Fővárosi Közgyűlés: megújulhat a Blaha Lujza tér

Ülésezik a Fővárosi Közgyűlés a Városháza dísztermében 2017. június 14-én

Mintegy félszáz napirendi pontot tárgyalt meg 2017. június 14-i rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Testvérvárosi együttműködési megállapodást kötöttek Budapest és Beregszász között. Döntöttek arról, hogy indulhat a csillaghegyi árvízvédelmi mű engedélyeztetése. Döntöttek arról, hogy 2019 végéig megújulhat a Blaha Lujza tér, megépülhet az M3-as bevezető szakasza mentén a zajvédő fal, továbbépülhet a csepeli gerincút. Határoztak a margitszigeti zenélő szökőkút multimédiás bővítéséről is. Új közterületi elnevezésekről is döntöttek, félmilliárdos keretösszeggel építészeti örökségvédelmi pályázatot hirdettek meg. Döntöttek a városatyák arról is, hogy szigorítják a budapesti futóversenyek számát.

Az ülés kezdetén egy perces néma felállással adóztak a városatyák a június 5-én életének 85. évében elhunyt Jókai Anna Kossuth Nagydíjas és Kossuth-díjas író emléke előtt, aki 2012-ben lett Budapest díszpolgára.

Testvérvárosi együttműködés Budapest és Beregszász között

Egyhangúlag elfogadta a közgyűlés, hogy testvérvárosi együttműködési megállapodás jöjjön létre Budapest és a kárpátaljai Beregszász között. A testvérvárosi kapcsolat szimbolikus jelentőségű, mely Budapest, "a nemzet fővárosa" és Beregszász, a jelentős magyar lakossággal rendelkező kárpátaljai város között jön létre. A nemzeti összetartozás erősítése mellett a testvérvárosi megállapodás célja a szorosabb, hatékony együttműködés kialakítása a két város között, ami elősegíti Beregszász, valamint a térség további fejlődését.

A testvérvárosi szerződés hangsúlyozza az együttműködést a többi között a kulturális élet, a kulturális örökség, a turizmus fejlesztése terén, továbbá kiemelten kezeli az ifjúsági, szociális és sportkapcsolatok területén való együttműködést. A testvérvárosi kapcsolat keretében a felek elősegítik az egyes intézmények közötti együttműködést és hozzájárulnak a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez. A megállapodás keretében megvalósuló programok nemcsak önkormányzati és intézményi szintet érintenek, hanem lehetővé teszik a lakosság minél szélesebb körű bevonását és részvételét.

Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Babják Zoltán, Beregszász polgármestere május 19-én írta alá a testvérvárosi megállapodást a kárpátaljai városban, a beregszászi városnapok nyitórendezvényén.

Csillaghegyi árvízvédelem: indulhat az engedélyeztetés

A közgyűlés hosszas, személyeskedésektől sem mentes vita után 18 igen, 4 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett döntött arról: tudomásul veszi a csillaghegyi öblözetben a Duna-parti nyomvonalon megvalósítandó árvízvédelmi létesítményről előadott tájékoztatást, és felkéri a főpolgármestert, hogy gondoskodjon a létesítmény megvalósításához szükséges engedélyezési eljárások megindításáról.

A védműről és környezetéről a tervezők képviseletében Szabó Gábor és Nagy Dénes tartott prezentációt. Elhangzott, hogy az új védvonal 8169 méter hosszú lesz, valamint beszéltek az engedélyezési tervről, a tájépítészeti koncepcióról, valamint környezetrendezési tervekről. (A közgyűlésben bemutatott prezentációk ITT és ITT tekinthetők meg.)

Az elfogadott előterjesztés emlékeztet arra, hogy a III. kerület Aranyhegyi-patak, Szentendrei út és Barát-patak által határolt része a főváros árvízvédelmi szempontból legkitettebb területe, a csillaghegyi öblözet területén - beleértve a Római-partot - közvetlenül mintegy 55 ezer ember árvíz elleni biztonságának megteremtése kiemelt fővárosi feladat.

A dokumentum szerint a tervezési területen belül a római-parti védvonalszakasz a pünkösdfürdői töltés déli végétől halad a Duna partján az Aranyhegyi-patak bal parti töltéséig. A védvonal helyszínrajzi tervezésénél fontos szempont volt, hogy a majdani mentett oldalon elegendő hely álljon rendelkezésre a védekezéshez. Elengedhetetlen az is, hogy rekreációra alkalmas használható sétány és zöldfelület maradjon, miközben nem készülnek - a jelenlegi terepviszonyokhoz mérten - "magas" feltöltések, és a nagyvízi meder is a lehető legkevésbé szűküljön be, valamint a szükséges közműkiváltások és új közmű létesítmények helyigénye is biztosítható legyen – olvasható az elfogadott előterjesztésben.

A mobilfal szükséges magassága - a mértékadó árvízszint plusz 1,3 méter szint eléréshez - 2,8 méter. A teljes hosszon mobilfal felállítására így csak 777 centimétert megközelítő, illetve ezt a vízállást meghaladó árhullám előrejelzése esetén van szükség.

A fakivágás és favédelem kapcsán a dokumentumban kitértek arra is, hogy tervezés során fontos szempont volt a környezet, a természeti értékek védelme, megtartása, valamint a Római-part természetes jellegének fenntartása. A körültekintő tervezés eredményeként a kivágandó fák száma jelentős mértékben csökkent: a területen a korábban becsült 600-900 kivágandó fa helyett jelenleg tervezetten 480 fát vágnának ki. Ezek közül körülbelül 40 olyan, amely korhad, szárad vagy egyéb betegsége miatt kivágandó. Azok a fák, amelyek jellemző törzsátmérője 10 és 20 centiméter között van - a területen 78 fa - átültetésre alkalmasak – áll az előterjesztésben.

A parti nyomvonal megvalósításával egyidejűleg rendezik majd a part menti sávot. A többi között a gát vízoldalán "élményúthálózat" létesül, amely "vadregényes, a dunai ártéri, vízparti hangulatot visszaadó elemekkel gazdagítva kerül kiépítésre, annak érdekében, hogy az ember-víz kapcsolatot a lakosok maximálisan megteremthessék, megélhessék". A nyomvonalon több helyen játszótereket építenek, pihenőterületeket alakítanak ki, a büfék épületei egységes arculatot kapnak, és azokban közösségi mosdók is lesznek.

A napirendi pont vitájában Tarlós István főpolgármester emlékeztetett arra, hogy felmérés készült a budapesti árvízvédelmi művek állapotáról, e szerint a Római-part a legveszélyeztetettebb szakaszok közé tartozik. A napirendi pont idején a közgyűlési ülésteremben tiltakozó aktivistákra utalva megjegyezte: a civilek sem egységesek, vannak támogató molinók is. A főpolgármester úgy fogalmazott: „egyesek hét éve hajtogatják, hogy nem mondhatják el a véleményüket, holott egyebet sem tesznek. Miközben független szakértőt követelnek, a Műegyetemet vagy az Országos Vízügyi Főigazgatóság tudományos tanácsát miért nem tekintik annak?" Kitért rá, hogy a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét biztosító védművet főként azért kellett átterveztetni, mert a 2013-as rekordárvíz után megváltozott a mértékadó árvízszint. Emlékeztetett rá, hogy az eddig készült fél tucat szakvélemény egyike sem javasolta, hogy a part menti változat helyett a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon épüljön meg a védmű. „Nincs idő várni" – hangsúlyozta Tarlós István, kiemelve, hogy a döntéshozókat felelősség terheli az ügyben. „Se jóhiszemű, se rosszindulatú híresztelés, rémhírterjesztés, uszítás nem érdekel, a felelősség mindezt übereli" – jegyezte meg.

Szeptemberben indulhat a Budapest2024 Zrt. végelszámolása

Elfogadta a közgyűlés a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. végelszámolásához szükséges döntéseket. Az elfogadott előterjesztés emlékeztet arra, hogy 2015-ben a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a kormány és az Országgyűlés mellett a Fővárosi Közgyűlés is egyetértett azzal, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpiai rendezési jogáért. A Főváros és a MOB 50-50%-os részvétellel, 125-125 millió forintos pénzbeli hozzájárulással alapította meg a Budapest 2024 Nonprofit Zrt-t, hogy a pályázattal összefüggő feladatokat ellássa. A magyar pályázat másfél éves történetének nagy részét a nemzeti ügy társadalmi támogatottsága és a rendezés szándéka melletti politikai konszenzus jellemezte, a politikai egység azonban 2017 év elején megbomlani látszott. Mivel sikeres pályázatra csak akkor van esély, ha a budapesti olimpia ügyében politikai konszenzus van, a kormány felkérte a Fővárosi Közgyűlést és a MOB-ot, hogy az olimpiarendezési pályázatot vonja vissza, erről a közgyűlés márciusban rendkívüli ülésen döntött. A közgyűlés mostani döntése szerint a Budapest 2024 Zrt. végelszámolásának kezdő időpontja 2017. szeptember 1.

Budapest támogatja egy rövidpályás úszó világbajnokság rendezését 

A közgyűlés pénzügyi kötelezettségvállalás nélküli elvi hozzájárulást adott – 23 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett – a Magyar Úszószövetségnek arra, hogy megpályázza a 2022-es, vagy a 2024-es rövidpályás úszó világbajnokság megrendezését.  

Bienerth Gusztáv, a Magyar Úszószövetség elnöke a közgyűlés előtt elmondta: Budapest és Magyarország a világ egyik úszóközpontjává vált, a szóban forgó rendezvény megrendezése pedig tovább növelheti a főváros és az ország hírnevét. Kiemelte, a Duna Arénát úgy alakították ki, hogy az alkalmas legyen a 25 méteres medencében zajló rövidpályás verseny lebonyolítására, amely várhatóan hat napig tartana és mintegy háromezer részvevőt fogadna. Kérdésre válaszolva közölte, az úszószövetség azért kéri Budapest támogatását, mert a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) a napokban úgy döntött újra kinyitja a jelentkezés lehetőségét, a rendezőről pedig budapesti kongresszusán dönt.

Megújul a Blaha Lujza tér

A Blaha Lujza tér felújításáról döntött a Fővárosi Közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, a tervek szerint a 1,8 milliárd forintból megvalósuló rekonstrukció kivitelezése a jövő év végén kezdődhet majd meg és 2019 végére fejeződhet be.

Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy messzemenőkig támogatja a tér felújítását. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes közölte, hogy most kezdik el a tervezést. Kocsis Máté (Fidesz), Józsefváros polgármestere azt mondta, hogy a VIII. kerület örül a főváros elhatározásának.

Az előterjesztés szerint a Blaha Lujza tér rendezése évtizedek óta megvalósítandó cél, eddig koncepció szinten volt a tervezés. A tér megújulása a Nagykörút és a Rákóczi út forgalmas közlekedési csomópontjának gyalogosfelületi rendezését, továbbá a környező utcák, városrészek forgalomtechnikai felülvizsgálatát foglalja magában. A rekonstrukció a Rákóczi úton a Kazinczy utca és a Szentkirályi utca vonalától az Osváth utca vonaláig terjed a tervek szerint.
A felújítás során a Blaha Lujza tér déli - központi - térrészének átalakítása során a rendezik a zöldfelületeket, kiterjesztik a gyalogosfelületeket, újragondolják a tér funkcionális egységeit, korszerűsítik a közvilágítást, új szökőkutat hoznak létre. Az elfogadott javaslatban a tér központi részén lévő és a Corvin áruház előtt található parkolók megszüntetését javasolják. A tervek szerint az Europeum bevásárlóközpont és a Corvin áruház előtti szervizút megmarad, továbbra is biztosítva a környéki mellékutcák kapcsolatát, valamint a Nagykörút és a Rákóczi út közötti "indirekt balos kapcsolatot".

A Rákóczi út mentén a Kazinczy utca és a Szentkirályi utca vonalától az Osváth utca vonaláig a teljes járdafelületet átépítik az árkádok alatti területek rendezésével, továbbá a Rákóczi utat keresztező, "hiányzó" gyalogátkelők kialakításával. A tervek szerint lesz gyalogátkelő a Kazinczy utca és a Szentkirályi utca között, valamint a Blaha Lujza téren a Nagykörúttal párhuzamosan.

A Rókus-templom előtti térrész gyalogosbarát átalakítása és a Rákóczi út forgalomtechnikai korrekciója is a rekonstrukció részét képezi. "Új balos" kapcsolatok kialakítása révén csökken a forgalom a Belső-Erzsébetvárosban és a Belső-Józsefvárosban. A felújításnak további fontos eleme a városrészek forgalmi rendjének felülvizsgálata, módosítása, a tervek szerint a csomópont aluljáróját is felújítják.

A tervezés költsége 85 millió forint, ennek fedezete az idei költségvetésben elkülönített összeg. Az elfogadott előterjesztésből az is kiderül, hogy összesen 12 500 négyzetméternyi járda, gyalogosfelület, 18 800 négyzetméter útburkolat és körülbelül 500 négyzetméter zöldfelület újulhat majd meg.

Megépül az M3-as autópálya bevezető szakaszán a zajvédő fal a XV. kerületben

Egyhangúlag támogatta a közgyűlés, hogy megépüljön a zajvédő fal az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszán, a XV. kerületben. A kivitelezés várhatóan júliusban kezdődik, a beruházás bruttó 360 millió forintba kerül. A tervek szerint 2018-ban készül el a zajvédő fal a Wesselényi utcai gyalogos-felüljáró és a Szentmihályi út között 1,2 kilométer hosszon. A magassága 4 méter lesz, az alsó része cementkötésű faapríték anyagú zajárnyékoló elemekből, míg a felső két méter magas átlátszó elemekből készül majd.

 

Továbbépülhet a csepeli gerincút

Szintén egyhangúlag döntött a közgyűlés arról, hogy bruttó 400 millió forintos összköltséggel végezzék el a csepeli gerincút második és harmadik ütemének tervezési feladatait.

A csepeli gerincút projektje három ütemből áll. A Szabadkikötő út és a Posztógyár utca közötti szakasz már megépült. A második ütem, a Posztógyár utcának a Mag utcáig tartó szakasza esetében korábban készültek tervek, de ezekre nincs jogerős építési engedély és elavultak. A harmadik ütemre nincsenek tervek, a nyomvonal a Mag utcán és a Salak úton, majd beépítetlen területeken haladva éri el a II. Rákóczi Ferenc utat a Cseresznyefa utcánál.

Mint az elfogadott javaslatban írták, szükséges a második ütem korábbi tervének felülvizsgálata, szükség esetén új tervek készítése, a harmadik ütem tervezési feladatainak elvégzése, az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítése, valamint az építési engedély megszerzése.

A csepeli gerincút második és harmadik ütemének kiépítésével kényelmesebben és gyorsabban lehet majd eljutni az agglomerációs övezetekből és a XXI. kerületből a központi kerületekbe. Továbbá csökken a kerület lakóövezeteiben az átmenő forgalom és a környezeti terhelés, nőhet a helyi gazdasági vállalkozások versenyképessége.

A tervezési feladatokra a fedezet rendelkezésre áll, idén 160 millió, jövőre 240 millió forinttal.

Fejlesztik a margitszigeti zenélő szökőkutat

A margitszigeti zenélő szökőkút multimédiás bővítéséről döntött a közgyűlés 9 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A megszavazott javaslat szerint a Margitsziget látogatottságára és a vizes világbajnokság rendezvényeinek helyszíneire tekintettel indokolt növelni a szökőkút már meglévő látványélményét - fény és vízjáték show-ját -, megőrizve a szökőkút egyediségét. "A jelenlegi, változatos zeneszámokkal összehangolt, este megvilágított vízjáték kiegészül egy 30x15 méteres vízvászonra történő, szürkület utáni vetítési lehetőséggel" - fogalmaztak az előterjesztésben.

A már meglévő, esti zenei show-val összedolgozva a "vízvászonra" video- és lézerprojektor segítségével látványos multimédia anyagokat lehet vetíteni, amelyek hangosítását a meglévő hangfalrendszer biztosítja. A szökőkút meglévő vezérlőrendszere kis kiegészítésekkel alkalmassá tehető az új fúvóka szivattyúja, illetve a lézer- és videoprojektorok vezérlésére.

Tarlós István főpolgármester szerdán kora délután elnapolta a Fővárosi Közgyűlés ülését, mint mondta, azért döntött így, mert több kormánypárti képviselő is jelezte, hamarosan távoznia kell, így a közgyűlés elveszti határozatképességét.

A közgyűlés június 21-én szerdán reggel 7 órától folytatta munkáját.

Új rendeletben szabályozták a Budapest Bora elismerő cím odaítélését

Döntött a közgyűlés a Budapest Bora elismerő cím alapításáról szóló rendelet elfogadásáról. Az elfogadott előterjesztés emlékeztet arra, hogy a közgyűlés 2013-ban rendeletet alkotott az egyes kiemelkedő termékek, szolgáltatások és tevékenységek elismerését célzó címek, a Budapest Márka és a Budapest Bora alapításáról. A kezdeti érdeklődést követően a Budapest Márka adományozására irányuló javaslatok visszaszorultak, emellett a főváros számos más díja szolgálja a fővárosban kimagasló tevékenységet végzők elismerését, ezért a Budapest Márka díjat megszüntetik.

A Budapest Bora címet 2013-ban és 2014-ben ítélték oda az Országos Borszakértő Bizottság szakértői közreműködésével meghirdetett pályázati eljárás keretében. Az eljárás bonyolult és költséges volta miatt felülvizsgálták az eljárási rendet, és egyszerűsítették azt, ezért volt szükség új rendelet elfogadására. A Budapest Bora cím adományozását a főváros fenntartja oly módon, hogy a borkiválasztás a főpolgármester által kijelölt öttagú szakértői bizottság ajánlása alapján történik. Az évente kiválasztott bor továbbra is a Fővárosi Önkormányzat reprezentációs céljaira használható a különböző nemzetközi és hazai protokolláris rendezvények alkalmával.

Megvan a fedezet a 3-as metró felújításának többletköltségeire

Elfogadta a közgyűlés az idei fővárosi költségvetési rendelet módosítását. Mint Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes elmondta, a betétekből és az értékpapírokból rendelkezésre áll mintegy 30 milliárd forint, amelyet a számviteli törvény változása miatt nem a pénzmaradvány részeként kell kezelni. Tarlós István főpolgármester azt mondta: az összeget a metrófelújításra tartalékolják, annak tehát megvan a fedezete.

Új közterületi elnevezésekről döntöttek

Egyhangúlag döntött a közgyűlés tizenegy, eddig névtelen közterület elnevezéséről négy városrész kérésére. A III. kerületben így mostantól a Hadrianus utca környékén megtalálható lesz a Traianus tér és a Septimus Severus utca, a Gőtés-tóhoz ezentúl a Gőtés köz vezet majd, a mikroflopi feltalálójára pedig a Jánosi Marcell köz emlékeztet. A XI. kerületben a Forgalmi utcánál létrehozták a Ljubjana teret, a változtatást a szlovén nagykövet kezdeményezte, miután Budapesten eddig egyetlen közterület neve sem volt Szlovéniához köthető. A XVI. kerületben a Zselic utcától délre neveznek el új közterületeket a Dunántúli-dombságban található településekről, így lesz a környéken Kardosfa, Ibafa, Bőszénfa, Gálosfa és Simonfa utca is. A XVIII. kerületben Schaub Mihályról, Pestszentimre első plébánosáról neveznek el egy eddig névtelen utcát.

Félmilliárdos keretösszeggel építészeti örökségvédelmi pályázatot hirdetnek meg

Félmilliárdos keretösszeggel írják ki az építészeti örökségvédelmi támogatás pályázatát, amely három korábbi támogatás helyett jelenik meg idén - döntött egyhangúlag a közgyűlés. A támogatás meghirdetésével egyablakos pályázati eljárást akarnak lefolytatni, a korább három - építészeti értékvédelmi támogatás, műemléki keret, valamint építészeti örökségvédelem alatt álló társasházak és lakásszövetkezeti lakóépületek állagmegóvási munkáinak támogatása - külön pályázat kiírása helyett. Ezzel elsősorban olyan munkák megvalósulását akarják elősegíteni, amelyek a városképet meghatározó építészeti értékek megőrzésére, felújítására, restaurálására irányulnak. A vissza nem térítendő támogatás legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet. A támogatás összege pályázatonként nem haladhatja meg a 20 millió forintot.

A támogatásra kizárólag az örökségvédelem - műemléki egyedi és területi védelem, valamint fővárosi vagy kerületi helyi védelem - alatt álló épületek tulajdonosai és jogszerű használói pályázhatnak.

Korlátozzák a budapesti futóversenyek számát

A budapesti futó sportesemények számának csökkentéséről is döntött rendeletmódosítással a közgyűlés. A módosítás értelmében egy naptári évben legfeljebb három jelentős forgalomkorlátozással járó, hat kisebb forgalomkorlátozással járó, valamint három forgalomkorlátozással nem járó futó sportesemény kerülhet be a naptártervbe. A módosítással szigorítják a futóversenyek pályázati feltételeit, illetve - mérlegelve a korábbi évek gyakorlatát, a tapasztalatokat felhasználva - a pályázati eljárás egységesebbé teszik a hatékonyabb ügyintézés érdekében. Szigorító feltételként jelenik meg, hogy valamennyi szervező pályázat útján kerülhet be a futó sportesemények éves naptártervébe.