A rákosrendezői terület közcélú előhasznosításával, egy átmeneti park közösségi tervezésével kapcsolatban ültek össze közös gondolkodásra szakemberek és érdeklődő budapestiek. A találkozó célja a terület lehetőségeinek és adottságainak áttekintése mellett az volt, hogy az igényeket, az elképzeléseket és a szakmai javaslatokat közösen beszélhessék át a résztvevők a tervezőkkel.
A kijelölt terület üzemeltetésével megbízott Főkert, valamint a Tájépítészeti Osztály és a Rákosrendező Projektiroda munkatársai a projekt iránt érdeklődő civilek részvételével megkezdték az ideiglenes közpark tervezését, rövid és középtávú koncepciótervének, rekreációs céljainak kidolgozását. Egy korábbi, közös helyszíni bejárást követően a margitszigeti Kristály Színtér adott otthont április 27-én annak a közösségi tervezési alkalomnak, amelyre bárki regisztrálhatott, aki szívesen részt vesz a közös gondolkodásban a terület jövőjével, funkcióival kapcsolatban (a projekt részletei a (új ablakban nyílik meg)Radó Dezső Terv oldalán érhetők el).
Elsőként Dományi Bálint, a Rákosrendező Projektiroda vezetője foglalta össze röviden a tervpályázaton nyertes koncepció, valamint további hét, megvásárolt terv főbb vízióit a területtel kapcsolatban, amelyekből a bírálóbizottság véleménye alapján a legjobb ötletek be fognak épülni a mestertervbe. Mint mondta, a mesterterv megalkotása a legfontosabb feladat most, ami lényegében egy mindenre kiterjedő koncepcióterv, egyúttal egy egészen részletes tervezési kézikönyv is. Várhatóan 2028 első negyedévére lesz kész.
A konkrét területegységek kiviteli terveinek készítése csak ezt követően indulhat el, Dományi úgy fogalmazott, a kialakítás legkorábban 2029–30-ban kezdődhet meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a területet addig is vonzóvá, értékessé kell tenni, az előhasznosításban rejlő lehetőségek rendkívül sokrétűek. A többmilliárdos beruházás megindulása előtt olyan dolgokat lehet létrehozni, amelyek a későbbi kialakítás magjai, alapjai lehetnek, tette hozzá.
A legnagyobb közparkfejlesztés
Ezt követően Gábor Péter, a Tájépítészeti Osztály zöldinfrastruktúra-fejlesztési csoportjának vezetője az előttünk álló hónapok legfontosabb feladatait és kihívásait foglalta össze. Mint mondta, kiemelt cél a barnamezős területet feltenni a budapestiek mentális térképére. Az most a feladat, hogy a közösségek minél több értékes ötlettel – akár a kialakításban nyújtott aktív segítséggel – járuljanak hozzá a terület mielőbbi közösségi célú átmeneti hasznosításához.
Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója hangsúlyozta: 1973 óta ez lesz Budapest legnagyobb közparkfejlesztése. Nemcsak óriási lehetőség, de hatalmas felelősség is. A 2,5 millió köbméternyi lombkorona, a gazdag talajvilág, az egész hatalmas élőhely és zöldtömeg rengeteg kihívást rejt, a legfőbb szándék, hogy ebből minél többet meg tudjanak őrizni. Példaként a bécsi (új ablakban nyílik meg)Freie Mittét emelte ki, az a gyakorlat és zöldterület-fejlesztési alapelv áll a legközelebb a mostani vízióhoz, mondta. Erő Zoltán, Budapest főépítésze is megerősítette a jelenlévőknek: a rákosrendezői beavatkozás kétségkívül pionír folyamat, a placemaking szemléletmód, a közösségi folyamatok és a bevonás a legfontosabb elemei a kialakításnak.
Sok zöld, kevés fesztivál
Gábor Péter röviden ismertette a korábban közzétett kérdőívek eredményeit, az (új ablakban nyílik meg)elemzést bárki megtekintheti a Radó Dezső Terv oldalán. A Fővárosi Önkormányzat online kérdőívére január és március között 239-en adtak visszajelzést, ebből 131-en magánszemélyként, 15-en pedig szervezetként válaszoltak. 46-an jelezték, hogy később, akár önkéntes tevékenység keretein belül is részt vennének a terület fejlesztésében.
A válaszadók szerint a legfontosabb funkciók a kerékpáros megközelítés biztosítása, a kényelmes és biztonságos gyalogút kialakítása, a zöldítés, a fásítás, valamint a használaton kívüli épületek hasznosítása. A terület fesztivál célú hasznosítását ellenezték a legtöbben. A szabadszavas válaszokban a zöldfelülettel, a vízfelülettel és az élővilággal kapcsolatban fogalmaztak meg a legtöbben javaslatokat, sokan pedig a közösségi élettel, a vendéglátással és kulturális programokkal kapcsolatos fejlesztéseket látnának szívesen. A megközelíthetőség és az átjárhatóság kiemelten fontos a válaszadók szerint.
A természetet csak hagyni és támogatni kell
A tervezési területet Szalkai Adrienne, a Főkert vezető tervezője mutatta be a jelenlévőknek, és több inspiráló példát, előképet is ismertetett: német, osztrák és amerikai parkokat. Egy hazai, szomszédos sikertörténetet külön is megemlített, a (új ablakban nyílik meg)Pünkösdfürdő parkot, amely hasonló szemlélet mentén készült el, és ahol a tájépítészek olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek korábban nem voltak megszokottak. Szalkai úgy fogalmazott, Pünkösdfürdőn növénytársulásokat hoztak létre, Rákosrendezőn épp fordítva lesz: a természetet csak támogatni kell, hagyni, hogy végezze a dolgát.
A rákosrendezői átmeneti park karakterével kapcsolatban a legfontosabb hívószavak, emelte ki Szalkai, a biodiverzitás, az ökologikus szemlélet, a kísérletezés, a közösségépítés és a befogadás. A tervezés első lépései pedig az általános vizsgálatok lesznek, például a talajvizsgálat, a bejárati zónák kijelölése és a funkciók meghatározása, továbbá a favizsgálatok, az ökológiai vizsgálatok, a társulásvizsgálat. Ezt követően beszélt a növényalkalmazás és a terepalakítás folyamatáról, valamint arról, hogy a terület vízmegtartása, csapadékmenedzsmentje kiemelten fontos lesz a tervezés során.
A prezentációkat követően a jelenlévők három asztal körül foglaltak helyet, és a Főkert tervezőinek segítsége, valamint egy-egy óriási vaktérkép mellett megkezdődött az értékek és a problémák listázása, valamint a terület hasznosításával kapcsolatos ötletek összegyűjtése.
Műhelyváros, kalandjátszótér, sportpark
Miket látsz a legfontosabb értékeknek, erőforrásoknak? Mitől speciális és vonzó ez a terület? – tették fel a kérdést az asztaloknál ülőknek. A jelenlévők szerint ilyen például a Városliget közelsége, a terület élővilága és változatos funkciói, jól megközelíthető elhelyezkedése, ipari értékei, ahol jelenleg a hulladék mint értékes erőforrás van jelen, a felfedezésre csábító területi adottságok, sőt a Rákos-patak közelsége is.
Arra, hogy mit találnak jelenleg zavarónak, problémásnak, többen is úgy feleltek, a szennyezés és a veszélyes hulladékok jelenlétét, a Zugló felőli megközelíthetőség nehezítettségét, a patak hozzáférhetőségének akadályait, a biztonsági kockázatokat és az infrastruktúra hiányát.
A legizgalmasabb rész egyértelműen a javaslatok, a funkciók gyűjtése volt. Sokan gondolkodtak közösségi kertekben, üvegházas termesztésben, amihez termelői piacot is érdemes lenne szervezni. Mások multifunkcionális sportpályákat látnának szívesen, leginkább fedett helyeket, amelyekből óriási a hiány városszerte. A területen kemping kialakítása is felmerült. Akadtak, akik „műhelyváros” kialakítását szorgalmaznák, alkotó- és javítóműhelyekkel, a Repair Café mintájára kialakított közösségi terekkel. Többen említettek kertmozit, közösségi grillezőt, kalandjátszóteret. Sokan a kulturális hasznosításban látnak fantáziát, művészeti és alkotói műhelyekkel, civil közösségi bázisokkal, irodákkal, helytörténeti múzeummal és kulturális tanösvénnyel. Mások látogatóközpontot, információs centrumot tartanának különösen fontosnak, továbbá a megközelíthetőség rendezését és a belső úthálózatok kialakítását. A kutyás közösségek számára is inspiráló a terület, mondták többen, de elhangzott KRESZ-park is, sőt a vasúti lehetőségekben is sokan látnak fantáziát (legyen hajtányversenypálya!).
A Főkert és a Tájépítészeti Osztály munkatársai a következő alkalomig összegzik az elhangzott javaslatokat, és innen folytatják az érdeklődőkkel. Aki részt venne a közös tervezésben, azt továbbra is szeretettel várják, a folyamatról a (új ablakban nyílik meg)Radó Dezső Terv oldalán érhetők el további részletek.
A Kristály Színtér meghosszabbított kiállításáról (új ablakban nyílik meg)itt található bővebb információ.
A Rákosrendező Projektről (új ablakban nyílik meg)itt olvashat bővebben.