Nincs szó tulajdonjogi vitáról a Margitsziget esetében, az mindig is a fővárosé volt, „nem vesznek el semmit a XIII. kerülettől” – hangsúlyozta Tarlós István főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a szigetet nem lehet összehasonlítani a budai Várral vagy a Városligettel, mert a Várban vagy a Városligetben jelentős kerületi tulajdonok vannak, addig a Margitszigeten a XIII. kerületnek egyetlen négyzetcentiméter tulajdona sincsen.
Tarlós István úgy fogalmazott: arról van szó, hogy egy fővárosi vagyontárgynál a XIII. kerület zsebeli be az adót – ez az építményadót tekintve évente több mint 130 millió forint -, viszont azt nem forgatja vissza a szigetbe, hanem „ismeretlen célokra feléli”.
Azzal, hogy a főváros kizárólagos igazgatása alá kerül a Margitsziget – ezt egy napokban elfogadott jogszabály teszi lehetővé – a terület fejlesztése volt a motiváció – nyomatékosította a főpolgármester. Elmondta: június 19-én adják át a Margitszigeten a felújított víztornyot és szabadtéri színpadot, az újjáépített Rózsakertet, valamint az egyedülálló módon felújított és kibővített szökőkutat. A főpolgármester rámutatott: a felújítások engedélyeztetését a korábban illetékes XIII. kerület mindvégig lassította, viszont a munkálatok finanszírozására egyetlen fillért sem adott.
– A főváros csupán rendelkezni akar saját tulajdonával, parcellázni senki sem akar – hangsúlyozta Tarlós István. Emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Közgyűlés még 2008-ban határozott arról, hogy készüljön stratégiai terv a Margitsziget teljes területére, a XIII. kerület elzárkózása miatt ezt is a főváros készítette el. A Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) módosításáról a közgyűlés végül csak 2012 szeptemberében tudott dönteni. Az FSZKT-módosítás szerint a jelentős zöldfelületű intézményterület keretövezetben csak a szállodák maradtak a tényleges területhasználatnak, illetve a vonatkozó keretövezeti előírásoknak megfelelő lehatárolás szerint. A sziget nyugati részén lévő sportintézmények által használt területek (városi jelentőségű kiemelt sportterület) célzott területfelhasználási módúak lettek, a sziget többi része pedig egységesen városi park besorolású maradt.
Az FSZKT módosítása után kialakult állapot a városi park területének több mint 2 hektáros növekedését eredményezte – mutatott rá a főpolgármester. A most elkészült
fejlesztési koncepcióban semmilyen új telekosztás, felparcellázás nem szerepel – nyomatékosította. A kerületi főépítész ezen állításai személyes megítélésem szerint már-már a büntetőjog területét súroló rágalmaknak minősíthetők – tette hozzá. E valótlanságokat visszautasítjuk, a főváros fejleszteni akarja a Margitszigetet – mondta.
A kerület által kezdeményezett népszavazást Tarlós István blöffnek nevezte. Mint mondta, az sem biztos, hogy van jogi lehetőség a népszavazás kiírására, hiszen a szigetnek csupán négy lakója van, ők is szolgálati lakásban laknak. – Mi csak közjót akarunk, ezt az idő el fogja dönteni, és ez kiolvasható a fejlesztési koncepcióból – hangsúlyozta.
