Fővárosi Közgyűlés: elfogadták Budapest 2018. évi költségvetését

Bucsek Gábor rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőr-főkapitánya beszámolót tart a BRFK 2017-es működéséről a Fővárosi Közgyűlés ülésén, a Városháza dísztermében 2018. február 21-én

Több mint 30 napirendi pontot tárgyalt meg 2018. február 21-i rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Elfogadták Budapest idei költségvetését, amely a bevételeket 245,4 milliárd, a kiadásokat 376,8 milliárd forintban határozta meg. Egyhangúlag fogadták el a képviselők a BRFK tavalyi évről szóló beszámolóját, amely szerint minimális mértékben csökkent a bűncselekmények száma a fővárosban. Szintén egyhangúlag döntöttek arról, hogy a Főváros felszámolási eljárás keretében szerezné meg a Rác fürdő és hotel tulajdonjogát.

Ha a szocialistáknak "volt bátorságuk elkezdeni" a 3-as metró akadálymentesítéséről szóló népszavazási kezdeményezést, akkor legyen bátorságuk befejezni is - jelentette ki Tarlós István főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés ülésének elején. A főpolgármester arra reagált, hogy az ellenzék bejelentette, felfüggesztik a 3-as metró teljes akadálymentesítéséért indított népszavazási aláírásgyűjtést, mivel szerintük a főváros vállalta követelésük teljesítését. A főpolgármester azt mondta: a felfüggesztésről szóló bejelentés sokkal inkább arról árulkodik, hogy nem tudnak összegyűjteni elegendő aláírást.

Az akadálymentesítésről még nincs megállapodás a mozgáskorlátozottakkal, és április előtt nem is várható - közölte Tarlós István. Hangsúlyozta: akadálymentesítik a 3-as metrót, de ahhoz semmi közük nem lesz a népszavazást kezdeményezőknek. Megjegyezte azt is, hogy a kezdeményezők annak idején, a 2-es metró felújításakor az állomások tíz százalékát akadálymentesítették csak, pedig a törvény, amelyre hivatkoznak, akkor is érvényben volt. Kijelentette: gyűjtsék tovább az aláírást, semmi ok a felfüggesztésére, a kezdeményezők által erőltetett hagyományos liftből egy darabbal sem fog több épülni. 

Elfogadták a Főváros idei költségvetését

Elfogadta a Fővárosi Önkormányzat 2018-as összevont költségvetését a Fővárosi Közgyűlés 20 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett. A költségvetési rendelet az önkormányzat költségvetési bevételeit 245 milliárd 356 millió 248 ezer forintban, kiadásait 376 milliárd 829 millió 678 ezer forintban állapítja meg. Az így keletkező 131 milliárd 473 millió 430 ezer forintos hiányt az előző évek maradványának - 36 milliárd 397 millió 166 ezer forintos - igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 75 milliárd 672 millió 880 ezer forintból, a belföldi értékpapírok - 19 milliárd 230 millió 189 ezer forintos -  bevételeiből, valamint lekötött bankbetétek megszüntetéséből - 173 millió 195 ezer forint - finanszírozzák.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes a napirend kapcsán elmondta: a főváros működési keretei stabilak. Úgy fogalmazott: „igen feszített terv van előttünk, komoly kihívást jelent és fegyelmezett működést feltételez". Hangsúlyozta: a büdzsé teljes mértékben biztosítja a Főváros működőképességét, a legfontosabb fejlesztések – mint a 3-as metró felújítása, a csillaghegyi öblözet árvízvédelme vagy az e-jegyrendszer – továbbvitelét. A főpolgármester-helyettes kitért rá, hogy a közösségi közlekedés finanszírozását illetően 3 milliárd forinttal csökkent az állami támogatás, valamint immáron a Fővárost is terheli a szolidaritási adó fizetésének kötelezettsége, ami 5 milliárd forintot jelent, „ez nehezíti a Főváros mozgásterét". Bagdy Gábor kitért rá: a városvezetés kiemelt célja volt, hogy bizonyos bérfeszültségeket enyhítsen, az állami szférában ugyanis jelentős béremelések zajlanak, ezért 13 milliárdos keretet biztosítanak a fővárosi cégek, intézmények köztisztviselőinek, alkalmazottainak a béremelésére. Kiemelte, hogy tavalyhoz képest mintegy 10 milliárddal több bevételre számítanak az iparűzési adóból, valamint 2 milliárdos működési többleteredménnyel kalkulálnak. Bagdy leszögezte, hogy a Főváros idei működését és fejlesztését biztosítja a büdzsé.

Tarlós István főpolgármester a vitában az ellenzéki felszólalásokra reagálva emlékeztetett rá: 2010-ben 251 milliárdos adósságot örökölt az új városvezetés, ebből 78 milliárd a BKV-é volt, ráadásul ez működési adósság volt. Hangsúlyozta, hogy 2010 óta egy fillért működési hitelt nem vett fel a BKV.

Elfogadták a BRFK beszámolóját

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) elmúlt évről szóló beszámolóját, amely szerint minimálisan csökkent – 0,1 százalékkal, 62 934-ről 62 870-re – a fővárosi regisztrált bűncselekmények száma 2017-ben. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 8,3 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2016-ban 15 959, míg tavaly 14 641 bűncselekményt regisztráltak a fővárosban. A Budapesten elkövetett emberölések száma a 2016-ban regisztrált 44-ről 2017-ben 34-re csökkent. Szándékos befejezett emberölés 2016-ban 21 esetben, 2017-ben 15 esetben történt. Emberölés kísérletéből 2016-ban 18-at, tavaly 16-ot regisztráltak - olvasható a beszámolóban. A testi sértések száma 1,3 százalékkal csökkent, 2075-ről 2048-ra. A súlyos testi sértések számában 9,1 százalékos csökkenés figyelhető meg: 2016-ban 1237 esetet, 2017-ben 1124-et regisztráltak. A halált okozó testi sértések száma a 2016-os 6-ról a 2017-ben 3-ra csökkent a fővárosban. A beszámoló szerint kiskorú veszélyeztetése vonatkozásában 34,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: a 2016-ban 137, míg 2017-ben 184 ilyen bűncselekmény került regisztrálásra.  A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények számában 39,2 százalékos növekedés figyelhető meg: 2016-ban 120, 2017-ben 167 jogsértést regisztráltak Budapesten. A vagyon elleni bűncselekményeken belül 11,9 csökkenés figyelhető meg a lopások - betöréses lopásokkal együtti - számának alakulásában, 2016-ban 29 011, 2017-ben 25 552 lopást regisztráltak. Az autólopások száma 1195-ről 998-ra, 16,5 százalékkal csökkent, gépjárművek feltörése 2096-ról 1768-ra, 15,6 százalékkal mérséklődött. A lopáson belül 24,5 százalékkal kevesebb lakásbetörést regisztráltak Budapesten, számuk a 2016-os 3967-ről, 2994-re csökkent 2017-ben. A rablások számában is csökkenés figyelhető meg: 2016-ban 465, 2017-ben 270 rablást regisztráltak, ami jelentős, 41,9 százalékos csökkenést jelent.

A beszámoló szerint az összes rendőri eljárásban regisztrált nyomozás eredményessége 2016-hoz képest 40,6 százalékról 48,3 százalékra emelkedett.

Budapest területén a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma 2,2 százalékkal, ebből a halálos kimenetelű balesetek száma 12,5 százalékkal, a súlyos kimenetelű balesetek száma 1,3 százalékkal, a könnyű kimenetelű balesetek száma 2,3 százalékkal csökkent.

A beszámoló szerint a rendőrség átlagos reagálási ideje - ez a küldés kezdeményezése és a riasztott egység helyszínre érkezése között eltelt időt jelenti - 2016-ban átlagosan 14 perc, 2017-ben 12 perc 33 másodperc volt.

Bucsek Gábor budapesti rendőrfőkapitány a szavazás előtt azt mondta, hogy sikeres évet tudhatnak maguk mögött, a BRFK teljesítménye évről évre javuló tendenciát mutat. A tavalyi kiemelt események között említette a FINA vizes világbajnokságot, valamint a külföldi állami vezetők látogatását. Megemlítette, hogy a terrorfenyegetettség miatt világszerte fokozott biztonsági intézkedések kísérték a karácsonyi vásárokat. A gépjárművekkel elkövetett merényletek megelőzése érdekében először alkalmaztak a karácsonyi vásároknál behajtásgátló elemeket, a turisták pedig visszaigazolták, hogy ezen intézkedések hatására fokozódott a biztonságérzetük. Bucsek Gábor hangsúlyozta: folytatódott az az évek óta tartó tendencia, hogy Budapest Európa egyik legbiztonságosabb fővárosa, a brit külügyminisztérium szerint a 10 legbiztonságosabb turistacélpont közé sorolható.

Kocsis Máté, önkormányzati és rendészeti tanácsnok a napirend kapcsán rámutatott: 2010-hez képest óriási eredmény, hogy megváltozott a rendőrök megítélése, közvélemény-kutatások szerint a budapestiek több mint 4/5-e bizalommal fordul a rendőrök felé. „Érzik a budapestiek, hogy alappal bízhatnak a rendőrségben, ebben pedig komoly munka van" – jegyezte meg.

Egyhangú döntés a Rác fürdőről

Egyhangúlag fogadta el a közgyűlés azt az előterjesztést, amelyben a Rác fürdő és a hotel épülete tulajdonjogának felszámolási eljárásban történő megszerzésére tesznek javaslatot. A Tarlós István főpolgármester és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes jegyezte előterjesztés elfogadásával a testület határozatot hozott arról: a fürdő mielőbbi megnyitása érdekében kifejezi azon szándékát, hogy a Fővárosi Önkormányzat a fürdő és a hotel teljes és egységes tulajdonjogát megszerezze. A közgyűlés felkérte a főpolgármestert, hogy gondoskodjon az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében szükséges intézkedések megtételéről, és a felszámolási eljárás alakulásának függvényében a döntési javaslatokat terjessze majd a Fővárosi Közgyűlés elé.

Az előterjesztésben emlékeztettek, hogy a főváros 2015. június 23-án döntött a Rác fürdő és hotel projekt ellehetetlenülése következtében az általa megszerzett követelés érvényesítése, a létrejött eredmény mielőbbi hasznosítása, valamint a további állagromlása megakadályozása érdekében a Rác Nosztalgia Kft.-vel és a Rác Beruházó Kft.-vel szembeni felszámolási eljárás megindításáról.

A kormány a Fővárosi Közgyűlés kezdeményezése alapján mindkét társaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodási szervezetté nyilvánította, és a Fővárosi Törvényszék elrendelte az adós társaságok felszámolását. Felszámolóként a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelölték ki. A felszámolásban a törvényi határidőben megtörtént valamennyi, a fővárosi önkormányzat érdekkörébe tartozó hitelezői igénybejelentés.

A javaslatban kiemelték: a Fővárosi Önkormányzatnak továbbra is célja, egyben kötelezettsége - a tulajdonában álló társaságok útján - a felszámolási eljárás során az engedményezéssel megszerzett követelés érvényesítése, a Rác fürdő és hotel mielőbbi megnyitását elősegítő döntések meghozatala. A Főváros úgy tudja megszerezni a Rác fürdő és a hotel felépítményét, ha a felszámoló által indított pályázaton ajánlatot tesz közvetve vagy közvetlenül annak megvásárlására.

Minszk tér lesz a III. kerületben

Elfogadta a közgyűlés azt a javaslatot, hogy a III. kerületben a Virág Benedek utca, Csatárka utca és Szélvész utca találkozásánál lévő névtelen közterület a Minszk tér elnevezést kapja. Az elfogadott előterjesztésben emlékeztetnek arra, hogy 2016 végén, a fehérorosz főváros és Budapest közötti együttműködési megállapodás tárgyalása során merült fel, hogy Minszkről közterületet nevezzenek el a magyar fővárosban. Az új nevet kapott terület egyébként a Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövetsége épületének közvetlen közelében található.  

Hírek

RSS megtekintés