Emlékkonferenciát rendeztek az Újvárosházán csütörtökön az 1838-as pesti árvíz 175. évfordulója alkalmából. Tarlós István főpolgármester a konferencián arról beszélt, hogy hamarosan a Fővárosi Közgyűlés elé kerülhet a fővárosi, Duna-menti területek fejlesztési koncepciója. Szót ejtett a római-parti árvízvédelmi műről is, amely "nem az élővilág elleni merénylet, hanem a humán élettér megnövelését és minőségibbé tételét jelenti".
Emlékkonferenciára jöttünk, de az 1838-as évi nagy árvíz mementója okán napjaink fontos teendőire irányítjuk a figyelmet – mondta Tarlós István főpolgármester az emlékkonferencián. Felidézte: 1838. március 13-án a pesti lakosok arra ébredtek, hogy a gátak átszakadtak, a Duna kilépett medréből, és a házak egymás után omlottak össze. A levonuló jeges víz először a mai belvárost, a Deák Ferenc utca és a Váci utca környékét öntötte el, majd a váci gát átszakadása után az északabbra és végül délebbre fekvő városrészeket is. A mentés azonnal megkezdődött.
„Ahogy eleink tanultak az 1775-ös és az 1838-as nagy árvíz okozta pusztulásból, úgy kell magunknak is szem előtt tartanunk, hogy a főváros kincse a Duna. Veszélyt is jelenthet a városra és az itt élőkre” – hangsúlyozta a főpolgármester. Kiemelte: az akkor megélt tragédia ma is arra figyelmeztet bennünket , hogy minden egyes hatalmi és döntési pozícióban lévő politikus felelőssége az emberélet és vagyon védelme.
A korabeli adatok szerint, az áradás összesen 2281 házat pusztított el Pesten, 827-et súlyosan megrongált és 1146 maradt meg épségben. A budai oldalon a kár jóval kisebb volt, miután a víz nem érte el a házakat. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, 22 ezren pedig mindenüket elveszítették.
Tarlós István kitért rá, hogy az árvizek okozta pusztulást követően a Duna szabályozása nemcsak egy védelmi rendszer kiépítését jelentette, hanem a politikai struktúra egységét is, ahogyan az ma is kívánatos volna. Közölte, hogy a városvezetés hamarosan a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti Budapest Duna-menti területeinek fejlesztési tanulmányát, amely az új városfejlesztési koncepciónak aktualizált helyzetelemzésén alapul, és a Dunával együtt élő város alapgondolatára épül. A tanulmány alapgondolatai megerősítik azt a célt, hogy a római-part árvízvédelmének megerősítése, a mobilgát megépítése "nem az élővilág elleni merénylet, hanem a humán élettér megnövelését és minőségibbé tételét jelenti". "Mi, eleinkhez híven, a város iránt érzett felelősségünk szerint vezetjük és építjük a fővárost, csakúgy, mint a reformkorban élő hazafiak, akik az 1838-as árvíz után újjá tudták építeni Budapestet" - jelentette ki.
Az egységben való gondolkodásra hívta fel a figyelmet Medgyesy Balázs, az EU Duna Régió Stratégia kormánybiztosa is, aki előadásában ismertette, hogy Magyarországnak a vízügyi ágazatban nem csak gazdag múltja, de meghatározó szerepe is lesz a jövőben. Mint ismertette, a Duna Stratégia a fejlesztéspolitika összehangolását célozza többek között a közlekedéspolitika, a környezet és vízpolitika, a turizmus, a fenntartható energia, valamint az innováció kutatás és gazdaságfejlesztés területén. Sikerként említette, hogy a 14 tagország közül az Európai Bizottság Magyarországot kérte fel a stratégián belül a vízminőségvédelmi, a környezetbiztonsági területek társkoordinálására. Az eredmények között sorolta fel, hogy az érintett tagországokban nagy biztonságot nyújtó és idejében figyemeztető vízvédelmi riasztórendszert építenek ki.
