A Föld Napján a frissen megjelent Zöldülő Budapest 2030 kiadvány kapcsán a Fővárosi Önkormányzat elmúlt években megvalósult és középtávon tervezett zöldfejlesztéseiről, valamint a város előtt álló kihívásokról beszélgetett Karácsony Gergely főpolgármester Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével.
Mit tett Budapest az elmúlt években a város zöldítése kapcsán? Hogyan készül fel a Főváros a klímaváltozás hatásaira, és hogyan tehetjük Budapestet a XXI. században egy élhető, a környezeti változások hatásainak ellenálló várossá? A Föld Napján a frissen megjelent Zöldülő Budapest 2030 kiadvány kapcsán a Fővárosi Önkormányzat elmúlt években megvalósult és középtávon tervezett zöldfejlesztéseiről, valamint a város előtt álló kihívásokról beszélgetett Karácsony Gergely főpolgármester Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével.
A beszélgetést Balogh Samu várostervező, a főpolgármester kabinetfőnöke moderálta, aki bevezetőjében kiemelte, hogy az esemény helyszíne is szimbolikus, hiszen a fórumnak a megújuló Városháza parkban nemrég felújított Merlin színház adott otthont.
„A klímaváltozás már nem a jövő fenyegetése, már benne élünk. Ezért Budapest zöldítése már nem egyszerűen a jövő generációk iránti felelősségünk, hanem saját elemi érdekünk.“ – írja bevezetőjében a főpolgármester.
A második világháború után számos tényező játszott közre abban, hogy a reformkor óta gondosan ápolt városi zöld folyamatosan csökkent és minősége romlott. 2010 környékén egyre népesebb civil mozgalmak emelték fel elsőként a hangjukat a város zöldfelületeinek védelme érdekében, és elkészültek az első átfogó tervek is, igaz, még csak az asztalfióknak.
Amiben igazán nagy fordulat történt 2019-ben, az a zöldterületek kezelésével kapcsolatos szemléletváltás: annak felismerése, hogy a várost az épített és természeti öröksége alkotja együttesen. Ennek egyik első látványos lépése volt a főtájépítészi pozíció újraélesztése és mára Budapest városfejlesztési stratégiáiban kiemelt prioritás a zöldfelületek megóvása és növelése.
„Az európai nagyvárosok közül Budapest egészen biztosan benne van a top háromban, amelyik ennyi és ilyen változatos – a mocsártól a szikes rétekig – természetvédelmi területet tud magáénak. Ezekkel a klímaváltozás során menedéket tudunk biztosítani nem csak az ember nevű fajnak, hanem minden másnak is, újjáépítve a városi ember és a természet kapcsolatát.” – mondta el Bardóczi Sándor.
A szemléletváltás egyre több gyakorlati döntésben is megmutatkozik, mint az aszfalt helyét visszafoglaló fák a Blaha Lujza téren és más köztereken, a nemzetközileg is többszörösen díjnyertes, természetközeli szemléletben készült Pünkösdfürdő park kialakítása, a 35 ezer új fa ültetése vagy éppen az Egészséges utcák program elindítása és a 210 hektárnyi új természetvédelmi terület kialakítása.
„Az emberek valójában sokkal zöldebbek, mint ahogy azt a politikusok elképzelik”
– hangsúlyozta ki Karácsony Gergely. Minden tervezés és változás során fontos a társadalmi partnerség, és hogy olyan ütemben haladjunk, amit a városlakók még a magukénak éreznek. Az embereknek meg kell mutatni, hogy máshogy is el tudják képzelni a várost – erre jó a taktikai urbanizmus módszere. A különböző közösségi – udvarok, gangok, lakótelepek – zöldítési pályázatok sikerei is azt mutatják, hogy nem csak a természetközelségre van igény, de ezzel párhuzamosan a közösségteremtésre is, hiszen várost építeni a XXI. században elsősorban közösségek építését jelenti.
A Zöldülő Budapest 2030 kiadvány innen tölthető le.
A kiadvány az Otthon Budapesten és a Radó Dezső terv célkitűzéseivel összhangban készült, illeszkedve azoknak a füzeteknek a sorába, amelyek a fővárosi stratégiák mentén mutatják be a jelenleg tervezés alatt álló és futó fejlesztéseket. Eddig megjelent kiadványok: