Huszonöt évvel ezelőtt indult ismét útjára a második világháború idején megsérült Budavári Sikló, kevésbé ismert nevén a Budai Hegypálya. Az újjáépítés negyedszázados évfordulója emlékére a főváros vezetése kedden emléktáblát avatott a Sikló Clark Ádám téri megállójánál, míg a Budapesti Városvédő Egyesület kiállítást nyitott az V. kerületi Kossuth Lajos utcai központjukban.
A Lánchíd budai hídfőjénél, a Budai Vár tövében, az Alagút melletti üvegkabinos közlekedési eszköz először 141 éve, 1870-ben indult útjára. A járatot 25 éve a BKV üzemelteti.
Az állomáson elhelyezett tábla emlékeztet arra, hogy a Budavári Sikló a kontinens második siklóvasútjaként épült Széchenyi Ödön - a Lánchidat megálmodó Széchenyi István fia - kezdeményezésére. Széchenyi Ödön nevéhez fűződik még az önkéntes tűzoltóságok felállítása is.
A rendezvényen Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes beszédében azokat méltatta, akik már az 1970-es években sürgették a sikló újjáépítését, valamint azokat, akik a munkálatokban, a tervezésben és a kivitelezésben részt vettek.
A fejlesztésekért felelős városvezető azt hangoztatta, hogy mára a Budavári Sikló Budapest egyik jellegzetes idegenforgalmi látványosságává vált.
A Budapesti Városvédő Egyesület az V. kerületi Kossuth Lajos utca 14-16 szám alatti központjában kiállítást nyitott. A tárlat felidézi a siklót megálmodó Széchenyi Ödön alakját is, bemutatja az 1860-as években készült terveket és fényképeket, majd az 1986-os újjáépítés dokumentumait, terveit, fotóit. Látható lesz a járműről készült tömegmakett és az a bronz emlékérem is, amelyet 1986-ban az ünnepélyes átadáskor a főváros ajándékozott a résztvevőknek.
Különlegességként a sikló avatási ünnepségén átvágott szalag egy darabját is kiállították.
A Budavári Sikló Európa második ilyen létesítménye volt a maga idején. Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezte 1867-ben, a franciaországi Lyonban látott példa nyomán, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A jármű hetvenöt éven át hibátlanul működött, 1873-ban egy év alatt 1,5 millió utast szállított, 1943-ban a bevétel elérte a kétmillió forintot.
Időközben a Siklót többször is átalakították, de a gépészeti rész érintetlen maradt 1944 végéig, amikor az ostrom idején az év utolsó heteiben a felső állomást és a kocsit bombatalálat érte.
A még meglévő gépeket, berendezéseket 1948-49 folyamán elszállították, a pálya sínanyagát a romeltakarítási, vasgyűjtési mozgalom "hasznosította". Hosszú évek civil aktivitásának köszönhetően 1980-ban a Főváros megbízást adott a METRÓBER vállalatnak, hogy készítsen átfogó tanulmánytervet a sikló újraépítéséről. Ez lett az alapja a további helyreállításnak. A civil mozgalomból állami, illetve fővárosi program lett és 1986. június 4-én, éppen 25 évvel ezelőtt átadták a siklót a forgalomnak.
Ma a két kocsi - Margit és Gellért - reggeltől estig szállítja az utasokat a 95 méternyi pályán. A két kocsi inga jelleggel van összekötve: miközben az egyik kocsi felfelé indul a másik lefelé megy. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani, a jelenlegi szerkezet másodpercenként 3 méteres sebességre lett kiépítve, ezt a tempót azonban 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.
MTI
