Jóváhagyta a közgyűlés a Vízművekről és a BKV-ról szóló megállapodást

A Fővárosi Közgyűlés napirendjét 18 Fidesz-KDNP-s igen szavazat mellett fogadták el. Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek meg az április 3-án elhunyt Kopp Mária orvos, pszichológusról, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyetteséről, aki 2011-ben lett a főváros díszpolgára.
A napirendi vitában Csomós Miklós főpolgármester-helyettes egy ötödik osztályos számtankönyvet és egy szorzótáblát adott át Horváth Csaba MSZP-s frakcióvezetőnek, ugyanis a főpolgármester-helyettes szerint Horváth Csabának mindig "gondjai vannak" a számokkal, és így kíván segítségére lenni.
 
A közgyűlés levette napirendjéről az LMP javaslatát az SMS-jegyek bevezetéséről, valamint a Jobbik előterjesztését Prohászka Ottokár püspök szobrának elhelyezéséről a Károlyi-kertben. Csomós Miklós ezt azzal indokolta, hogy a szobor felállítása egy másik budapesti helyszínen (a Lehel téri templom előtt) folyamatban van. Levették a napirendről a Fővárosi Cigány Önkormányzattal (FCÖ) tavaly december 6-án megkötött támogatási szerződés felbontására tett javaslatot, amely szerint az FCÖ nem számolt el megfelelően a számukra biztosított összeggel. Az indítványt előterjesztő Csomós Miklós főpolgármester-helyettes közölte: a javaslatot a későbbiekben kívánja napirendre tűzni annak érdekében, hogy időt hagyjon a szervezet elnökének a kérdés rendezésére.
 
Közgyűlési jóváhagyás a Vízművek-megállapodásra
 
Jóváhagyta a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról, valamint az 1997-ben kötött szindikátusi és menedzsmentszerződés megszüntetéséről szóló előzetes megállapodást a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István indítványát 23 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadták el. A tartózkodók szocialista képviselők voltak. A főpolgármester múlt hétfőn állapodott meg előzetesen Jean-Louis Chaussade-dal, a francia Suez Environnement S.A. vezérigazgatójával a vízművek visszavásárlásáról. Ennek értelmében három részletben, az aláírástól számított két éven belül vásárolná vissza a kisebbségi részvénycsomagot a főváros.

A befektetői részvények átruházásával, valamint a szerződés megszüntetésével kapcsolatos teljes tranzakciós érték nettó 15,1 milliárd forint. A részvényekért fizetendő vételár teljes összege 12,094 milliárd forint, amelyből a főváros az adásvételi megállapodás zárásakor 8,25 milliárd forintot fizet ki, míg az aláírást követő két éven belül 3,844 milliárd forint kifizetése lesz esedékes, két egyenlő részletben. A teljes árban benne van a társaság több mint 2,5 milliárd forintos adósságállománya is. A befektetők az első negyedévre csaknem 469 millió forint menedzsmentdíjra jogosultak március 31-ig, azonban április 1-je után már nem jár nekik díj.
 
A befektetők a tulajdonukban lévő részvények értéke 10 százalékának megfelelő kamatra jogosultak minden év december 31-ig, így év közbeni visszavásárlás esetén a vásárlás napjáig az éves kamat arányos része jár nekik. A megállapodás aláírása után a befektetőket nem illeti meg további osztalék az idei évben.
 
A főpolgármester korábban kiemelte azt is, hogy a befektető úgynevezett szavatossági nyilatkozatot tett, vagyis kijelentette, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítette. A végleges megállapodás aláírásának május 8. a határideje.
 
Együttműködési megállapodást köt a fővárosi önkormányzat a Magyar Honvédség támogató dandárjával; az erről szóló indítványt egyhangúlag hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés. Tarlós István főpolgármester előterjesztése szerint a megállapodás mindkét félnek előnyökkel jár, egyebek mellett a védelmi igazgatás felkészítési rendezvényein, a honvédelmi nevelés és a katonai pályára irányítás területén. Az önkormányzat az ünnepi rendezvényein lehetőséget biztosít a dandár tevékenységének bemutatására, a katonai hagyományok ápolására. A fővárosi rendezvényeken és ünnepségeken részt vesznek a díszelgő alegységek, díszőrségek, a kulturális rendezvényeken pedig közreműködik majd a katonazenekar. A dandár szervezetten részt vesz a fővárosban bekövetkezett természeti katasztrófák felszámolásában, ezen belül kiemelten a fővárosi lakosság mentésében. A megelőzési, védekezési és kitelepítési munkálatokhoz a személyi állomány mellett technikai eszközöket is biztosítanak, továbbá részt vesznek az ideiglenes tábori elhelyezés feltételeinek kialakításában, illetve a személyek és anyagi javak őrzés-védelmében.
 
A közgyűlés jóváhagyta a kormánnyal kötendő BKV-megállapodást is
 
Jóváhagyta a közgyűlés a kormánnyal a közösségi közlekedés fenntartható finanszírozását biztosító megállapodást, erről 18 igen, 13 nem szavazattal döntöttek a városatyák. A Tarlós István főpolgármester és két helyettese, György István és Bagdy Gábor által jegyzett előterjesztés szerint „az elmúlt húsz év felelősnek igen nehezen nevezhető, BKV-t érintő gazdálkodása oda juttatta a fővárosi önkormányzatot, hogy korábban soha nem látott koncentrációjú és mértékű probléma megoldására kényszerült a BKV működőképességének fenntartása érdekében”. Mint írják, elkerülhetetlenné vált a 2003 és 2009 között felvett működési BKV-hitelek refinanszírozása, mivel a hitelek lejártak. A bankokkal kötött úgynevezett stand still megállapodás betartásához és az új közszolgáltatási szerződés megkötéséhez elengedhetetlenül szükséges a 32 milliárd forintos állami normatíva feloldása. Emellett jelentős uniós forrásokat kell bevonni a villamos- és trolibusz-beszerzésekhez, a kötött pályás fejlesztésekhez és az elektronikus jegyrendszer megvalósításához.

A megállapodás szerint a kormány és a főváros egyetért abban, hogy a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozási problémája és a BKV általános állapota egyértelműen a múlt öröksége. Az a múltbeli gyakorlat pedig nem tartható fenn tovább, hogy a finanszírozást döntő részben az állami támogatás, a fogyasztói árkiegészítés és a rendkívüli támogatások biztosították. A kormány által is jóváhagyandó megállapodás-tervezet szerint a kabinet többek között vállalja, hogy támogatja uniós források felhasználását az elavult járműállomány megújítására, az e-jegyrendszer bevezetésére, a személyforgalmi behajtási díj (dugódíj) infrastruktúrájának mielőbbi kiépítésére. A tervezet szerint a kormány egyetért azzal, hogy a kerületek és az agglomeráció is vegye ki a részét a közösségi közlekedés finanszírozásából. A kormány emellett megvizsgálja a közösségi közlekedés finanszírozását szolgáló, a közműszolgáltató cégeket terhelő speciális adó – lehetőség szerint 2013-tól való – bevezetésének lehetőségét.
A főváros vállalja, hogy minden megtesz a közösségi közlekedés működési és szervezeti költségei érdemi csökkentése érdekében, megvizsgálja a működtetésbe külső szolgáltatók bevonásának lehetőségét. Uniós támogatás esetén rendszerbe állítja az e-jegyrendszert, ha pedig csak részben vagy késve lesz rá uniós forrás, a dugódíjat részlegesen, egyszerűsített formában megvalósítja.
 
A vitában Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, a kormány ki akar vonulni a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából, a megállapodásban foglaltak pedig "katasztrofális" következményekkel járnak Budapest számára. A BKV korábban 76 milliárd forintot kapott az államtól, most 48 milliárdot erre az évre ugyan megkaphat, de később a kormány semmit nem fizethet - mondta. Németh Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta, sokan várják tőlük, hogy a "Demszky-korszak" után rendet tegyenek, és meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a finanszírozás biztosítása érdekében tett erőfeszítéseik sikeresek lesznek. Hanzély Ákos (LMP) szerint a dokumentumból az derül ki, hogy a kormány ki akar vonulni a finanszírozásból, ez a lépés szerinte érthető lenne, ha lenne alternatíva. Jelezte, hogy a főváros és a kormány vállalásai nincsenek egyensúlyban, a kormány diktátumai érvényesültek. Losonczy Pál, a Jobbik frakcióvezetője szintén azt hangoztatta, hogy a kormány ki akar szállni a közösségi közlekedés finanszírozásából, de nem értik, miért. Elmondta ugyanakkor, tudják, hogy a megállapodásnak létre kell jönnie, de az előterjesztést ebben a formában nem tudják támogatni. Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy 2011-ben a főváros több pénzt kapott a BKV működtetésére a kormánytól, mint 1990 óta bármikor. Hozzátette ugyanakkor, nem vitatja, hogy "nehéz" megállapodás született, ami súlyos terheket ró a fővárosra, de a hosszútávú finanszírozás tekintetében soha nem tartott ott a BKV, ahol most. György István főpolgármester-helyettes előterjesztő a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az elmúlt 20 évben nem volt megoldva a közlekedés finanszírozása, és az ellenzék olyat kér a mostani vezetésen számon, amit 20 éven át nem oldottak meg.
 
A BKK kötheti meg a BKV-val a közszolgáltatási szerződést
 
Megkötheti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a BKV-val az új, május elsejétől érvényes közszolgáltatási szerződést; a Fővárosi Közgyűlés az ehhez szükséges döntést 18 igen, 9 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el. A döntés értelmében a főváros a BKK-val feladatellátási szerződést köt, ez alapján pedig a BKK még a héten megkötheti a BKV-val a közszolgáltatási szerződést. A közgyűlés részéről minden olyan döntés megszületett, amely a szerződés aláírásához kell. Budapest a BKK-val a feladatellátási szerződést 15 évre kötötte, a központ ez alapján végzi minden tevékenységét. A BKK a BKV-val a közszolgáltatási szerződést 8 évre köti meg. Ennek feltétele volt, hogy biztosítsák a BKV hosszú távú finanszírozását, erről a főváros és a kormány közötti megállapodás rendelkezik. Ez utóbbi aláírására a közgyűlés a szerdai ülésén hatalmazta fel Tarlós István főpolgármestert, a kormány pedig várhatóan szerdai ülésén dönt arról. A feladatellátási szerződés megkötésével lezárult a fővárosi közösségi közlekedés intézmény-átalakítási folyamata.
 
Tizenhat új díszpolgárt választott a közgyűlés. A Fővárosi Közgyűlés szerdai, zárt ülésen meghozott döntése értelmében 16-an kapnak budapesti díszpolgári címet az idén. Az új díszpolgárok: Balázs György okleveles mérnök, professor emeritus, a műszaki tudomány doktora, Bara Margit Kossuth-díjas színművész, Bertalan Tivadar festő, grafikus, díszlettervező, Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, Frenreisz Károly rockzenész, zeneszerző, az LGT alapító tagja, Göröcs János válogatott labdarúgó, edző, Jókai Anna Kossuth-díjas író, költő, Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Mága Zoltán hegedűművész, Máthé Erzsi, a nemzet színésze, Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Ránky Mátyásné Németh Angéla olimpiai bajnok gerelyhajító, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének volt igazgatója, egyetemi tanár, Zsíros Tibor mesteredző, az 1955-ös magyar kosárlabda aranycsapat tagja, valamint posztumusz Teller Ede atomfizikus. A díszpolgári címeket június 19-én adják át. A közgyűlés döntött arról is, hogy 25-en részesülnek Bárczy István Díjban a pedagógusnap alkalmából.
 

Tizenötmilliárdos támogatás a BKV-nak

Tizenötmilliárd forintot kap a BKV a működésére, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán elfogadta Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes költségvetés-módosításról szóló javaslatát. A városvezető az előterjesztésben ismertette, hogy a főváros idei költségvetésében összességében 10 százalékos, differenciáltan végrehajtandó zárolást írt elő a működési kiadások meghatározott részére a BKV működőképességének megőrzése érdekében. A közgyűlés azt is előírta, hogy meg kell vizsgálni a büdzsében szereplő 15 milliárd forintos előirányzaton felül további 15 milliárd forint összegű forrás bevonásának lehetőségét a tavalyi pénzmaradvány elszámolása, illetve egyéb bevételek terhére.

Tarlós István főpolgármesternek a BKV-t és a Vízműveket érintő megállapodásról tartott sajtótájékoztatójáról itt olvashat bővebben

Bagdy Gábor jelezte, hogy felmérték a véglegesen zárolható összegeket; eszerint az eredetileg 10 százalékos zárolással szemben a működési támogatások átlagosan 6,09 százalékos csökkentésére tett javaslatot, ennek összege több mint hatmilliárd forint. Az elvonás legkevésbé az oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, turisztikai, sport-, valamint védelmi feladatokat érinti; míg nagyobb, 10 százalék körüli mértékben vonatkozik a szociálpolitikai, a közlekedési és parkolási, a közmű- és környezetvédelmi, a városrendezési és városépítési feladatokra, valamint a vagyongazdálkodásra és vagyonnyilvántartásra. A végleges zárolással felszabaduló összeget a BKV működésére fordítják, és ugyancsak a társaság működési forrásai emelkednek az ingatlanértékesítésből tervezett bevételi irányzatok emeléséből, valamint a csarnok- és piacigazgatóság egyszeri befizetéséből. Ez összesen 4 milliárd 850 millió forint. Ezenfelül több mint négymilliárd forintot kap a társaság a 2011. évi szabad pénzmaradványból.

A tömegközlekedési társaság 35 milliárd forintos idei finanszírozása a már korábban megszavazott, a fejlesztésektől átcsoportosított hatmilliárd forintból, kilencmilliárd forintos szabad pénzmaradványból, a BKV ötmilliárd forintos saját megtakarításából, valamint a szerdán jóváhagyott 15 milliárd forintból áll össze.
 
A közgyűlés a közlekedési társaságot érintően arról is döntött: felhatalmazza a főpolgármestert, hogy aláírja a BKV-nak járó, korábban zárolt, 32 milliárdos normatíva feloldását eredményező támogatási szerződést.
 

Az Arany Alkony-ügy nyomán civil és egyházi tanácsot alakít a főváros

A bentlakásos intézményt működtető civil, valamint egyházi fenntartókat és segélyszervezeteket tömörítő tanács létrehozásáról döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Szentes Tamás, egészségügyért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében az Arany Alkony idősotthonok működési engedélyével kapcsolatosan kialakult helyzetre hivatkozva jelezte, hogy indokolt lenne összefogni a főváros területén működő fenntartókat, segélyszervezeteket. Mint felidézte, az ügy nyolc intézmény 1300 ellátottját érintette volna, akiknek az elhelyezéséről a fővárosnak kellett volna gondoskodnia. Közlése szerint ez ráirányította a figyelmüket arra, ilyen helyzet bármikor előfordulhat, ezért indokoltnak tartják, hogy a főváros területén úgynevezett tartós bentlakásos intézményekben élő ellátottak, rászorulók védelmére, képviseletére a fenntartókat, segélyszervezeteket tömörítő tanács alakuljon. A Fővárosi Civil Fenntartók és Segélyszervezetek Tanácsa, illetve a Fővárosi Egyházi Fenntartók és Segélyszervezetek Tanácsa a megalakulását követően koordinációs, véleményező és tanácsadási jogosítványaival tudja segíteni a fővárosi lakosok szociális ellátását, a meglévő ellátási formák és szolgáltatások költséghatékonyabbá tételét.  

Mintaprojekt az üres belvárosi kirakatok megszépítésére

Régi budapesti városképek, illetve képzőművészeti alkotások takarhatják el a használaton kívüli belvárosi üzletek kirakatait egy mintaprojekt részeként; az érintett ingatlanok közös logót is kapnak, amelyen feltüntetik a bérbeadó elérhetőségeit - döntött egyhangúlag a közgyűlés. A javaslatot jegyző Ughy Attila (Fidesz-KDNP) városképvédelmi és városfejlesztési tanácsnok jelezte: a belváros frekventált útvonalain az üres kirakatok állandósultak, ezt elsősorban hosszú távon kellene kezelni, egyebek mellett a helyiségbérleti rendszer átgondolásával és a városmarketing eszközeivel. Rövid távú tennivalóként nevezte meg, hogy a tulajdonosoknál el kell érni a rendszeres karbantartást, tisztítást, a kirakatok megfelelő módon való eltakarását. A mintaprojektben a bezárt boltok kirakataira az adott helyszínt ábrázoló archív felvétel vagy képzőművészeti alkotást ábrázoló kép kerülne, és az üres üzletek közös logót kapnak, jelezve, hogy az érintett ingatlanok kiadásra várnak, és feltüntetik a szükséges elérhetőségeket is.

Jóváhagyták a kórházak átadásáról szóló megállapodást

Elfogadta a fővárosi fenntartású egészségügyi intézmények állami kézbe adásáról szóló megállapodástervezetet a közgyűlés. A javaslatot előző ülésén is tárgyalta a testület, azonban Tarlós István főpolgármester célszerűnek tartotta az átadás-átvételben érintett ingatlanok jegyzékének ellenőrzését. Helyettese, Szentes Tamás szerdán bejelentette, hogy a főváros azóta tárgyalt az érintett felekkel, és sikerült a kérdést a főváros számára előnyösen lezárni. Az érintett intézmények a törvény szerint egyetemes jogutódlással január 1-jén állami kézbe kerültek, azonban az átadás részleteit tartalmazó háromoldalú megállapodástervezetet eddig nem hagyta jóvá a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A főváros által december 21-én elfogadott tervezet az átadás törvényi kereteit tartalmazó jogszabály alapján készült, szövegét az érintettekkel is egyeztették. Az intézményi átadás részletes szabályairól szóló kormányrendelet viszont december 31-én lépett hatályba, az ebben szereplő mintának a főváros által jóváhagyott tervezet nem felelt meg. A dokumentum szerint a felek megegyeztek egyebek mellett az uniós projektekből származó pénzügyi igényekről, a visszafizetendő fenntartói támogatásokról, az ingatlanok köréről, a Sziklakórházról, valamint a Szent Margit Kórház önállóságának visszaállításáról, július 1-jétől. A megállapodástervezetet 18 Fidesz-KDNP-s igen és 9 jobbikos és MSZP-s nem szavazattal fogadták el, az LMP nem szavazott.

Emléktábla Kemény Henrik tiszteletére

Kemény Henrik bábművész tiszteletére emléktáblát helyezhetnek el a Kolibri Színház homlokzatán, Matzon Frigyes szobrászművész Bartók Concerto című alkotása pedig a Feneketlen-tó parkjába kerülhet - erről is döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A Kossuth-díjas bábművész domborműves emléktáblája az alábbi feliratot fogja tartalmazni: "Itt játszott Kemény Henrik világhírű bábművész és Vitéz László 1992-től 2011-ig". A színház számára a Fővárosi Önkormányzat 700 ezer forint támogatást biztosít az emléktábla létrehozásával és elhelyezésével kapcsolatos kiadások fedezetére. A színház ifjabb Palkó József szobrászművészt bízta meg a tábla tervének elkészítésével. A 65-ször 85 centiméteres táblát várhatóan május második felében avatják fel.

A Fővárosi Közgyűlés Újbuda Önkormányzata kezdeményezésére és költségviselésével jóváhagyta a kerület tulajdonában álló, Matzon Frigyes szobrászművész által készített Bartók Concerto című mészkő alkotásnak a XI. kerület Feneketlen-tó parkja zöldfelületén, a Bartók Béla út, Bocskai út és Edömér utca találkozásánál való elhelyezését is. A 135 centiméter magas mészkő alkotás e helyszínen a Matzon Frigyes munkásságát már régóta figyelemmel kísérő Scheffer Galéria közelébe, és a Bartók Béla út felőli részen álló, Somogyi József szobrászművész által készített Bartók kompozíció tágabb környezetébe kerül. Matzon Frigyes szobrászművész alkotását 1984-ben állították fel a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban, jelenleg azonban az intézmény raktárában található.
 
Felújítják a Katona József Színház portálját
 
Elindulhat a Katona József Színház portáljának felújítása, miután a rekonstrukcióhoz és a költségek előteremtéséhez szükséges büféüzemeltetési szerződés megkötéséhez megadta tulajdonosi hozzájárulását a Fővárosi Közgyűlés. A színház 2012 őszén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból a színház a nyári üzemszünet időszakában a portál felújítását tervezi. A felújítás várható költsége 65 millió forint, amelyet a színház saját erőből, a büfék üzemeltetési díjából, illetve szponzorációból fedez.
 
Kollégiumokat von össze a főváros
 
Két fővárosi kollégiumot július elejével megszüntetne, hármat pedig augusztus 1-jével összevonna a Fővárosi Közgyűlés, amely e szándékát határozatban nyilvánította ki. A II. kerületi Ady Endre Fővárosi Gyakorló Kollégiumot és a VI. kerületi Terézvárosi Középfokú Kollégiumot jogutód nélkül megszüntetnék, míg a XIV. kerületi, egy helyrajzi számú ingatlanon található Gárdonyi Géza Kollégiumot, Kós Károly Kollégiumot és Varga Katalin Középiskolai Kollégiumot összevonnák. Az Ady Endre kollégiumban jelenleg 50, a terézvárosiban 57 középiskolás tanuló lakik, valamennyi diák elhelyezése biztosítható a fővárosi kollégiumi hálózatban. Az előbbi kollégiumban 10, az utóbbiban 13 ember dolgozik, lehetőség szerint az ágazaton belül álláshelyet ajánlanak fel nekik.Az összevonással az intézményekben dolgozó közalkalmazottak jogviszonya változatlan maradna, ugyanakkor két igazgatói hely megszűnne. Az új intézmény igazgatói álláshelyének betöltésére pályázatot írnának ki.
  
Döntöttek a futóversenyek újraszabályozásáról
 
Elfogadta a közterületen rendezett futóversenyek számának maximálásáról és az ilyen sportesemények utáni közterület-használati díj szedéséről szóló javaslatot Fővárosi Közgyűlés szerdán. A vonatkozó előterjesztés szerint a főváros vezetése csökkenteni kívánta a közutakon és egyéb közterületeken rendezett sportesemények számát, a forgalom zavartalanságának érdekében. Emiatt a futóversenyeket a forgalomkorlátozás mértékét figyelembe véve kategóriákba sorolták és maximálták, hogy évente hány ilyen rendezvény lehet. A rendeletben meghatározott kvótán felül és a pályázati eljáráson kívül, egyedi kérelem alapján csak akkor rendezhetnek újabb közterületi sporteseményt, ha az nemzetközi rendezvényhez - világbajnoksághoz, Európa-bajnoksághoz, Világkupához -, vagy kiemelkedő jelentőségű évfordulóhoz kötődik.
 
Új eleme a szabályozásnak, hogy a versenyszervezőknek a "helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele" jogcímen díjat kell fizetniük a közterület használatáért. A korábbi rendelet forint/négyzetméter/nap számítási módot vesz alapul, ez azonban az indítvány szerint olyan pénzügyi terhet jelentene, amely ellehetetlenítené a rendezést. A dokumentum egyedi díjszabással számolja a futóversenyeket, vagyis a fő- és tömegközlekedési útvonalakon 100 forint/négyzetméter/nap helyett óránként 3 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Minden más úton óránként 1 forint az egy négyzetméterre eső tarifa. Az előterjesztő, Csomós Miklós oktatásért és kultúráért felelős főpolgármester-helyettes a díjfizetésre vonatkozó ellenzéki aggályokkal kapcsolatban leszögezte: ezek a rendezvények sokaknak reklámlehetőséget, üzletet jelentenek, s ha mindezekhez kereskedelmi tevékenység is van, akkor az a minimum, hogy a városnak is fizessenek díjat – akárcsak más rendezvényeknél. A szabályozás nem érinti azokat a futóversenyeket, amelyeket kerületi fenntartású utakon rendeznek.
 

Hírek

RSS megtekintés