Budapestinfó: decemberben elkezdődhet az M3-as metró északi szakaszán a műszaki átadás-átvétel

​Március végére, április elejére fejezheti be a munkáját a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelme ügyében összehívott tudós társaság. A Főváros felkészült egy esetleges tavaszi-nyári árvízre, Tarlós István eddig 22 utasítást adott ki e kérdésben. Idén decemberben megkezdődhet a műszaki átadás-átvétel az M3-as metró északi szakaszának állomásainál, valamint az alagútban. A főpolgármester támogatja az M2-es metró és a H8-as (gödöllői) HÉV összekötésének projektjét.

 

Teljes létszámban dolgozik a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének kérdésében a főpolgármester által összehívott tudós társaság, amely várhatóan március végére, április elejére fejezi be a munkát. Az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak árvízvédelmének megvalósítása, valamint a pünkösdfürdői védműmagasítás hamarosan ténylegesen is megkezdődik, a Dunával párhuzamos szakaszt illetően pedig a tudós társaság véleményére fogunk alapozni – mondta hétfői sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Úgy fogalmazott: a társaság elismert szaktekintélyekből áll, ezért „teljesen felesleges hetente felkérni valakit, hogy újabb propagandalevelet irkáljon, semmi értelme”.

Kitért rá, hogy a következő években „rendkívül komoly pénzeket” kell a budapesti árvízvédelembe invesztálni, mivel az elmúlt 100 évben nem volt komolyabb fejlesztés, ráadásul a fővárosi létesítmények nagy része nem felel meg az új MÁSZ-nak (mértékadó árvízszintnek). A főpolgármester hozzátette: az esetleges tavaszi-nyári árvízre való felkészülés jegyében eddig 22 utasítást adott ki a konkrét védelmet lebonyolító FCSM-nek és a Városháza illetékes főosztályainak, ezek közül 11 már teljesült. „Élő erőben, információban, anyagban, gépekben, eszközökben teljesen felkészül a város az árvízvédelemre” – hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a Római-parton „a 90-120 cm magas agyagmaggal” az FCSM írásos nyilatkozata szerint képesek megoldani az árvízi védekezést és megvédeni a Csillaghegyi-öblözetet.

Az M3-as metró északi szakaszán folyamatosan zajlanak a munkák: a jobb oldali vágányokat és az áramvezető sínt elbontják, az ideiglenesen megmaradó bal oldali vágányon zajlanak az építkezéssel összefüggő szállítások. Elvégezték az alagút tisztítási, mosási munkáit, valamint folyamatban van a próbaszigetelés-javítások elvégezése és kiértékelése. Megkezdődött a régi tűzjelző rendszer bontása. Az északi szakasz műszaki átadás-átvétele még ez év decemberben megkezdődhet – mondta a főpolgármester. Az északi szakasz állomásainál folynak az akadálymentesítést szolgáló liftek építését megelőző közműkiváltások, a burkolatok, lépcsők, kábelek bontása, a transzformátorok, szellőzőberendezések kiszállítása. A Temesvári utcánál, Újpest-városkapu megállónál megnyitották a födémszerkezetet és leadó nyílást alakítottak ki. Az északi szakasz állomásain a műszaki átadás-átvétel tervezett megkezdésének időpontja szintén 2018 december – tette hozzá Tarlós István. A főpolgármester közölte: a déli és középső szakasz állomásainak felújítására folyamatban van a közbeszerzési eljárás, a részvételi felhívás januárban jelenhet meg, szerződéskötés pedig 2018 júniusában várható.

A metró akadálymentesítésére vonatkozó ellenzéki népszavazási kezdeményezésről a főpolgármester azt mondta: „ha lesz népszavazás, legyen, de az arra adott igen válaszokból, ahogy a törvényből sem következik, hogy lifteket lenne kötelező építeni” Kitért rá, hogy az M3-as metró akadálymentesítése ügyében megegyezett a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével, amely „nagyon lojálisan és értelmesen áll a kérdéshez, ellentétben az ellenzéki politikusokkal”. A főpolgármester elmondta: a közgyűlés elé fogja terjeszteni, hogy 13. helyszínként a Kálvin téren is épüljön lift a mozgáskorlátozottak segítsége érdekében. A Főváros nem zárkózik el a további metróállomások akadálymentesítéséről sem, de „nem feltétlenül kell, hogy lift legyen, ezt csak az ellenzék erőlteti”.

A főpolgármester beszélt arról a tájékoztató kiadványról, amelyet a Főváros 800 ezer budapestihez juttat el, mivel „a Liberális Párt villanyleoltó embere, aki Demszky Gábor segédje volt a közgyűlésben, tiltott párttámogatásról beszélt a televízióban”. Emlékeztetett rá, hogy a füzet kiadásáról hónapokkal ezelőtt a Fővárosi Közgyűlés döntött, azt az ellenzék minden, jelen lévő tagja megszavazta. „Nincs benne pártlogó, egy árva szó politikát nem találni benne” – jegyezte meg Tarlós István.

Megemlítette, hogy 2010-ig a főváros beruházásában 1289 P+R férőhely épült Budapesten. 2010-től 2017-ig 2562-t építettek (összesen 3851 férőhelyet), 2020-ig pedig további 1146 parkolóhely készül (összesen 4997 férőhely).

A főpolgármester megjegyezte, hogy a BKV egyik „miniszakszervezetének” vezetőjéről, aki „állandó jellegű vendégművész a tévék és újságok többségében”, most kiderült, hogy a DK országgyűlési képviselőjelöltje. „Ez érdekes dolog, sok minden érthetővé tesz. Például azt, hogy az illető nem annyira a BKV dolgozókat, mint inkább a DK érdekeit képviseli” – fogalmazott.

Az M2-es metró és a H8-as (gödöllői) HÉV összekötését – bár az jogi értelemben nem a Főváros kompetenciája, hiszen a HÉV-eket visszavette az állam –  teljes mértékben támogatom - hangsúlyozta Tarlós István. Emlékeztetett rá, hogy a Főváros a projekt a tervezésre adott pénzt, a tervezési munka be is fejeződött. „Azon leszek, hogy a kerületi polgármestereket segítve lobbizzunk a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, hogy ez a fontos projekt megvalósulhasson” – jelentette ki.

Riz Levente, a XVII. kerület polgármestere a sajtótájékoztató vendégeként elmondta: fontos fővárosi fejlesztési projekt a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötése, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása. Emlékeztetett rá, hogy az 1950-es években, amikor létrehozták Nagy-Budapestet, a XVI. és a XVII. kerület lakosságszáma – főként a lakótelep-építések miatt – szinte megduplázódott, ezt azonban nem követte a közúti és a közösségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A HÉV kapacitása elégtelen – ezért van szükség párhuzamos buszjáratokra –, a vonal szinte kettévágja a XVI. kerületet. A XVII. kerület az egyetlen, amelynek nincs kötött pályás közlekedési kapcsolata a belvárossal, csúcsidőben 70 busz közlekedik ezért az Örs vezér tere felé, sokan utaznak autóval a belvárosba, ami dugókat, zaj- és környezetszennyezést eredményez.

A metró és a HÉV összekötését, valamint a keresztúri szárnyvonal kiépítését még 2004-2005-ben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) javasolta, az bekerült a kerületi fejlesztési tervekbe, 2009-ben pedig a hivatalos fővárosi fejlesztési projektek közé. „Most fontos mérföldkőhöz jutottunk, hamarosan az engedélyes tervek is elkészülnek” – mondta Riz Levente, úgy fogalmazva, hogy „a jelenlegi városvezetés nemcsak a Hungária körútig lát, látja a külső kerületek problémáit is”. Az engedélyes tervek jövőre elkészülhetnek, 2019 második felére akár jogerős építési engedély is rendelkezésre állhat.

M2-es metró és H8-as HÉV összekötése - A projekt területe, szakaszai (kattintson a képre a nagyobb változathoz!)

 

Az összekötés közvetlenül 320 ezer érintett lakónak javít a helyzetén, rendezi és radikálisan növeli a közösségi közlekedés kapacitásait, így számtalan buszjárat kiváltható általa – tette hozzá. Megvalósulása esetén Rákoskeresztúr központjából 25 perc alatt lehetne beérni a Deák térre, szemben a jelenlegi egy órával. A versenyképesebb közösségi közlekedés révén csökkenne a belváros autós terhelése, ezért a fejlesztés egész Budapest számára hasznos – emelte ki.

A projekt öt ütemből állna. Első szakaszban megépülne az Örs vezér téri átkötés, nem a föld alatt, hanem magasvezetéssel, ami 10 milliárd forinttal olcsóbb. A meghosszabbított metró egészen Cinkotáig járna. Második szakaszban építenék ki a rákoskeresztúri szárnyvonalat, ehhez három új megálló épülne a XVII. kerületben (Akadémiaújtelep, Kis utca, Rákoskeresztúr-központ). A harmadik ütem a Cinkota és Gödöllő közötti szakaszt, a negyedik a csömöri ág felújítását, az ötödik pedig egy Hungaroringhez vezető elágazást jelentene.

M2-es metró és H8-as HÉV összekötése - A projekt ütemezése (kattintson a képre a nagyobb változathoz!)

 

Kovács Péter, a XVI. kerületi polgármestere a sajtótájékoztató vendégeként arról beszélt, hogy szinte az egész városrészben kéreg alatt fog menni a metró Cinkotáig, és külön szintű közlekedési csomópontok épülnek. Mint mondta, a HÉV ma teljesen kettévágja a kerületet, a vonalon átjárni szinte lehetetlen a reggeli és délutáni csúcsban. A metró és a HÉV összekötése ezt a problémát is megoldaná, újabb utasokat hozhat a közösségi közlekedésnek, javítva a kerületben jelenleg legrosszabb úgynevezett modal split arányt (a közösségi és az egyéni közlekedést használók arányát).

Kérdésre válaszolva Riz Levente elmondta: ebben a ciklusban az M3-as metró felújítása a legfontosabb projekt. Abban bíznak, hogy a metró és a HÉV összekötésére 2020 után juthat uniós forrás, hiszen az Pest megyét, az agglomerációt is érinti, megtérülő beruházás lenne, amely érdemes a kormány és az EU támogatására.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Riz Levente azt mondta: a rákoskeresztúri szárnyvonalat ki tudják szolgálni a jelenlegi Alstom szerelvények, a többi szakaszra viszont új járművek kellenek, ezek beszerzésének becsült költsége 60-70 milliárd forint lehet. A hibrid szerelvényeknek köszönhetően – amelyek alulról és felülről is tudnak áramot felvenni – akár a magyar járműgyártás is beindulhat – jegyezte meg.

 

Szintén kérdésre válaszolva Tarlós István közölte: a Főváros akkor tárgyal az állammal a Bálna eladásáról, ha az állam vállalja, hogy az ingatlant kizárólag kulturális és turisztikai célokra hasznosítja, és kifizeti a 11 milliárd forintos, a Városháza által korábban meghatározott minimumárat. Ez esetben nincs szükség újabb pályázat kiírására, hiszen a létesítmény köztulajdonból köztulajdonba kerülne. Az ügyben egyébként elindultak az előzetes egyeztetések a nemzeti vagyonkezelővel.

Prezentáció

A projekt leírása

A projekt célja, hogy az M2-es metró és a H8-as HÉV Örs vezér tere végállomáson történő összekötésének – és ezzel egy új, Rákosfalva–Rákoskeresztúr központ közötti szárnyvonalnak – a lehetőségét előkészítse. A Fővárosi Közgyűlés 846/2015. (VI. 23.) számú határozata alapján Budapest Főváros Önkormányzata a BKK-t, mint a főváros jogszabályban felhatalmazott közlekedésszervezőjét és stratégiai közútkezelőjét jelölte ki a „2-es metróvonal és a gödöllői HÉV összekötése és a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása” projekt előkészítésére a projektre vonatkozó fejlesztési megállapodás alapján. A BKK a korábbi, 2013-2015 között elkészült munkarészeket (a döntéselőkészítő tanulmányt; a tanulmánytervet és a részletes megvalósíthatósági tanulmányt) vizsgálta, vizsgálja felül. A revízió kiemelt célja a műszaki, gazdasági szempontú racionalizálás, valamint a megvalósítás ütemezhetőségének vizsgálata, azaz, hogy miként lehet többlépcsőssé tenni egy ekkora volumenű projektet.