Fővárosi Közgyűlés: Közös gyalogos és kerékpársáv lesz a Margit hídon

Letette esküjét Velez Árpád, az MSZP-frakció új képviselője. Az új képviselő a mandátumáról lemondott Trippon Norbert helyét foglalta el a testületben.
 
Közel negyedmilliárd forintból fejlesztheti kikötőit a BKV. Az uniós támogatással megvalósuló projekt célja a dunai közösségi közlekedés élénkítése. A folyó mint közlekedési útvonal máig kihasználatlan, jóllehet jelentős mértékben tehermentesíthetné a közúti forgalmat.
 
A BKV Zrt. szeptemberben nyert támogatást a "Dunai hivatásforgalmi vízi közlekedés kialakítása Budapesten" című pályázatával. A társaság a Közép-magyarországi Operatív Program keretében mintegy 444 millió forintot nyert a projekt megvalósítására, ez 90 százalékos uniós támogatási intenzitást jelent. A BKV jelenleg egy vonaljáratot, egy átkelő járatot és egy kompjáratot működtet; a hajók és a kikötők a BKV tulajdonában vannak, az üzemeltetést azonban vállalkozók végzik.
 
A György István főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés szerint az utóbbi években civil, szakmai és politikai igény is megfogalmazódott a budapesti vízi közösségi közlekedés élénkítésére, amely jelenleg még elenyésző arányban része a főváros és az agglomeráció közösségi közlekedésének. A Duna e tekintetben ma még kihasználatlan, pedig jelentős mértékben tudná tehermentesíteni a főváros közútjait.
 
A fejlesztéshez elengedhetetlen új gyorsjáratú hajók beszerzése, valamint új kikötők létesítése, a jelenleg meglévők fejlesztése, elérhetőségük javítása. A most elnyert támogatás a kikötők fejlesztésére ad lehetőséget, járműbeszerzésre az összeg nem használható fel.  
 
Szaniszló Sándor (MSZP) azt a kérdést tette fel a főpolgármester-helyettesnek, hogy mikorra lesz mérhető a vízi közlekedés aránya a közösségi közlekedésben, továbbá van-e olyan európai nagyvárosi modell, amelyet a főváros mintának tud tekinteni. György István jelezte: írásban válaszol a képviselő kérdésére.
 
Kivilágítják a margitszigeti futókör keleti oldalát
 
A BDK Kft. két éve már megkapta a tulajdonosi hozzájárulást, de a projekt akkor nem valósult meg. A cég a legkorszerűbb LED-es kandelábereket állítja fel.
 
A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. 2008-ban kért tulajdonosi hozzájárulást a margitszigeti futókör keleti oldalának kivilágítására. Az engedélyt 2008 szeptemberében a Városfejlesztési és Városképvédelmi Bizottság megadta, ez azonban egy évvel később lejárt, a projekt azonban nem valósult meg. A korábbi elképzelésekhez képest mindössze annyi változott, hogy a BDK a legkorszerűbb LED-es kandeláberekkel kívánja megvalósítani az érintett terület közvilágítását; ez biztosítja a szükséges megvilágítást, és jelentős megtakarítást is lehetővé tesz.
 
Három ingatlanját értékesítheti az V. kerület
 
A Fővárosi Közgyűlés szerdán úgy döntött, nem él az elővásárlási jogával három V. kerületi ingatlan esetében. Az előterjesztésre csak a Jobbik szavazott nemmel.
 
A Ferenciek tere 10., a Váci utca 36. és a Szent István tér 15. szám alatti ingatlanokat az V. kerületi önkormányzat értékesíti. Az ingatlanok vételárát összesen 5 milliárd 220 millió forintban állapították meg. A Fővárosi Önkormányzat az értékesítés során elővásárlási joggal rendelkezik, a városvezetés azonban nem kíván élni jogával. Tarlós István főpolgármester elmondta: még egymilliárd forintot is nehezen kerít elő az önkormányzat, 5 milliárd forintja azonban biztosan nincs az ingatlanok megvásárlására.
 
Losonczy Pál jobbikos képvislő arra kérte a testületet, hogy éljen elővásárlási jogával, hogy az ingatlanokat ne kelljen magánkézbe adni.
 
Rogán Antal V. kerületi polgármester erre reagálva elmondta: bár "ő lenne a legboldogabb", ha a főváros élni tudna elővásárlási jogával, ám az épületek felújításra szorulnak, amely a több mint 5 milliárd forintos vételáron túl további 3 milliárd forintos terhet róna a Fővárosi Önkormányzatra. Rogán Antal hozzátette: az ingatlanokra egy tőkeerős, több budapesti beruházásban is részt vevő fejlesztő cég jelentkezett be, amely vállalta az épületek felújítását is. Erre leginkább a Váci utcai ingatlan esetében van szükség
 
Közös gyalog- és kerékpárút lesz a Margit híd déli oldalán
 
A közgyűlés jelentős többséggel megszavazta a Margit híd felújításával kapcsolatos aktuális javaslatokat, köztük a déli oldali kerékpárútról, a budai aluljáró felújításáról és a hídfőknél található parkok rendezéséről szóló indítványt.
 
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntött arról, hogy a főpolgármester kezdjen tárgyalásokat a Margit híd felújítását kivitelező konzorciummal, erre az ideiglenes forgalomba helyezés, illetve az ehhez kapcsolódó elszámolás miatt van szükség. Tarlós István elmondta: a tárgyalások során mind a kötbér-követeléseket, mind a kifizetéseket érinteni kell. 
 
A felújítás az eredeti ütemtervhez képest három hónapot csúszik, és a kivitelező az ebből származó többletköltségei miatt 740 millió forintos kötbérigényt jelentett be. A csúszás a kivitelező szerint arra vezethető vissza, hogy nem kapták meg időben az engedélyezési terveket, ezért nem tudták időben megkezdeni a munkát. A főváros vitatja a kivitelező álláspontját. (A Fővárosi Közgyűlés korábban, 2010 júniusában egyhangúlag elutasította a kivitelező többletköltség iránti igényét, és nem járult hozzá a határidő meghosszabbításához sem.)
 
György István főpolgármester-helyettes előterjesztésében azt írta, a Margit híd kivitelezési munkálatai 2009. augusztus 21-én kezdődtek, a 2010. szeptember 30-ai állapot szerint a felújítás 57 százalékos készültséget ért el. A november 15-i ideiglenes forgalomba helyezést követően a szerkezet korrózióvédelme és festése, valamint a híd részleges műemléki helyreállítása készül el.
 
A testület támogatta azt is, hogy a híd déli járdáján elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút épüljön ki. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. elmondása szerint erre többek közt az uniós támogatás lehívhatósága miatt is szükség van. Emlékezetes, hogy korábban a déli oldali kerékpárútról éles szakmai és politikai vita alakult ki. A közös gyalog és kerékpárút kialakítása kompromisszumos megoldás, amely megfelel a Nemzeti Közlekedési Hatóság és az Európai Unió előírásainak is.
 
A főpolgármester a vitában szót adott László Jánosnak, a Magyar Kerékpárosklub elnökének is, aki ugyancsak elfogadhatónak mondta az osztatlan kerékpárút kialakítását. Jelezte ugyanakkor, hogy miután nem lehet jogilag egyirányúvá tenni a kerékpáros közlekedést a híd déli járdáján, ezért kéri, kerékpáros nyom - piktogram - kijelölésével tegye lehetővé a Fővárosi Önkormányzat a híd útpályája külső sávjának használatát, hogy a gyorsabb kerékpárosoknak a déli oldalon ne legyen kötelező a gyalogosok között áthajtani a hídon. A javaslatot az LMP képviselője, Somfai Ágnes - korábbi módosító indítványa mellett - szóban fogalmazta meg, amelyet György István főpolgármester-helyettes befogadott.
 
A közgyűlés döntött az eredeti projektben nem szereplő budai oldali aluljáró alapprojektet meghaladó mértékű felújításáról is. Ez tartalmazza a BKV pénztárak áthelyezését és felújítását, valamint a villamoshoz és a HÉV-hez vezető lépcsők megújítását. A testület támogatta a hídfőterek parkjainak rendezésére és a közlekedési csomópontok fejlesztésére vonatkozó javaslatot: ez tartalmazza többek között a pesti hídfőben a 2-es és 4-6-os villamosok közti átszállás akadálymentes biztosítását, a Bem rakpartról a hídra felvezető mintegy 150 méteres útszakasz felújítását, és a Margit hidat övező parkok felújítását
 
Bővítik a díszkivilágítást
 
Újabb, Budapest városképét meghatározó díszkivilágítást kap több közterület, illetve köztéri alkotás – döntött a Fővárosi Közgyűlés. A megvilágítandó alkotások, illetve közterületek között van az I. kerületi Horváth kertben a Déryné szobor, a Szarvas téri Kitelepítettek emlékműve és a Szilágyi Dezső téren álló Petz Samu kút. Újpesten díszkivilágítást kap a Szent István téren álló Károlyi szobor, a trianoni döntés következményeinek emléket állító Anyai fájdalom szobra, valamint a református templom.
 
Fénybe öltözhet esténként az V. kerületi Fővám tér, a Március 15-e tér, a Károly körút, továbbá a Kálvin téri metrókijárók is "díszítő jellegű" világítást kapnak.  A VII. kerületi Kazinczy utcai ortodox zsinagóga is díszkivilágítást kap, ahogy a VIII. kerületi Baross Gábor szobor, a IX. kerületi Csarnok tér és a XII. kerületi Sota Rusztavelli szobra a Virányos úton.
 
A díszvilágított helyszínek száma jelenleg csaknem háromszáz Budapesten.
 
Régi-új főigazgató a BTM élén
 
A Fővárosi Közgyűlés 30 igen, 0 nem és 3 tartózkodással Bodó Sándort bízta meg a Budapesti Történeti Múzeum vezetésével.
 
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes elmondta: a BTM főigazgatói posztjára két pályázat érkezett, közülük az egyik nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Az egyetlen érvényes pályázatot Bodó Sándor nyújtotta be, aki 1996 óta vezeti az intézményt.
 
Bodó Sándort a közgyűlés 2015-ig bízta meg a BTM vezetésével. A régi-új főigazgató közölte: az intézmény jövőre egy turizmus központú állandó kiállítás megvalósítását tervezi. A BTM célja tehát a helyi látogatók számának növelése mellett az idegenforgalom erősítése.
 
A testület ugyancsak döntöt a "BTM Pannónia Provincia Program" mintegy 33 millió forintos pályázati önrészének biztosításáról is.
 
Januártól új SZMSZ-szel működik a főváros
 
A Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik szavazataival a Fővárosi Közgyűlés elfogadta az önkormányzat új Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az új SZMSZ 2011. január 1-jén lép hatályba. A közgyűlésben éles, személyeskedéstől sem mentes vita zajlott az előterjesztésről.
 
Az új SZMSZ alapján átalakul a Főpolgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása: az előző ciklusban a főpolgármester alatt közvetlenül négy, a főpolgármester-helyettesek alatt 18 ügyosztály dolgozott, a főjegyző irányításában pedig további 30. Az új szabályzat szerint 15 főosztály és három osztály alkotja a hivatal szervezetét.
 
Az új szmsz szerint a közgyűlés ülésén résztvevő képviselőknek és minden jelenlévőnek - a tanácskozás méltóságának tiszteletben tartása érdekében - megtiltják az ülésteremben az étel és ital fogyasztását, a mobiltelefon, "illetve egyéb elektronikus kommunikációs eszköz" használatát (kivéve az előterjesztések elektronikus megjelenítésére alkalmas eszközökét). Megtiltják továbbá "a napirendhez nem tartozó sajtótermékek, egyéb nyomtatványok olvasását", valamint az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatását.
  
Tarlós István kívánságlistának nevezte az MSZP által benyújtott módosító indítványokat. Mint mondta: a javaslatok egy része értelmezhetetlen, közülük több a költségvetési rendeletet érinti, nem az SZMSZ-t. Kaltenbach Jenő (LMP) kérdésére a főpolgármester közölte: az új SZMSZ-ről szóló javaslatot a főjegyzői feladatokkal megbízott aljegyző nyújtotta be, miután Tiba Zsolt főjegyzőt a közgyűlés a legutóbbi ülésén felmentette.
 
Arra a kérdésre, hogy a korábbi 2 helyett miért 3 lesz a jövőben a frakcióalakítás létszámhatára, Tarlós István azt felelte: a módosításnak célszerűségi okai vannak, az ugyanis a 60-as éveket idézi, ha egy frakció mindössze annak vezetőjéből és a helyetteséből áll. Az interpellációk tervezett megszüntetését a főpolgármester azzal indokolta, hogy a képviselői kérdések elegendőek, az interpellációkra nincs szükség.
 
Horváth Csaba erre reagálva elmondta: igaz, hogy az interpellációkról nem rendelkezik az önkormányzati törvény, ugyanakkor vannak olyan szerzett vívmányok, amelyeket érdemes megtartani annak érdekében, hogy az ellenzék minél több lehetőséget kapjon a megnyilvánulásra. A szocialista frakcióvezető közölte: ha ezt a városvezetés nem fogadja el, az MSZP kezdeményezi az önkormányzati törvény módosítását.
 
Kaltenbach Jenő, a jogi bizottság elnöke azt kezdeményezte, hogy a közgyűlés a decemberi ülésén döntsön inkább az új SZMSZ-ről. Mint mondta: az új szabályzat így is hatályba tud lépni január elsején, nincs ok a sietségre.
 
Tüttő Kata (MSZP) többek közt azt kifogásolta, hogy a frakció megannyi javaslata közül a főpolgármester mindössze egyet fogadott be. Az ugyancsak szocialista Bihary Gábor szerint a tervezett SZMSZ mindössze kb. 10 százalékban tér el a jelenleg hatályostól, így az arról szóló döntés inkább módosításnak tekinthető, mintsem egy új SZMSZ bevezetésének. A képviselő kifogásolta a preambulum szövegét is, amely szerinte több hibát is tartalmaz.
 
Molnár Gyula felhívta a figyelmet arra, hogy az illetékes bizottság vitára alkalmatlannak minősítette az előterjesztést.
 
A felvetésekre reagálva Tarlós István elmondta: az új városvezetés célja nem az volt, hogy a korábbi SZMSZ-gyakorlásnak feleljenek meg, hanem az, hogy egy újat készítsenek. Az új SZMSZ-hez benyújtott módosító indítványok döntő többségét a közgyűlés Fidesz-KDNP-s többsége elutasította
 
budapest.hu

Közgyűlési hírek

A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítménye nem a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon, hanem a hullámtérben, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg úgy, hogy a pontos nyomvonal kijelöléséről később döntenek – határozott rendkívüli ülésen a Fővárosi Közgyűlés.
Maradt a parti nyomvonal a Nánási út-Királyok útjával ellentétben, tanulmányterv készül a parton egy telekhatárokon belüli, magánterületeken történő építés realitásának vizsgálatáról.
Nyílt pályázatot hirdetnek a Bálna értékesítéséről, 11 milliárd forintos minimálárral. A közgyűlés úgy döntött: megerősíti korábbi döntését a Római-partról, amely szerint a part menti nyomvonalon épülhet meg a védmű.
A legfontosabb döntések: tovább működhet a téli hajléktalan-krízisférőhely a Rimaszombati úton, 240 milliós összetámogatást kapnak idén a kiemelt budapesti sportegyesületek, modernizálnak hétezer elavult közvilágítási lámpatestet.
Testvérvárosi együttműködési megállapodást kötöttek Budapest és Beregszász között. Indulhat a csillaghegyi árvízvédelmi mű engedélyeztetése. 2019 végéig megújulhat a Blaha Lujza tér, továbbépülhet a csepeli gerincút. Döntöttek a margitszigeti zenélő szökőkút multimédiás bővítéséről is.
Budapest testvérvárosi együttműködést köt Krakkóval. Racionalizálják a Fővárosi Közbeszerzési Kft. működését. Júniusban dönthet a közgyűlés arról, hogy egyes nyári hétvégéken lezárják az autósok elől a Szabadság hidat. Határoztak arról, hogy mintegy egy tucat eddig névtelen közterület kap új elnevezést.
Elfogadták a BRFK tavalyi beszámolóját. Döntöttek arról, hogy a part menti nyomvonalon épülhet meg a csillaghegyi öblözet védműve. Felújítják a Lánchidat és a Váralagutat, a munka nyáron indul, és 2019 végén fejeződhet be. Zárt ülésen nyolc új budapesti díszpolgárt választottak.
Rendkívüli ülésen döntött a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2024-es olimpiai pályázatának visszavonásáról. A testület felkérte a főpolgármestert: folytasson tárgyalásokat a kormánnyal az olimpiai pályázattal kapcsolatos beruházások további sorsáról.
Elfogadták Budapest 2017. évi költségvetését 381,4 milliárdos főösszeggel. A közgyűlés felhatalmazta a főpolgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a BOM-mal és a kormánnyal a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról, „a megszűnt nemzeti konszenzusra tekintettel”.
A közgyűlés döntött az olimpiai helyszínkiválasztási javaslat véglegesítéséről. Tudomásul vették az Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló bizottság jelentését, amelyet eljuttatnak a Legfőbb Ügyészségre. Zárt ülésen döntöttek az idei Csengery-díjasokról.
Budapest együttműködési megállapodást köt Quitóval és Minszkkel. Módosították a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet, 2017-től a háziorvos, védőnő vállalkozókat adómentesség illeti meg, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapjuk nem haladja meg a 20 millió forintot.
Az M3-as metró felújításakor szükséges buszpótlást nem szolgáltatásvásárlással oldják meg, hanem átcsoportosításokkal, korábbi járműbeszerzési szerződések opcióival, valamint használt járművek vásárlásával. A közgyűlés a római-parti változtatási tilalomról is döntött.
Együttműködési megállapodást köt Budapest Szarajevóval. Módosították a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot. Határoztak új P+R parkolók építéséről. Zárt ülésen döntöttek a Pro Urbe Budapest, a Budapestért díj, valamint más fővárosi kitüntető címekről.
Novembertől kiválik a HÉV-ágazat a BKV-ból, megújul a Pók utcai felüljáró, módosult a hajléktalanrendelet. Döntöttek arról, hogy folytathatja munkáját a Madách és az Újszínház vezetője, Szirtes Tamás és Dörner György, a Thália igazgatója Kálomista Gábor lett.
Döntöttek az M3-as metró felújítása miatti járműpótlásról: ha a kormány július 5-ig támogató döntést hoz és biztosítja a teljes többletköltséget, akkor szolgáltatást vásárol a Főváros, ellenkező esetben Solaris buszokat. Létrejött az Alstom-vizsgálóbizottság, a Főkertet bízták meg a Római-parti partrendezés tervezésével.
Háromtagú vizsgálóbizottság alakul az Alstom metrókocsik ügyében felmerült korrupciós vádak kivizsgálására. Döntött a közgyűlés a Budapesti Ösztöndíj Program keretében az idei ösztöndíjasokról. Az M3-as metró felújítása miatt szükséges járműpótlásról a következő ülésre halasztották a döntést.
Döntöttek az M3-as metró felújításának támogatási szerződéséről, eszerint a 139,5 milliárdos projekt ősszel indulhat és 2019. szeptember végére fejeződhet be. Elfogadták a csillaghegyi öblözet védelmének támogatási szerződését is.
Nyolc új díszpolgárt választottak, döntöttek arról, hogy Budapest is elutasítja a kötelező betelepítési kvótát. Göncz Árpád volt köztársasági elnök nevét városközpont veszi fel a XIII. kerületben, módosult a parkolási rendelet, visszakerült a jogszabályba az ötperces türelmi idő.
Elfogadták Budapest idei költségvetését, 313 milliárdos kiadási és bevételi főösszeggel. Döntöttek a 2017-es vizes vb-hez kapcsolódó fejlesztésekről, köztük a Margit-sziget csatornázásáról. Szigorították a szmogriadó-rendeletet. Döntöttek a Csengery-díj adományozásáról és fürdőfejlesztési hitelről.
Elfogadták a 2024. évi, tervezett budapesti olimpia mestertervét, amely a világverseny helyszíneit is meghatározza. Határozatban mondta ki a közgyűlés, hogy a továbbiakban nem tudja biztosítani államtól átvett feladatként az agglomerációs közösségi közlekedést, mivel az állam nem ad forrást a feladatra.