Tarlós István sajtótájékoztatója: fővárosi fejlesztések, Mahir-szerződés, Széll Kálmán tér, dugódíj

Budapesti Közfejlesztési Tanács létrehozását javasolja a főpolgármester a kormánynak. A Podmaniczky szervezte egykori Közmunkák Tanácsa mintájára létrehozandó testület feladata a fővárosi fejlesztések rangsorolása, összehangolása és a források koordinációja volna – jelentette be szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István. Hozzátette: az uniós és a központi költségvetési források bevonása és összehangolása érdekében tervszerződést kell kötni a kormány és a főváros között.

A főpolgármester és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok közösen azt is javasolni fogja, hogy 2016-tól jöjjön létre egy olyan városházi cég, amely a fővárosi fejlesztési közbeszerzések teljes lebonyolítását végezné, az ahhoz tartozó hatáskörrel, feladatokkal és felelősséggel. A fővárosi közszolgáltató cégeknek is egyeztetési kötelezettségük lesz e szervezettel, bizonyos értékhatár felett.

Emlékeztetett rá, hogy a Budapest 21 nevű, 2013-ban aláírt kormány-főváros megállapodás szerint a felek a nagy fővárosi fejlesztéseket közösen készítik elő és dolgozzák ki. A kormány e megállapodás alapján vállalta át a főváros adósságállományát, így a város hitelképessége helyreállt.

Kitért rá, hogy az elmúlt években elkészült a 4-es metró, épül a budai fonódó villamoshálózat, a Széll Kálmán tér, folyik az elektronikus jegyrendszer bevezetése, elindult a Futár utastájékoztató rendszer, zajlanak a járműcserék. Kész a központi szennyvíztisztító telep, halad a BKISZ-projekt, amelynek keretében 16 kerületet érintően 245 km csatorna épült meg, Budapest pedig 99%-ban csatornázottá válik. A főpolgármester megemlítette a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszert, a fürdőfejlesztéseket, az állatkert fejlesztését és a margitszigeti fejlesztési programot (utóbbinál a 30 elemből hat már megvalósult), a Bálnát, az Aquincum Múzeum komplex fejlesztését. Indul az M3-as metró felújítása is, melyet 2013 előtt a város hitelképtelensége miatt megkezdeni sem lehetett.

Tarlós István elmondta: a Főváros dolgozott, ahogy fogalmazott, „van már étlap, van hozzávaló. Budapest nemcsak kezdeményező város, hanem a legfelkészültebb kedvezményezett az országban. Százszámra van projektje.” Elkészült a Budapest 2030 nevű városfejlesztési koncepció, a Budapest 2020 elnevezésű konkrét projektlista, valamint a tematikus fejlesztési programok. Utóbbi három területet is érint. Ide tartozik a Duna-partok rendezése - 3 szakaszban, elsőként a Fővám tér – Kossuth tér között. Ez nemcsak a partok rendezését jelenti, kiterjed az árvízvédelemre, a közlekedési kapcsolatokra, a turisztikai potenciál kihasználására, a hajózás fejlesztésére, de még a kisvízfolyások fejlesztésére is. A tematikus programok másik része a barnamezős területek hasznosítása. 416 ilyen területről készült kataszter a fővárosban (88 Budán, a többi Pesten van), ide sorolható az óbudai gázgyár, Budafok-Háros, Rákosrendező, az óbudai Goldberger gyár területe, a Nyugati pályaudvar mögötti grund, a Józsfevárosi pályaudvar, a Ganz-MÁVAG vagy a Magyar Rádió tömbje. A projektlista kármentesítésre, a fejlesztési lehetőségekre, a beruházás-ösztönzésre is kiterjed, és indikatív költségtervet is tartalmaz. A harmadik tematikus program egy szociális programcsomag: része az integrált közszolgáltatások, az épített környezet felújítása, a közösségfejlesztés, a foglalkoztatás, a bűnmegelőzés és a közbiztonság kérdése.

A főpolgármester beszélt a 36 közlekedésfejlesztési projektről, külön kiemelve, hogy Budapest ezekre összesen 340 milliárd forint uniós támogatást vehet igénybe. Ide sorolható a folyamatban lévő villamos- és trolibeszerzés 26,5 milliárd forint értékben, a kelenföldi vágányok helyén épülő P+R parkoló, az M1-M7-es autópálya csomópontja, az M3-as metró felújítása, a külső Bécsi úti villamos (a  kiviteli tervek jövő májusra, a beruházás 2018-ra fejeződhet be), valamint az újpalotai villamos (a kiviteli tervek 2016-ra készülnek el, a kivitelezés pedig 2019-re érhet véget). Tarlós István hangsúlyozta: az újpalotai villamos 100 milliárd forinttal kerül kevesebbe, mint a 4-es metró második szakasza, „amelyre sosem volt egy fillér sem, és az unióval sem tárgyaltak róla soha”. A fejlesztések közé tartozik a kelenföldi intermodális csomópont létrehozása, az 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig, 2017-es befejezési határidővel. Előkészítették a Fogaskerekű meghosszabbítását a Széll Kálmán térig, illetve a Normafáig, az engedélyes kiviteli terv 2017 januárra készülhet el, a kivitelezés másfél év lenne.

Szintén rendelkezésre áll uniós forrás a vízművek elavult azbesztcsöveinek cseréje, a Margitsziget teljes csatornázására, a csillaghegyi öblözet árvízvédelmére, egy új hulladék-feldolgozó felépítésére, a régi hulladékhasznosító turbinacseréjére, a csatornázási munkálatok befejezésére, a városháza energetikai felújítására, 1677 folyóméteren kisebb árvízvédelmi munkák elvégzésére, valamint 10-11 új P+R parkoló építésére. Utóbbival kapcsolatban a főpolgármester megjegyezte: 2010-ben egyetlen őrzött P+R parkoló volt a fővárosban.

A főpolgármester liberális legendának nevezte, hogy a mostani városvezetés csak üzemeltetne és nem fejleszt. Hangsúlyozta, hogy soha annyi fejlesztési koncepció nem állt készen Budapesten, mint most.

Tarlós István azt is bejelentette: a főváros támogatja Lázár János kancelláriaminiszter felvetését, hogy a közép-magyarországi régiót érintően Pest megyét 2021-től leválasszák Budapestről, hogy a megye sikerrel tudjon indulni az uniós pályázatokon – mondta Tarlós István.

A Fővárosi Közgyűlés által felmondott Mahir-szerződésről a főpolgármester hangsúlyozta: nem a pályázót minősíti, arról beszél, ami a Fővárosban történt. Kétségtelen az is, hogy sok ember plakátja szerepelt az oszlopokon, hogy azért melyik párt mikor mennyit fizetett, ahogy Gy. Németh Erzsébet kérdezte, ezt nem tudni, de másról van itt szó. A szerződésről.

2006. március 30-án szövegszerűen elfogadott szerződésről és határozatról van szó, ami 3 ciklussal ezelőtt történt. (A pályázatot pedig még 2004-ben írták ki.) Az akkori közgyűlési döntéshez 34 támogató szavazat kellett, ez a javaslat pedig 44 szavazattal ment át, 37 szocialista és szabad demokrata szavazattal, amelyekhez összesen 7 fideszes voks járult. Vagyis a Fidesz nélkül is bőven megvolt a minősített többség. „Erre azt mondani, hogy a Fidesz erőltette át a döntést, enyhén szólva nem fedi a valóságot. A döntést 9 fideszes nem szavazta meg, az MSZP-ből viszont csak egyvalaki” – jegyezte meg. Tarlós István hozzátette: az akkori főpolgármester 2006. szeptember 28-án írta alá a szerződést. A kontraktusban olyan, szokatlan kitételek szerepeltek, hogy az rendes felmondással nem szüntethető meg, ráadásul a Mahir által fizetendő szerződéses összeg nem vizsgálható felül és még az inflációval sem növelhető. Tarlós István rámutatott, hogy a DK-s Gy. Németh Erzsébet – akkor még mint MSZP-frakcióvezető – „két kézzel megszavazta, ismerte a szerződés szövegét”.

A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy a közgyűlés 2006 márciusában a várostervezési és városképvédelmi bizottságot kérte fel, hogy ellenőrizze a szerződések végrehajtását, és azt, hogy a teljesítés megfelel-e jogszabályoknak.

„A szerződés nem kifejezetten kedvező szövegében és tartalmában a fővárosra, ez kétségtelen. A szerződés megkötését követően még több mint 4 évig az MSZP-SZDSZ vezette ezt a várost, akkor mi volt az ellenőrzésekkel? Arról miért nem beszél Gy. Németh? Egy éve megint a közgyűlés tagja Gy. Németh, ismernie kellett a szerződés tartalmát, de egyszer sem figyelmeztetett, hogy mi szerepel benne” – mondta a főpolgármester. A szerződés felmondásával kapcsolatban elmondta: munkatársai adatai szerint a 2015-ös ellenőrzések során derült ki, hogy a Mahir által telepített oszlopok és légszennyezettség-mérők nem működnek, illetve nem önállóan mérnek. „Ha már Gy. Németh feljelentéssel fenyegetőzik, kit is kellene itt feljelenteni?” – tette fel a kérdést Tarlós István, hozzátéve: „valaki köt egy kedvezőtlen szerződést, évekig dekkol mint hatalom, majd évek múlva előáll, hogy az általa megszavazott szerződést miért nem ellenőrizik. Ehhez azért vastagbőr kell.”

A sajtótájékoztatón résztvevő Kocsis Máté ezzel kapcsolatban azt mondta: a főváros ellenőrzése nem a Mahir tulajdonosi szerkezetére, hanem a szerződéses szolgáltatás teljesítésére vonatkozott. Ha az nem megfelelő, a főváros a jövőben is meg fogja szüntetni az ilyen szerződéseket rendkívüli felmondással. A tanácsnok arról is beszélt, hogy olyan szabályozási környezetre van szükség, amely – nyugat-európai, londoni vagy párizsi mintára – egységes és rendezett fővárosi reklámfelületeket biztosít. „A Főváros működése szempontjából mindegy, hogy a miniszterelnöknek milyen a személyes viszonya valakivel” – válaszolta újságírói kérdésre. Kocsis Máté emlékeztetett rá: a szerződések felülvizsgálata már korábban is megtörtént, a Főváros fel is hívta a figyelmet a hiányosságokra, de azokat nem orvosolták. Az ügy hátterében egy egyszerű szerződés-felülvizsgálat és -ellenőrzés van, amelyet nemcsak a Mahirnál, hanem minden szolgáltatónál elvégzett a Főváros – tette hozzá Kocsis Máté.

Tarlós István beszélt a Széll Kálmán tér felújításáról is. Mint mondta, a beruházás 3 hónapos csúszását az okozza, hogy a korábban kiírt közbeszerzési eljárás eredményét megtámadták, de végül a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKK-nak adott igazat. A kivitelezésre eredetileg tervezett két nyári és egy téli időszak helyett a csúszás miatt két téli és egy nyári időszak állt rendelkezésre. Hangsúlyozta: a BKK semmilyen kötbérről nem mondott le.

A dugódíjról szólva a főpolgármester megjegyezte: „jópofa, hogy Horváth Csaba azt – átformálva a közkeletű „Demszky-adó” szlogent – Tarlós-adónak nevezi, de nem túl eredeti. Tőle megszoktuk, hogy viszont ami eredetit mond, az pedig nem túl jól sül el, mint például az ingyenes tömegközlekedés”. Hozzátette: nem marasztalják el az előző vezetést a dugódíj gondolata miatt. Más kérdés, hogy érdemes volt-e azt az uniós szerződésbe beletenni, és mennyire valósultak meg a feltételei, hiszen 2013-ra ígérték a bevezetését. Tarlós azt mondta, az unió a 4-es metró megépítéséhez nyújtott támogatásból „biztos jó pár milliárdot visszavenne, ha nem vezetnénk be a dugódíjat”. Nyomatékosította: nincsen végleges döntés a zónahatárokról, és a díjakról sincs értelme még beszélni. Egy alternatív javaslat van a kormány előtt, amelyre még nem érkezett reakció. Úgy fogalmazott: a dugódíj nem ördögtől való, és a BKV finanszírozásának kérdésébe is be kell vonni e potenciális forráslehetőséget, de döntés még nincs a kérdésben.