Válasz a XXI. századi Budapest előtt álló kihívásokra
A Fővárosi Önkormányzat saját tulajdonú cége, a Budapest Közművek révén 2025 márciusában megvásárolta az államtól Rákosrendező területének fejlesztésre alkalmas 86 hektáros részét, ezáltal megakadályozva az itt elképzelt befektetési célú ingatlanberuházást. A Rákosrendező Projekt így a Főváros szakmai irányításával, a városlakók érdekeit előtérbe helyezve halad majd előre. A terület fejlesztése hosszú távú, választási ciklusokon átívelő feladat, amely kedvező esetben is 5-10 év múlva hoz látható eredményeket, a teljeskörű megvalósítás pedig legalább 15-20 évet vesz igénybe.
Hogy mindez a legjobb minőségben valósuljon meg, a Közgyűlés úgy döntött, hogy a leendő városrész karakterét, szerkezetét és infrastruktúráját tervező iroda kiválasztására nemzetközi városépítészeti tervpályázatot hirdet, amire 2025 második felében kerülhet sor.
Hiszünk benne, hogy a Projekt példaként szolgálhat arra, hogyan lehet partneri együttműködéssel, átláthatóan és a jövő generáció érdekeire tekintettel nagyléptékű beruházásokat megvalósítani Budapesten.
A fejlesztés céljai
Megfizethető otthonok
10.000 budapesti család talál zöld, élhető és elérhető otthonra. Több ezer munkahely jön létre jól megközelíthető helyszínen.
Több zöldfelület
25 hektáros közparkot hozunk létre, benne a negyeden átfolyó Rákos-patak vizéből felduzzasztott tóval.
Fenntartható közlekedés
Az új városrészt vasút, kisföldalatti és villamos köti majd össze a belvárossal és a szomszédos kerületekkel.
Megfizethető otthonok
Az új városnegyed a budapestieké kell, hogy legyen. Feladata nem az, hogy megoldandó problémákat hozzon létre, hanem az, hogy létező problémákat oldjon meg. 1990-2020 között Budapest lakossága 13%-kal csökkent, míg Pest megye lakossága 30%-kal növekedett – és a trend folytatódik.
Itt megteremtjük azokat az előnyöket, amelyeket keresve tízezrek hagyják ma el Budapestet. Különböző csoportokat (fiatalokat, családalapítókat, időseket) célzó támogatott lakhatási formákkal, a közösségi lakhatási kezdeményezések ösztönzésével összesen 10.000 új lakást építünk. Mindezt úgy, hogy egy vegyes funkciójú, kompakt városrész jön létre, ahol a klímatudatos, okos megoldások alkalmazása alapkövetelmény, és minden szolgáltatás – az üzletektől az orvosi rendelőig, a bölcsődétől az idősotthonig – helyben elérhető.
Több zöldfelület
Fel kell készíteni Budapestet a klímaváltozás hatásaira, aminek következményeit már a saját bőrünkön tapasztaljuk. Az évi középhőmérséklet több mint 1,5°C-kal emelkedett az elmúlt negyven évben, egyre gyakoribbak a hőhullámok és a csapadék egyenetlen eloszlása.
A Projektben 25 hektáros valósi városi közpark épül, benne a negyeden átfolyó Rákos-patak vizéből felduzzasztott tóval. Emellett az új városrész az adaptáció jegyében a városi hőszigetek kialakulását csökkentő térszervezéssel, zöldfelületekkel és anyaghasználattal épül majd, megvalósítva a szivacsváros koncepciót.
Fenntartható közlekedés
Az elmúlt évtizedben 40%-kal nőtt Pest megyében a gépjárművek száma. Ma Budapest útjain minden második autóval megtett kilométert az agglomerációból érkező autók tesznek meg. Ez fenntarthatatlan: Budapest útjai nem tudják befogadni ezt az áradatot.
Ahogy ez sok sikeres, hasonló nagyságrendű nemzetközi beruházásnál is történik, a Rákosrendező Projekt a közösségi közlekedésre és a szelíd mobilitásra épül. Már az első épületek felhúzása előtt meg kell építeni a 3-as villamos átvezetését a XIII-XIV. kerület között, amit az M1 metró meghosszabbítása és a vasút átfogó fejlesztése követ. Az új városrész belső részei gyalogos-kerékpáros zónaként működnek majd, és biztonságos, zöldben vezetett tengelyek kapcsolják össze a belvárossal és a szomszédos kerületekkel.
A Projekt lépései
2019
A fővárosi BFVT elkészíti a városrész fejlesztési tanulmánytervét
2021
Az állami BFK elkészíti a budapesti vasúthálózat fejlesztési koncepcióját és a vasút átépítésének tanulmánytervét
2025
A Budapesti Közművek megvásárolja a fejlesztési telkeket
2025
A Fővárosi Önkormányzat nemzetközi urbanisztikai tervpályázatot bonyolít le
2027
Az erre alkalmas erdősült területen megnyílik a városi park első üteme
2027
Elkészül a tervezett városrész mesterterve
2030
Elkészül a Szegedi úti felüljáró a 3-as villamos angyalföldi átvezetésével, felépül a városrész első üteme
2045
Teljes egészében felépül Rákosrendező városrész
Galéria
Előzmények
Fővárosunk előtt óriási kihívások állnak, amelyek három fő csoportra bonthatóak: a klímaválsághoz való alkalmazkodás, a fenntartható mobilitásra való átállás és a várostérség szétterülésének visszafordítása. Budapestnek vannak olyan városrészei, ahol a három legnagyobb kihívásra egyszerre lehet választ találni, ezek az úgynevezett barnamezős területek, ahol mára megszűnt a korábbi, jellemzően ipari vagy vasúti használat. Rákosrendező az egyik legértékesebb ilyen barnamezős terület, Budapest egyik aranytartaléka.
A váci és esztergomi vasútvonal közös szakasza mentén épült rendező- és teherpályaudvar 1894 óta a vasúti szállítás egyik fontos budapesti gócpontja volt, fénykorát 1950 és 1990 között élte. A közel 160 hektáros területű pályaudvaron fűtőház és a MÁV tevékenységét kiegészítő telephelyek, műhelyek is működtek, de sportpályák és munkáslakótelep is épült. Rákosrendező a rendszerváltás után gyakorlatilag kihasználatlanná vált, a vágányzat nagy részét felhagyták, azt benőtte a növényzet. Ma mindössze néhány vágányt használnak tárolásra, illetve továbbra is érintik a nemzetközi és elővárosi személyvonatok.
A barnamezős terület kiváló adottságokkal rendelkezik: egy tagban helyezkedik el, jók a külső közlekedési kapcsolatai, közel található a belvároshoz és a két szomszédos, dinamikusan fejlődő kerülethez. Fejlesztése ezért régóta foglalkoztatja az urbanisztikai szakmát és a döntéshozókat. Korábban itt kereskedelmi-szolgáltató, esetleg logisztikai funkciókat képzeltek el itt, azonban mára szakmai közmegegyezés alakult ki arról, hogy Rákosrendező egy új városias lakóterület alkalmas helyszíne lehet.
A Fővárosi Önkormányzat 2019-ben a BFVT útján készíttetett tanulmánytervet Rákosrendező fejlesztésére, ami felvázolta a terület jövőképét: zöld, városias, a környező kerületekhez illeszkedő léptékű és főként lakáscélú fejlesztésre van itt szükség. Emellett tisztázni kellett az elavult pályaudvar átépítésének tartalmát és jövőbeli helyfoglalását, ami az állami Budapest Fejlesztési Központ (BFK) 2021-ben készült tanulmányterveiből rajzolódott ki.
A volt pályaudvar vasútüzem alól kivont 86 hektáros területrészét a Magyar Állam a közelmúltban külföldi befektetőnek kívánta értékesíteni, amely ott befektetési célú lakások építését tervezte, a Fővárosi Önkormányzat (illetve saját tulajdonú cége, a BKM Zrt.) azonban a területet 2025. márciusában elővásárlási jogával élve megvásárolta.
