A Nagykörút-témacsoport harmadik találkozóját, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), a Budapest Vásárcsarnokai (BVCs) és a Főpolgármesteri Hivatal közös eseményét ezúttal rendhagyó helyszínen, a Rákóczi téri Vásárcsarnokban tartották május végén.
Legutóbb tavaly augusztusban ültek össze a témacsoport tagjai, hogy Pest főutcájának reformját előkészítsék, a mostani eseményen a Fővárosi Önkormányzat munkatársai mellett civil szereplők és az érintett kerületi önkormányzatok szakemberei is nagy számban vettek részt.
A megjelenteket Balogh Samu várostervező, az átfogó városrehabilitációs program vezetője köszöntötte elsőként. Röviden összefoglalta, mi minden történt eddig a kiemelt program keretében, a 2020-as lakossági kérdőíves felméréstől egészen az idei támogatói döntésig, amely az uniós források megítéléséről rendelkezett. Mint elmondta, a közterületek megújítását célzó pályázatát 2024 tavaszán nyújtotta be az Európai Unió TOP Plusz felhívására a BKK, 2025 januárjában pedig kedvező elbírálásban részesültek.
Hangsúlyozta, a Nagykörút felújítása nem csupán közterület-fejlesztési program: magában foglalja az üzlethelyiségek, a portálok, a műemlékek, a zöldfelületek, a kulturális lehetőségek átgondolását és megújítását is, a tervek megvalósításának pedig mielőbb neki kell kezdeni, magyarázta.
Vonzóvá és élhetővé tenni
Az elmúlt években számos tér és fontos csomópont újult meg a Nagykörút közvetlen szomszédságában, a Blaha Lujza tértől a Bakáts téren át a Déri Miksa utcáig vagy a Jókai térig – a jelenlegi fejlesztési tervek várhatóan 2029-ig valósulnak meg, az Európai Unió jelenlegi pénzügyi ciklusának végéig.
Hogy mennyi lehetőség rejlik a Nagykörút – jobb sorsra érdemes – külső-belső tereiben, amilyen többek között a Rákóczi téri csarnok gyönyörű épülete is, arról Földes Tamás, a BVCs ügyvezető igazgatója beszélt röviden köszöntőjében. A fővárosi vásárcsarnokok az 1800-as évek végére készültek el, azóta ikonikus helyszínei Budapestnek, tény ugyanakkor, hogy működésük jelenleg jóval csendesebb, szerényebb a hajdaninál, még ha a koronavírus-járvány óta sikerült is stabilizálni a működésüket, mondta. Ma már a könyv- és ruhavásártól a zenés produkciókig egyre változatosabb programokkal várják a vendégeket, a csarnoktér hasznosításának újragondolására azonban továbbra is nagy szükség van.
A piac ízeiből készült kóstolótálak és a szintén a ház által készített ebéd is egészen különleges hangulatot kölcsönzött a találkozónak, ritka a tepertős, házi kolbászos, szalonnás munkamegbeszélés (ám annál eredményesebb).
Bodor Ádám mobilitási vezérigazgató-helyettes is köszöntötte a jelenlévőket, kiemelte, mennyire fontos a projekt közlekedésfejlesztési lába, hiszen ez az alapja annak, hogy a körúton újra pezsgő legyen az élet, üzletek és kávéházak, kulturális programok és vonzó közösségi terek várják városlakókat és a turistákat egyaránt. Úgy fogalmazott, jelenleg az egyéni gépjármű-közlekedés uralja a Nagykörutat, ami megnehezíti az ott tartózkodást. Az újjáéledő körúttal az egykori pezsgő, mégis emberarcú városi szakaszt szeretnék visszaadni a térhasználóknak.
Bodor Ádám hangsúlyozta: a közlekedéssel és a közterekkel foglalkozó munkatársaknak minél több jó ötletre és hasznos fejlesztési szempontra van szükségük, kiemelt célja a találkozónak, hogy közös döntés szülessen majd arról (helyi lakosokkal, vállalkozásokkal, civil szervezetekkel, önkormányzati szereplőkkel), hol legyenek rakodóhelyek, teraszok vagy éppen taximegállók, hogy a napi működés a legapróbb részletekig harmonikus legyen.
Ezt követően szakmai bevezetőjében Balogh Samu elmondta, 2020 óta aktívan foglalkozik a Nagykörút fejlesztésével a főváros, a tervezés egy ötletpályázattal kezdődött, majd a BFVT Kft. gondozásában elkészült egy vaskos tanulmányterv, rendkívül értékes tartalommal. 2022-ben már asztalon volt egy mintaszakasz konkrét műszaki terve, elindulni azonban forráshiány miatt nem tudott a fejlesztés.
Miután a kerületekkel és más érintett szereplőkkel számos egyeztetés lezajlott, 2024-ben került sor az együttműködési megállapodások aláírására. 2025-ben pedig tízezer budapesti mondta el a véleményét a Nagykörútról, majd erre alapozva indulhatott el a közbeszerzési eljárás.
Ha minden a várakozások szerint halad, idén ősszel a részletes műszaki tervek kialakítása is elindulhat, magyarázta Balogh Samu, a cselekvési tervnek pedig minél előbb meg kell születnie a hozzárendelt megvalósítási projektekkel, tette hozzá. A témacsoport-találkozó aznapi eredményei ebbe a cselekvési tervbe épülnek be. A részletes műszaki tervezés várhatóan 2027-re lesz kész, ezt követően pedig 2028–29-ben valósulnának meg a köztérfejlesztések, foglalta össze.
A program korábban már azonosított négy átfogó célja: zöldebb Nagykörút, pezsgőbb utcai élet, fenntarthatóbb közlekedés és nagyvárosi presztízs. Ezek alá jelenleg 60-nál is több intézkedés van besorolva, mondta el Balogh Samu.
Régi nagy híréhez
A bevezetőt követően a résztvevők három körben két-két, párhuzamosan zajló workshopon vehettek részt. Az első workshopkör első szekciójának fókuszában a köztérfejlesztés állt. A műszaki tervezés előkészítéséről, a fizikailag is védett kerékpársávok kialakításáról, korábban itthon még nem alkalmazott innovatív eszközök bevonásáról egyeztettek a jelenlévők.
Nyár elején zajlott egy kérdőíves felmérés a körúti vállalkozásokról, arról, mit gondolnak, milyen igényeik és javaslataik vannak. Az akadálymentesítésre és a közlekedésbiztonságra nagy hangsúlyt fektetnek a tervezés során, több, érintett egyesület képviselője is részt vett a workshopon.
Szó volt a járdaburkolat cseréjéről, a térkövezés lehetőségeiről és a pótlási problémákról, a közművekkel és a kerületekkel való egyeztetésről is. A fasorok egészséges állapotának megteremtése is nagy kihívás. A nagykörúti fák állapota sajnos nem túl jó, így fontos cél a fasorok egészségessé tétele és bővítése.
A másik szekcióban a nagykörúti PR-feladatokról egyeztettek a résztvevők. Milyen a nagykörúti identitás? Miért fontos a brandépítés, a Nagykörút imázsának erősítése? Miért elengedhetetlenek a kulturális együttműködések, a művészeti projektek, a helyi kezdeményezések?
A Nagykörút önálló arculatának kialakítása fontos feladat, a portálok megújításának új keretet kell adni, de hogy ez egységes vagy egységesen különböző megjelenés lesz-e a körút egyes szakaszain, egyelőre nyitott kérdés.
Egyértelmű cél, hogy a Nagykörút újra méltó helyet foglaljon el a budapestiek mentális térképén. A résztvevők arról gondolkodtak, hogyan lehet ezeket az értékeket azonosítani és összekapcsolni. Kik és mire használják jelenleg a körutat? Milyen funkciók hiányoznak? Hogyan lehetne az aluljárókat vagy az üresen álló üzleteket a legjobban hasznosítani? Milyen lehetne egy körúti kulturális Kéktúra? A workshop szereplői az igények és a lehetőségek, történelmi örökségek és adottságok mentén igyekeztek újrafogalmazni a Nagykörutat, és hosszú távú jövőkép megalkotására tettek javaslatot.
A második workshopkör első szekciójában a gazdaságfejlesztésről volt szó. A körúti üzlethelyiségek, csarnokok, plázák újrapozicionálásának lehetőségeiről beszélgettek a résztvevők. A jelenlegi trendek megfordításához új funkciókra, kínálatbővítésre és magasabb színvonalú szolgáltatásokra van szükség, amihez elengedhetetlen a Főváros, az önkormányzatok és a vállalkozások szoros együttműködése. Felmerült, hogy érdemes tematikus szakaszokban és eltérő karakterű funkciókban gondolkodni – a helyi fókusz megtartásával –, de arról is egyeztettek, hogyan érdemes felkészülni időben a túlturizmusra, és milyen fékek beépítése válhat szükségessé.
Szó volt a településképi szabályok összehangolásának fontosságáról, a megfelelő fizikai környezet tervezéséről is, arról, milyen kialakítás támogatja leginkább ezeknek a céloknak a megvalósulását (zöldfelületek, teraszok, rendezett közterek, komfortpontok, nyilvános mosdók kialakítása stb.). A jó gyakorlatok összegyűjtése mellett, amilyen a Bartók- vagy a Margit-negyed, arról is beszéltek, milyen ösztönzők, milyen típusú együttműködések és milyen szervezeti háttér lehetnek szükségesek a megvalósításhoz, a gördülékeny és fenntartható működéshez.
A második workshopkör második szekciójában a körútgondnokság volt a téma. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy az utcák, a terek felújítása mellett a minőségi fenntartás biztosítására van szükség, hogy ne bukkanjanak fel néhány év múlva újra a ma ismert problémák. A források biztosítása különösen nagy kihívás, de vannak jó példák. Arról egyeztettek a jelenlévők, milyen szereplők bevonására lehet szükség, hogyan lehet másokat érdekeltté és aktívvá tenni, és milyen szervezeti háttér szükséges a működtetéshez.
A feladatok, a felelősségi körök és az érintett szereplők azonosítása után stratégiai célokat igyekeztek megfogalmazni a workshop szereplői, és arról vitáztak hosszan, a Nagykörútért felelős önálló szervezet létrehozása szükséges-e, és ha igen, az hogyan viszonyulna más szervezetekhez.
A harmadik workshopkör első szekciójának a négyeshatos fejlesztése volt a fő témája. A BKK munkatársai ismertették a 4-es és a 6-os villamosok forgalmi adatait. Ez Európa egyik legforgalmasabb villamosvonala: csúcsidőben a villamosok kétpercenként követik egymást, ebben az időszakban negyedmillió utast szállítanak.
A BKK szerint a Nagykörút megújításának forrása nem teszi lehetővé a villamos infrastruktúrájának átalakítását, ugyanakkor a munkálatok tervezésekor megvizsgálják, hol lehet szükség a jelenleg több helyen is túl keskeny peronokat szélesíteni egy későbbi projektben. Ezt a jelenlévők kulcskérdésnek tartották.
A beszélgetés során a résztvevők több akadálymentességi szempontról is egyeztettek. Szóba került a peronok és a járművek magasságának szintkülönbsége, a járműveken belüli kapaszkodók elhelyezkedése, de a buszmegállókba telepített parkolásgátló oszlopok kerekesszékeseket akadályozó hatása is.
Végül az utolsó szekcióban az örökségvédelemről és a portálok megújításáról beszélgettek a résztvevők. Elhangzott, hogy mivel a Nagykörút kiépítése során, a századforduló évtizedeiben a telkek magántulajdonban maradtak, ezeken magánemberek magánfejlesztései valósultak meg. Ennek sajátosságai, a különböző stíluspreferenciák a mai napig jól láthatók. A műemlékek és az értékek háború utáni helyreállításának problémája a nagykörúti fejlesztéseket is érintette. Az örökségvédelem kérdései és dilemmái azonban a mai napig velünk vannak: újra és újra felmerül, hogyan érdemes visszanyúlni a régi értékekhez, a helyreállítások szükségessége és lehetőségei körüli gondolkodás folyamatos, a „nem hasznos” négyzetméterek visszaépítésének vitái élők.
A leromlott, koszolódott homlokzatok felújítása, az esztétikus portálképek kialakítása azonban vitán felül áll – ez a Nagykörút-megújítás egyik alappillére.