Nyílt levél Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke és Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke részére

Tisztelt Alelnök Asszonyok!

Miként annak híre bizonyára Önökhöz is elért, a magyar kormány és a befolyása alatt álló médiumok agresszív kampányt kezdtek annak sulykolásával, mintha a magyar kormány tevékenységére vonatkozó kritikájukkal megsértettek volna bennünket, magyarokat. Nem először fordul elő, hogy az Orbán-kormány azonosítja magát Magyarországgal.

Ezúttal az Önök nyilatkozatai és az Önök személye került a kormány Európa-ellenes propagandagépezetének célkeresztjébe. Ebben persze osztoznak sok magyar demokratával, jelen nyílt levelünk után alighanem bennünket is sokféle jelzővel látnak majd el.

Mindez nem változtat a lényegen: fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az Európai Unió ne csak a kommunikációjában, de tetteiben is érvényesítse a magától értetődőt, miszerint a mindenkori magyar kormány nem egyenlő Magyarországgal, így az Orbán-kormány tevékenységével kapcsolatos megjegyzések sem vonatkoztathatóak minden magyarra.

Fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy amennyiben uniós tisztségviselők a magyar kormány tevékenységéről beszélnek, ne mulasszanak el különbséget tenni az ország és annak kormánya között. Hiszen a magyar demokrácia nem eleve „beteg”, legfeljebb megbetegítette a kormány politikája. És miközben visszaélés esetén az Orbán-kormány szankcionálása indokolt lehet, a magyar embereknek meg kell kapniuk azokat a támogatásokat, amelyek nekik járnak.

Ha megsértik az európai normákat, azt a magyar kormány teszi, nem Magyarország.

Ha lebontják a jogállamot, azt csakis a magyar kormány teszi, nem a magyarok.

Miként az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) az uniós támogatásokkal való visszaéléseket rögzítő szégyenlistájának élén sem Magyarország áll, hanem az Orbán-kormány. E tekintetben legfeljebb a szégyenben osztozhatunk, a felelősség kizárólag a kormányé.

Hiszen az európai normák érvényesítésével, a jogállami kritériumokkal kapcsolatos vita éppen abból fakad, hogy a magyar kormány saját és oligarcháinak gazdasági-hatalmi érdekeit túl sokszor az ország érdekei elé sorolja.

Mindezek miatt fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az ország és jelenlegi kormánya közötti különbségtétel ne csak az Európai Unió kommunikációjában, de a döntéseiben is érvényre jusson. A kormány politikájának ugyanis nem lehet az ország a kárvallottja.

Értjük és támogatjuk az Európai Unió azon törekvését, hogy a jogállami kritériumokat, az európai alapértékeket kivételezés nélkül kérik számon a tagállami kormányokon, támogatjuk, hogy a számonkéréshez, egyértelmű eljárásrend alapján, szankciókat is társítsanak. Meggyőződésünk azonban, hogy a jogállami kritériumok számonkéréséhez társított szankciók legfeljebb a magyar kormányra vonatkozhatnak, de nem büntethetik, nem hozhatják hátrányos helyzetbe Magyarországot, a magyar embereket. Különösen igaz ez most, a gazdasági válság idején.

Van módja annak, hogy az Európai Unió egyszerre kérhesse számon az Orbán-kormányon az európai normák betartását, és közben támogassa Magyarországot, a magyar embereket a gazdasági válság idején. Erre ad lehetőséget, ha a támogatásokat az önkormányzatokon keresztül juttatjuk el a magyar emberekhez.

A magyar önkormányzatoknak, szemben az Orbán-kormánnyal, nem esik nehezére az uniós jogállami kritériumok érvényesítése. Hiszen ezen kritériumok nagyrészt olyan korrupcióellenes, átláthatósági szabályok, amelyek sértik ugyan az Orbán-kormány hatalmi érdekeit, de megfelelnek az önkormányzatiság alapvető elveinek és értékeinek.

Az uniós források közvetlen városi támogatásának ügyét elsőként a Szabad Városok Szövetsége, vagyis Pozsony, Varsó, Prága és Budapest együttműködése kezdeményezte, de örömünkre ez hamar túlnőtt a V4-es fővárosok keretein és összeeurópai kezdeményezéssé vált.

Az összeurópai önkormányzati mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a közvetlen városi támogatások fontosságára az EU következő többéves költségvetésében, illetve a European Green Deal, a Recovery and Resilience Facility (RRF) és a REACT EU programokhoz kapcsolódó források elosztásában. Nem a jelenlegi elosztási rendszer nagymértékű átalakítását szorgalmazzuk, csupán olyan könnyen kialakítható mechanizmusok bevezetését, amelyek megteremtik annak lehetőségét, hogy a települések a fenntarthatósági célú forrásokra közvetlenül pályázhassanak, ezzel is segítve településeik polgárai mellett az EU stratégiai céljainak megvalósítását.

Magyarország összességében több mint 6 milliárd eurót - több mint 2000 milliárd forintot - kaphat a koronavírus elleni EU-mentőcsomagból, ennek legnagyobb részét (4.64 milliárd) az újjáépítési alap (RRF) teszi ki. Több magyar önkormányzat nevében azt kezdeményezzük, hogy az Európai Unió Bizottsága és az Európai Parlament támogassa azon törekvésünket, hogy ennek a támogatásnak legalább a felét az önkormányzatokon keresztül használhassa fel Magyarország. Meggyőződésünk, hogy ez a kezdeményezés lehet a megoldás arra, hogy az Európai Unió és az Orbán-kormány vitájából az európai értékek és a magyar emberek kerüljenek ki győztesként.

Kezdeményezésünk támogatása már csak azért is indokolt, mert a magyar kormány a járvány elleni védekezésben is magukra hagyta az önkormányzatokat. Más európai kormányoktól eltérően az Orbán-kormány a gazdasági válság idején nem támogatja, hanem megsarcolja a magyar önkormányzatokat. Ráadásul az Orbán-kormány részéről a következő hét éves költségvetési ciklus előkészítése nem átlátható módon történik, sem a lakosságot, sem az önkormányzatokat nem vonják be a stratégia tervezésébe. Az önkormányzatok kihagyása a tervezés folyamatából a demokratikus deficiten túl, komoly megvalósíthatósági kockázatokat rejt magában, egyben sérti az Európai Unió jogát, amely előírja a partnerségi elv alkalmazását a tervezési folyamatokban.  

A magyar önkormányzatok készen állnak településeik lakóinak megsegítésére úgy, hogy közben a jogállami kritériumokat és az európai normákat is érvényesítik.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere

Nyirati Klára, Baja polgármestere

Nemény András, Szombathely polgármestere

Csőzik László, Érd polgármestere

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere

Péterffy Attila, Pécs polgármestere

Hegedűs Péter, Balmazújváros polgármestere

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere

Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere