Tarlós István főpolgármester nyitotta meg hétfőn az Akseli Gallen-Kallela finn képzőművész és Jean Sibelius finn zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából tartott ünnepi rendezvényt a Várkert Bazárban.
Jean Sibelius és Akseli Gallen-Kallela a finn kultúra jeles alakjai voltak a XIX-XX. század fordulóján, hatást gyakoroltak a magyarországi művészeti életre is. Kallelának kevesebb, Sibelisusnak hosszú időt engedett a Gondviselés – fogalmazott beszédében Tarlós István. Kiemelte: a századforduló időszaka a nemzeti romantika felerősödésének ideje, amely mindkét országban erőteljesen megjelent a művészetekben is. Finnországban és Magyarországon is érdeklődni kezdtek a nemzeti mondavilág és a régi, mitikus történetek illusztrálása iránt is. Ahogy számunkra Arany János vagy Vörösmarty hősi eposzai, úgy a finneknek a Kalevala az, amely minden családban a könyvespolcon megtalálható.
Akseli Gallen-Kallela festőművész munkásságáról szólva Tarlós István rámutatott: Ő már a századfordulón nemzetközi hírű művésznek számított, 1907-ben érkezett először Magyarországra, 1908-ban pedig, amikor családjával érkezett, itthon már elismert művészként fogadták. A Szépművészeti Múzeumban számos műve megtalálható. Stílusa szerteágazó: a romantikától a realizmuson, a szecesszión át a szimbolizmusig terjed.
Jean Sibelius is több szállal kötődött Magyarországhoz – hívta fel a figyelmet a főpolgármester. Egyetlen hegedűversenyét a zeneszerző vezényletével a temesvári születésű Novaček Viktor játszotta. Amikor 1903 őszén Sibelius a hegedűversenyén dolgozott, a mindössze tízesztendős Vecsey Ferenc Európa több nagyvárosában is lélegzetelállító koncertet adott. Hogy Sibelius pontosan mikor döntött úgy, hogy Vecseynek ajánlja hegedűversenyét, nem tudni, az viszont tény: 1910 őszén több utazását is elhalasztotta azért, hogy a tehetséges magyar hegedűművész előadásában hallhassa meg saját művét.
Finnország és Magyarország között a mai napig élénk együttműködés folyik a kultúra minden területén az oktatást, az irodalmat, a zenét, vagy éppen a filmművészetet is beleértve. Az idei év kulturális rendezvényein elért eredmények azt mutatják, hogy a klasszikus és kortárs finn művészet egyre ismertebbé válik Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon két író, Tommi Kinnunen és Kjell Westö személyesen is bemutatkozott a magyar közönségnek, a nemrég véget ért Titanic Filmfesztiválon pedig egy finn alkotást, Jukka-Pekka Valkeapää Megléptek című filmdrámáját közönségdíjjal jutalmazták.
Tarlós István a két ország kulturális szervezetei közötti együttműködést példásnak nevezte. Mint mondta, a jó viszony szorosabbra fűzéséhez hozzájárult több olyan szervezet, amelyek a megalakulásuktól kezdve kiválóan látják el feladatukat. Ilyen a Finnagora Intézet vagy a Balassi Intézet, de a finn és magyar nagykövetség szintén értékes munkát végez a művészeti és kulturális csere területén.
