A csillaghegyi öblözet árvízvédelmi művének 2018 végéig el kell készülnie, a projekt támogatási szerződését a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a legutóbbi ülésén – mondta a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: fórumon fogják tájékoztatni a helyieket – „nem a liberális párt székházában és nem katasztrófaturistákat” – arról, hogy a védmű megépítése után hogyan fog kinézni a part, mennyire marad meg a természetes környezet és mennyire lesz élvezhető a közönség számára a Római-part. A partrendezésről szóló terveket és látványterveket a Római-part több pontján is közszemlére teszik nyáron. „A következtetéseket ezekből érdemes levonni, nem a katasztrófaturisták és a megrögzött gyűlölködők kampányából” – jegyezte meg a főpolgármester.
Tarlós István hangsúlyozta: mindenki egyetért abban, hogy szükség van az árvízvédelmi mű megépítésére. Kétségesnek tartja, hogy a tiltakozók személye hiteles-e, hiszen akad közöttük olyan is, aki többszintes épületeket is tervezett a hullámtérbe, „most pedig a leghangosabban tiltakozik a hullámtér védelme ellen”. A főpolgármester nyomatékosította, hogy a nyomvonalat „nem mi jelöljük ki, főleg nem én, egy személyben”. Kitért rá, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság is a part menti nyomvonalat támogatja, mint arról az április 22-i keltezésű levelükben is tájékoztatást adtak. (A part menti változatot támogatta egyébként korábban a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés is.)
A főpolgármester beszélt arról is: a beruházás költségeit növeli, hogy a mértékadó árvízszint változása miatt nagyobb és drágább védműre van szükség, le kell védeni a Barát-patakon és az Aranyvölgyi-árkot, ki kell váltani a mederrel párhuzamosan a part mentén negyven éve épült vízfőnyomócsövet, valamint a lehető legtöbb lakossági igényt (játszóterek, illemhelyek, kerékpárút építése) figyelembe akarják venni a partrendezés során. Hozzátette: ez jelentősen drágítja a beruházást, a végső költségek csak a kiviteli tervek elkészültekor határozhatók meg.
A Budapestinfón résztvevő Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere ezzel kapcsolatban elmondta: a Római-parton a kerület továbbra sem támogatja a lakófunkció megjelenését. Hangsúlyozta: a cél a teljes csillaghegyi öblözet megvédése, a Római-parton pedig a rekreációs, üdülő- és sportfunkció megőrzése, fejlesztése. Bús Balázs hozzátette, hogy a jelenlegi, a Királyok útja-Nánási úton lévő nyúlgát több szempontból sem felel meg a jogszabályi követelményeknek mint elsőrendű védvonal: nem elég magas, kapubehajtók miatt tele van átvágásokkal és még víz-főnyomóvezeték is húzódik alatta. Emiatt „nincs is elsőrendű védművünk, ebből kifolyólag mentesített ártér sem létezik, amiből az következik, hogy a Római-part mellett a teljes csillaghegyi öblözet nyílt ártéren fekszik”. Hozzátette: a tervezett mobilgát nem az üdülőknek álcázott többszintes „lakóépületek” megvédése miatt indokolt, hiszen – mivel nincs megfelelő, elsőrendű védvonal – nemcsak a római-parti üdülőterület, hanem az egész csillaghegyi öblözet 356 hektáros területe – még a 11-es főúton túl is – víz alá kerülhet, veszélyeztetve az ott élő 53 ezer ember élet- és vagyonbiztonságát. Kitért rá, hogy a nyúlgát „kellő műszaki szintre emelése” természetvédelmi szempontból legalább akkora mértékű beavatkozással járna, mint a part menti mobilgát megépítése.
Bús Balázs emlékeztetett arra, hogy egy 1986-os fővárosi tanácsi rendelet minősítette üdülőterületnek a Római-partot, majd a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés 1998-ban beépítésre szánt üdülőterület keretövezetbe sorolta. A hatályos fővárosi településszerkezeti terv szerint a Római-part jelenleg „nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős terület”, ahol a továbbiakban sem lesz lehetőség lakófunkció elhelyezésére és engedélyezésére. A polgármester elmondta: a 2002-es árvíz után készült felmérések szerint a Római-parton 39 olyan lakáscélú ingatlan van, amely védendő, az ezekbe bejelentett személyek száma 106 fő, a lakóépületekben akkor bekövetkezett kár értéke meghaladta az 50 millió Ft-ot, a Római-parton lévő ingatlanokat ért kár becsült összértéke pedig elérte a 417 millió Ft-ot.
Az M3-as metró infrastruktúrájának felújítására vonatkozó támogatási szerződést a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta, a projekt 2019 végéig befejeződik, arra 137,5 milliárd Ft rendelkezésre áll, a munkák november végén indulhatnak – mondta Tarlós István. A főpolgármester e témával kapcsolatban kitért arra, hogy „egy Szabadai nevű ember, az SZDSZ utolsó elnöke, aki rövid ideig – gépjárműipari hasonlattal élve – Demszky alsókenőjeként sertepertélt”, bejelentette, hogy a Magyar Liberális Párt az unióhoz akar fordulni a metrófelújítás ügyében. „Vannak dolgok, amihez arc kell, Szabadai inkább arról beszéljen, hogyan kívánja rendezni tisztelt pártjának több százmilliós adósságát az állammal szemben” – fogalmazott Tarlós István. Emlékeztetett rá, hogy az előző városvezetés 20 évig semmit nem tett a 3-as metróval, „és elintézték, hogy 2015-ig az általuk felhalmozott adósság miatt mi se tudjunk semmit tenni”. „Mi a céljuk, megakadályozni a munkát, történjen inkább valami katasztrófa?” – tette fel a kérdést a főpolgármester. Tarlós István csúsztatásnak, ismerethiányból és rosszindulatból fakadó komplett butaságnak nevezte azokat a sajtóhíreket, miszerint a héten meg kellett volna érkeznie az első felújított metrókocsinak. A szerződés szerint az első szerelvénynek június 2-re kell megérkeznie – mutatott rá.
Az Uber betiltása nem a főváros kompetenciája, az Uber ügye nem fog megoldódni a fővárosi taxisrendelet módosításával, ahhoz szigorú szankciókra, olyan nagy összegű bírság kivetésére van szükség, amelynek van visszatartó ereje – mondta Tarlós István. Hangsúlyozta: a fővárosi rendelet az Uberre is vonatkozik, de ők azt egyszerűen nem tartják be. A főpolgármester azt mondta, az Uberrel szemben igazuk van azoknak a magyar taxisoknak, akik beruháztak, betartják a rendeletet és adót fizetnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „a fényes tekintetű MSZP-s Horváth Csaba képviselőnek volt egy korszakalkotó ötlete, ami már-már az ingyenes közlekedésről szóló bejelentést súrolja, azzal kábítja a taxisokat, ha új rendelet lesz, az mindent meg fog oldani”. Tarlós István hozzátette: dolgoznak a fővárosi taxisrendelet felülvizsgálatán, de ha az Uber a mostani jogszabálynak nem akar megfelelni, a módosítottnak sem fog.
A kerékpáros fejlesztésekkel kapcsolatban a főpolgármester megjegyezte: akár a gój motorosoknak is több közük van a budapesti közlekedéshez, mint a holland nagykövetnek, „aki egy éjszakai bárból üzenget Budapest választott főpolgármesterének, ezt visszautasítom és kikérem magamnak”. Hangsúlyozta: a főváros közlekedése egy kompakt rendszer, amelyben a közösségi közlekedés mellett az egyéni közlekedésnek is helye van (ide tartoznak az autósok, a motorosok, a kerékpárosok és a gyalogosok). Elmondta, hogy a kerékpáros fejlesztések ügyében folynak az egyeztetések, „a kerékpárosok vezetőjével jó kommunikáció alakult ki”. A gój motorosokkal kapcsolatban megjelent hírekről azt mondta: ha megerősíti, hogy bevonja őket a munkacsoportba, akkor a kerékpáros társadalmat és a hivatásos politikai aggódókat is maga ellen hergeli, ha viszont elhatárolódik, akkor a gój motorosokat sérti meg. Tarlós István jelezte: a gój motorosok neki írtak levelet, a helyettese találkozott velük, de a kerékpáros egyeztetésekről szóló munkacsoportba nem fogja őket meghívni.
A főpolgármester a Budapesti Fesztiválzenekar fővárosi támogatása kapcsán úgy fogalmazott: sajnálatosnak tartja az általa rendkívül tisztelt és szakmailag nagyra becsült Fischer Iván karnagy ez ügyben tett nyilatkozatát. Visszautasította, hogy a zenekar fővárosi támogatása „a főváros vezetés konok és erőszakos döntése lett volna”, hiszen arról a Fővárosi Közgyűlés többsége döntött. Kiemelte, hogy a BFZ állami támogatása a tavalyihoz képest 100 millió Ft-tal emelkedett, és ma Magyarországon egyetlen zenekar sem kap ennyi támogatást, sem az államtól, sem a Fővárostól. Tarlós István beszélt arról is, hogy a BFZ támogatása a Fővárosnak nem kötelező feladata. „Ez a város nem pazarol, takarékoskodik, és támogatja a kultúrát, de csak addig nyújtózkodva, ameddig a takarója ér” – fogalmazott.
