Budapestinfó: Tarlós István metrófelújításról és –pótlásról, a Margit-sziget csatornázásáról és a csillaghegyi öblözet árvízvédelméről

​​​​​​​​Az M3-as metróra szánt, Budapestre érkezett prototípus szerelvény nem teljesen új, hanem felújított – mondta szokásos pénteki sajtótájékoztatóján, a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Úgy fogalmazott: a szerelvény „darabjainak túlnyomó része valóban új, de nem lehet azt mondani rá, hogy tökéletesen új, joggal nevezhető felújítottnak”. Hozzátéve, az már kiderült, nem raktáron elfekvő szerelvényeket hoztak be. „Budapestnek örülnie kell, hogy a régen függőben lévő és neuralgikus szerelvényprobléma megoldódik, és nem azon kell keseregni, hogy jobb és szebb járműveket kaptunk, mint amire előzetesen számítani lehetett” – jegyezte meg. A főpolgármester hangsúlyozta: a felújítási projekt során nem volt törvénysértés – ezt a hatóságok is megállapították –, és a verseny szabályai sem sérültek. Idézte a prototípust a Főváros engedélyével átvizsgáló Metróért Egyesület szakvéleményét, amely szerint az jóval magasabb műszaki színvonalat jelent, mint a jelenlegi az M3-as metrón közlekedő típusok, és vannak ugyan korszerűbb járművek, de a 3-as vonal járműproblémája így is évtizedekre megoldódik.

​​

A metrókocsik felújítására korábban kiírt tenderrel kapcsolatban azt mondta: mindenkinek nyitva volt a pálya, nem voltak olyan megkötések, amelyek bárkit akadályoztak volna, hogy elinduljon. Volt ugyan, aki nem tudta teljesíteni a felújítás követelményeit, mondván, ilyen típusú szerelvények felújítására nem volt felkészülve, de ez nem kizárás. „150 centiméteres embereknek is joguk van kosárlabdázni, legfeljebb nem férnek be a csapatba” – jegyezte meg.

Az M3-as metró infrastruktúrájának felújítása kapcsán Tarlós István elmondta: a metrószerelvények kiváltásához mintegy 150 csuklós buszra van szükség, és a járműveknek rendelkezésre kell állniuk, hogy a metrófelújítás elkezdődhessen. Kiemelte: a buszok beszerzésével párhuzamosan ki kell építeni a felszíni pótlás útvonalait – ennek átfutási ideje 3 hónap –, az állomások csak ezt követően zárhatók le. Emlékeztetett rá, hogy „a kormány egyes tagjai, és nem a miniszterelnök” mindenképpen szolgáltatásvásárlást kértek a Fővárosi Önkormányzattól, azt nem a Városháza akarta. Tarlós István azt mondta: szívesen akceptálja a kormány távlati, a magyar buszgyártás felemelését célzó elképzeléseit, „csak az a probléma, hogy egyelőre nincsenek magyar buszok, és évekig még nem is lesznek”. A Főváros szívesen vásárolna, ha volnának magyar buszok, de „nekünk most van szükség a kiváltó járművekre”. (Kérdésre válaszolva azt mondta: egyelőre nem kapott meghívást, hogy e téma kapcsán részt vegyen a kormány ülésén.)

Kitért rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés szerdán arról hozott határozatot: ha július 5-ig a Magyar Közlönyben megjelenik az a kormányhatározat, amellyel garantálják, hogy megtérítik a szolgáltatásvásárlás okozta teljes többletköltséget a Főváros számára – ez a BKV számításai szerint 5-20 milliárd Ft lehet –, akkor szolgáltatásvásárlással oldja meg a metrópótlást a Főváros. Tarlós István ezzel kapcsolatban megjegyezte: másfél hónapig küzdött azért, hogy a költségkülönbözetet térítse meg a kormány, a Fővárost nem érheti anyagi kár. Kérdésre válaszolva a főpolgármester azt mondta: „határozott és kategorikus üzenetet” kapott arról, hogy a többletköltségekre megkapják a garanciát. Ellenkező esetben a Főváros megvesz a korábbi tendernyertes lengyel Solaristól 110 db buszt – saját forrásból, pénzügyi átcsoportosítással, darabonként 277 ezer euróért –, a további szükséges negyvenet pedig járműátcsoportosításokkal fogják biztosítani.

A főpolgármester beszélt arról is, hogy a szolgáltatásvásárlásra új tendert kell kiírni. Tarlós István hangsúlyozta: nem tudja, ez esetben ki lenne a szolgáltató, és az is kérdéses, hogy az magyar buszokat fog-e alkalmazni vagy sem. Ráadásul ez esetben a kivitelezés megkezdése mindenképpen csúszni fog, a csúszás mértéke 45 nap és 6 hónap közé tehető. „Ennek a fejleménynek nem örülök” – jelentette ki. A BKV jelenleg vizsgálja, ha az M3-as metró északi szakaszán kezdik a felújítást, akkor a 150-nél jóval kevesebb pótlóbusz is elég lehet, és a csúszás lefaragható.

A Főváros arról kapott hivatalos tájékoztatást, hogy a metró infrastruktúrájának felújítását is tartalmazó úgynevezett IKOP-listát már elküldték Brüsszelnek. Tarlós István ezzel kapcsolatban elmondta: a miniszterelnök kormányhatározatban utasította a fejlesztési minisztert, ha Brüsszel nem ad forrást a beruházásra (vagy kevesebbet ad a vártnál), akkor a központi költségvetésből kell állni a költségeket. „Nekem mindegy, hogy brüsszeli vagy magyar állami pénzből, csak legyen felújítva az M3-as metró” – fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve, hogy a vonal napi 500 ezer embert szállít, ezért nem lehet tréfálni a felújításával.

Nyáron elkészülnek a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének engedélyezési tervei – a nyomvonalterv már korábban elkészült –, majd négy szakaszra bontva megkezdődhet a kivitelezés; az első két ütem az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak mentén kialakítandó védelem, a harmadik a pünkösdfürdői gát magasságának megemelése, a negyedik pedig a körülbelül 3,5 kilométeres római-parti mobilgát megépítése – mondta Tarlós István. A Főváros és az NFM által kötött támogatási szerződés szerint 10 md Ft az elszámolható költség, de a védmű és járulékos beruházásai ennél várhatóan jóval többe, 15-20 milliárd Ft-ba fognak kerülni. A különbözetet a Főváros más forrásból fogja biztosítani, vélhetően EIB-hitelből – tette hozzá. A költségnövekedés oka, hogy a 2013-as rekordárvíz után változott a jogszabályban rögzített, mértékadó árvízszint, így sokkal nehezebb és magasabb szerkezetet kell építeni. Az eredeti tervekben még nem szerepelt az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak védelme. A projekt részeként kiváltanak egy 1200 mm-es, a part mentén húzódó víznyomócsövet, (ennek kivitelezése ősszel megkezdődhet), csak ez 2 milliárdos többletköltséget okoz. Ráadásul jelentősen nőtt a rekreációs beruházások tartalma, „sok éves vita után igyekeztünk újabb és újabb engedményeket tenni a tájvédőknek és az aggodalmaskodóknak” – fogalmazott a főpolgármester. Hozzátette: az érintett dunai partszakasz teljes tájhasználatának kialakítását, rekreációs fejlesztését a Főkert tervezi. Tarlós István elmondta azt is, hogy a védmű „minimális nyomvonal-korrekciójának köszönhetően” a limányban 4-500-zal kevesebb fa kivágásra lesz szükség. A beruházásról egyébként tartottak prezentációt a Városházán a parlamenti ellenzéki pártok képviselőinek, „akiket sikerült megnyugtatnunk” – mondta.

Tarlós István azt javasolja, hogy a hullámtérben elhelyezkedők számára helyi adót vessenek ki ingatlanértékesítési vagy telekadó formájában az értéknövekedés miatt, ez pedig bizonyosan nem fogja érinteni az 1920-30-as években, szabályosan épült mintegy 40 családi házat.

A 2017-es vizes vb-hez kapcsolódva megvalósul a Margit-sziget csatornázása – mondta a főpolgármester. A szigetről jelenleg évi 250 ezer köbméternyi szennyvíz ömlik tisztítatlanul a Dunába. A munkák júliusban indulnak és jövő júniusban fejeződnek be. A projekt részeként a csatornarendszer kiépítésén túl megújul a Margit-szigeti gerincút, megépül a Duna alatti szennyvízátvezetés, korszerűsítik a pesti oldalon lévő szennyvízátemelőt, felújítják a csatornát és az utat a Dráva utcában. A vb-hez kapcsolódva az alsó rakparton pedig gyalogos sétány és kerékpárút épül az Árpád hídig.

Levélben fordul a főpolgármester a kormányfőhöz az agglomerációs közlekedés állam által visszavétele kapcsán született kormány-előterjesztés miatt. Ebben ugyanis az áll, hogy az agglomerációs közösségi közlekedésről szóló, az állam és a főváros között 2013-ban kötetett szerződés 2022-ig hatályos, holott azt a BKK már korábban felmondta, a szerződésben szereplő kötelezettségeit ugyanis az állam nem teljesítette, a mai napig tartozik a Fővárosnak a tavalyi költségek megtérítésével. A technikai átadás-átvétel június 30-i határidejét egyébként a szakminisztérium november 30-ig kéri meghosszabbítani.

A Főváros kiemelten fontosnak tartja a védett épületek állapotát, ezért összesen 500 millió Ft-ot különített el műemléki keret, értékvédelmi támogatás és örökségvédelem alatt álló épületek állagmegóvásának céljára. (Erről részletes információt a cikk melletti, jobb felső kijelzőben olvashat.)