújítására vonatkozó tenderre március elejéig lehet jelentkezni. A Margitszigeten épülhet teniszcsarnok, de csak a Főváros előzetes egyetértésével, és a természetvédelmi és árvízvédelmi szempontok figyelembevételével.

Ellenzéki, méghozzá az MSZP egyik képviselőjének támogató szavazatával fogadta el a Fővárosi Közgyűlés Budapest idei költségvetését, amelynek 376,8 milliárd forint a főösszege, és 75 milliárdos fejlesztési hitelt tartalmaz – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Úgy fogalmazott: „bár elkezdődött a választási kampány, Budapesten most kegyelmi időszak van, van költségvetésünk, folyik a 3-as metró felújítása, nevetségbe fulladóan elbukott az MSZP népszavazási kezdeményezése, az árvízvédelemnél dolgozik a tudóscsoport, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmi védművének négy eleméből három gyakorlatilag a kivitelezés stádiumába lépett, folynak a BKV járműcseréi, zajlik a Margitsziget és az állatkert projektje, csak a teljesség igénye nélkül". Hozzátette: Budapesten most legfeljebb az jelent problémát, hogy megint vágányokat kell cserélni a Nagykörúton, „Az egyetlen komolyabb fejlesztés, amivel a múltban el lehetett dicsekedni, a 70 tonnás Combinó villamosok beszerzése volt, most pedig kezd kiderülni, hogy lehet, azt se kellett volna megvenni" – jegyezte meg.

A főpolgármester az elfogadott büdzséről szólva elmondta: megnyugtatónak tartja, hogy azt a „legfajsúlyosabb baloldali képviselő, a sikert sikerre halmozó" XIII. kerületi polgármester, Tóth József is megszavazta. Hangsúlyozta, hogy a 75 milliárdos hitelt az utolsó fillérig fejlesztésre fordítják, „szemben a BKV 2010 előtti közel 80 md-os működési hitelével". Tarlós István hozzátette: az állami szférában végrehajtott béremelés tagadhatatlanul bérfeszültséget teremtett, determinált a költségvetést, elkerülhetetlenné vált az önkormányzat gazdasági társaságaira, intézményeire kiterjedő bérrendezés. Ez önmagában 12 milliárdos ráfordítást tett szükségessé – tette hozzá. Mint ismertette, a Fővárosra kivetettek 5 milliárd forint értékben szolidaritási adót, csökkent a közösségi közlekedésre jutó állami támogatás, ennek ellenére a tervezett működési eredmény pozitív, működési hitel felvételéről pedig szó sincs, a város és BKV 2010 óta nem vett fel működési hitelt. Kedvezően alakulnak az iparűzési adóból származó bevételek, amelyekből 10 milliárddal több várható, mint tavaly (129 milliárd volt tavaly, idénre pedig 139 milliárdot terveznek).

A 75 milliárdos fejlesztési hitelből 30 milliárd a metró járműfelújításához kapcsolódik, a többiből tudják biztosítani az Aranyhegyi árok és Pünkösdfürdő árvízvédelmét, a Lánchíd felújítását, az 1-es villamos meghosszabbítását, valamint és főváros élhetőbb közlekedését biztosító útfelújításokat.

Tarlós István kitért rá: a 3-as metró infrastruktúrájának felújításával kapcsolatban „a források még felülről nyitottak", az alaptámogatás összege 137,5 milliárd, azaz megvan a fedezet a felújításra, a kormánnyal egy egyoldalúan felbonthatatlan támogatási szerződése van a Fővárosnak erre az összegre. - Ha az unió nem adna pénzt, a kormánynak ezt az összeget akkor is biztosítani kell – emelte ki.

Az MSZP akadálymentesítési népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban a főpolgármester úgy fogalmazott: azt olyan emberek kezdeményezték, akik korábban egyáltalán nem akadálymentesítettek, ezért megkérdőjelezhető a hitelességük. Hangsúlyozta, hogy az egyeztetés a mozgáskorlátozottakkal és az unióval sokkal korábban megkezdődött, minthogy a népszavazást kezdeményezték volna. - Az az állítás, hogy a népszavazási kezdeményezés kényszerítette volna ki az egyeztetéseket, kész röhej, tényszerűen nem igaz, rendkívül gyenge, sutácska kísérlet ezzel próbálkozni – jegyezte meg. Emlékeztetett rá, hogy a népszavazásra feltenni akart kérdés rossz, a kezdeményező pedig egyértelműen hagyományos lifteket reklamált, az általa emlegetett 20 milliárdos költségösszeg is ezt igazolja. Tarlós István hangsúlyozta: hagyományos lifteket sem a törvény, sem az unió nem ír elő, olyat a mozgáskorlátozottak nem kérnek, „csak az a személy, aki maga a 2-es metró teljes szakaszán egy ilyet építtetett".

A főpolgármester közölte: semmiféle megegyezés nincs még a mozgáskorlátozottakkal, hetekig még nem is lesz, „tárgyalunk, jó irányba haladnak az egyeztetések". Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a szocialisták miért pont most, 16 nap után fejezték be az aláírásgyűjtést. - Van olyan vélemény, miszerint azt remélték, hogy a képviselői ajánlások aláírásával egyidejűleg ezt az ívet is sikerül aláíratni, de kiderült, hogy azokat nem írják alá – mondta. Emlékeztetett rá: ő már korábban is azt mondta, a népszavazással feleslegesen pazarolnák el két lift árát, „köszönöm szépen, hogy az MSZP-s képviselő végre megfogadta tanácsomat, és rájött, értelmetlen erre milliárdokat elkölteni". Tarlós István megjegyezte: a szocialisták hol 93, hol 100 ezer összegyűjtött aláírásról beszélnek, „ennél azért a momentumosok ügyesebben és fürgébbek voltak, a 93 és a 100 ezer is baromi kevés". Mint mondta, az MSZP akkor fejezte volna be a gyűjtést, ha hiteles lett volna a kezdeményezésük, vagy bíztak annak sikerében. „Megint egy Oscar-díjas alakítás volt ez az egész, az MSZP aktora ismét elrontotta a dolgot, nem kapta meg a néptől a bizalmat, átlátszó és hihetetlenül primitív bejelentéssel próbálta magát kivágni a saját sutácska csapdájából" – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „a budapestiek áprilisban, de főleg 2019 őszén majd elmondják, mit gondolnak erről".

A metrófelújítással kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg is folynak az egyeztetések az EU megfelelő szervezeteivel, a Jaspersszel és a Bizottsággal, utóbbi képviselői elmozdultak arról az állásponttól, hogy csak a teljes akadálymentesítés lenne elfogadható. Egyes állomások esetében ettől eltekinthetnek, ha ezt műszaki sajátosságok, nehézségek indokolják. A Főváros folytatja az egyeztetéseket a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével. Az Ecseri úti és a Pöttyös utcai megállót tekintve még messze vannak az álláspontok, szóba jöhet az úgynevezett omega lépcsőlift, amellyel a kisebb mélységű állomások akadálymentesítése nagyon alacsony költséggel megvalósítható, a ferde pályán mozgó szerkezetet pedig önállóan használhatják a mozgáskorlátozottak. Eddig 17 cég 27 képviseletét kereste meg, az műszaki javaslatokat és árajánlatokat március 5-ig várják, eddig 9 cég adott visszajelzést – jelentette be.

Tarlós István közölte: a 3-as metró középső és déli szakasza állomásainak felújítására vonatkozó, hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárások részvételi felhívása megjelent, a beadási határidő március 6.

A csillaghegyi öblözet árvízvédelemének ügyében április végére fejezheti be a munkát a tudóscsoport, amelyben a Lányi András-féle társaság által „példaképül állított" tudósok is részt vesznek, valamint „a lakosság köréből ott ül a megfigyelőjük is". A Nánási út – Királyok útja nyomvonalra pedig készül az új tanulmányterv, „ezért semmi értelme, hogy egyesek szereplési vágyból nyílt leveleket irkáljanak" az ügyben. Tarlós István hangsúlyozta: ennyi vita, egyeztetés és tanulmányterv budapesti projektről még nem volt.

A főpolgármester beszélt arról a jogegységi döntésről, amely szerint a közterület-foglalásokat hatósági kérdésként kell kezelni, és azokban nem önkormányzati testületek döntenek a tulajdonosi jogok alapján. Felvetette, hogy az ügyek nagy száma miatt kezelhetetlen volna, ha minden fellebbezésről a Fővárosi Közgyűlésnek kellene döntenie, valamint erre az ügycsoportra külön ügyosztályt kellene létrehozni a Városházán. „Ez költségnövelő, a folyamatot lassítja, és semmit nem visz előrébb" – jegyezte meg.

A margitszigeti teniszcsarnokról szólva elmondta: a vonatkozó parlamenti döntést „különösen szerencsétlen körülmények között" született meg. Mint fogalmazott, „nem nagyon lehet orbánozni az ügyben, a miniszterelnök akkor Bulgáriában volt, amikor meghallotta, mi történt, a fejét fogta, az elképzelést pedig ebben a formában nem támogatja". Tarlós István hangsúlyozta: a döntésből csak az marad érvényben, hogy a Margitszigetre kell egy teniszstadion, de „azt nem tudjuk elfogadni, hogy a Palatinus strand szomszédságában egy 9 emeletes monstrum épüljön, és semmilyen hatósági, például árvízvédelmi előírást ne kelljen figyelembe venni a tervezés és megvalósítás során. - Ilyet sem a kormány, sem a Főváros nem enged – szögezte le. Mint mondta, bármi is épüljön, arról előzetesen egyeztetni kell a főpolgármesterrel és a közgyűléssel, és az csak az egyetértésük esetén valósulhat meg. Hangsúlyozta, hogy teljes mértékben egyetért Rogán Antal miniszterrel abban, hogy a részletes elképzelést a Fővárosi Közgyűlésnek is meg kell tárgyalnia és rá kell bólintania. Tarlós István elmondta: az az elvárás, hogy a felépülő létesítményben lehessen ATP tornát rendezni a kiviteli terveknek pedig messzemenőkig figyelembe kell venniük a Margitsziget funkcióit, a természetvédelmi feltételeket és az árvízvédelmi szempontokat.

Újságírói kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: a Rác fürdőnek a város tulajdonában kell maradnia. Ha a várakozásoknak megfelelően a Főváros tulajdonába kerül a létesítmény egésze, a fürdőnek egy éven belül ki kell nyitnia – tette hozzá. A fürdőt a fővárosi fürdőcég, a BGYH Zrt. üzemeltetné, a fürdő melletti szállodát pedig pályázat keretében hirdetnék meg üzemeltetésre.

Szintén kérdésre válaszolva tudatta: hamarosan elkezdődik a Lánchíd, valamint a pesti hídfőben lévő villamosalagút felújítása. Második ütemben a Váralagúton és a Clark Ádám téren fognak folyni a munkálatok. Mint kiderült, a Váralagút szerkezetileg nincs olyan rossz állapotban, a Lánchíddal ellentétben, viszont a szellőztető berendezései elavultak, potyognak a mozaikelemek is. A munkákat forgalomszervezési okokból bontják szét két ütemre, előtte pedig „ráncfelvarrást" végeznek a BAH-csomópont felüljáróján. Hangsúlyozta, hogy a sajtóban megjelentekkel ellentétben mindez összességében 3-3,5 évig húzódhat el, a Lánchíd felújítása pedig „igen előrehaladott állapotban lesz a ciklus végére".

A Városháza parkban a Momentum Mozgalom által felállított rendezvényhelyszínnel kapcsolatban, kérdésre válaszolva azt mondta: előállhat egy olyan helyzet, ahol a tulajdonosnak nincs köze ahhoz, mi történik a tulajdonával. A park azon része a Városházához tartozik, „átadtuk a területet, hogy közterületként lehessen használni, de vissza fogjuk venni". Tarlós István úgy fogalmazott: neki közömbös, hogy a Momentum vagy bárki más hol és milyen rendezvényt szervez, de nem szabad oda kilyukadni, hogy a tulajdonos ne rendelkezhessen a tulajdonával, és a parkot ne lehessen használni, mint a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik hagyományos helyszínét.