Építészet

Közel száz épület példáján keresztül ezzel a gazdagon illusztrált kiadvánnyal szeretnénk szemléletesen bemutatni, hogy funkcióját és építészeti stílusát tekintve milyen gazdag és sokszínű a város építészete és az az épületállomány, ami a fővárosi helyi védettségű építészeti örökség jegyzékében lévő sorok mögött rejtőzik. Felvillantjuk azt is, hogy az értékőrzés funkcióváltással, magas építészeti minőségű átalakítással, bővítéssel mennyire hatékony eszköze lehet az értékvédelemnek.

A kötetben a 2013-2016 között a fővárosi pályázatok által támogatott felújításokat mutatjuk be, azzal a nem titkolt céllal, hogy a fotókkal illusztrált album a jó példák felsorakoztatásával irányt mutasson és ösztönözze is a felújítási kedvet. Főként eklektikus, szecessziós és korai modern épületek, belvárosi üzletportálok, és gazdagon díszített lépcsőházak helyreállítását tartalmazza a Visszatérő kincseink kiadvány.

A kötet egy közel száz darabos válogatást tartalmaz a 2017 óta védelem alá helyezett több mint 340 épületből. Különlegességét az adja, hogy a kiadvány egy jelentős fejezete foglalkozik a második világháború késő-modern korszak építészetével, amire a címben szereplő brutalista stíluselnevezés is utal. A Fővárosi Önkormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy ez az itthon sokszor még mostohán kezelt korszak is nagyobb ismertséget, megértést és ezzel védelmet is kapjon. A kiadvány segítségével megismerhetővé válnak nem csak az az egyes korszakok jellemző építészeti irányzatai az eklektik​ától kiindulva és a korunk felé haladva, de a társművészetek, az anyaghasználat és a dekoráció szerepe is hangsúlyosan megjelenik, mindez látványos képekkel illusztrálva.

Mit kell megóvnunk az utókor számára? Mely épületeket tartunk értékesnek, és mik azok, amik meghatározzák a város hangulatát? Budapest Főváros Közgyűlése 1993-ban döntött a fővárosi helyi védelem létrehozásáról, és azóta egy, a funkcióját és építészeti stílusát tekintve is gazdag és sokszínű, több mint 2500 ingatlant magába foglaló védett épületállomány alakult ki. A fővárosi helyi védelem alapvető célja a város imázsát adó épületállomány legértékesebb darabjainak védelme, ezen belül az eklektikus belvárosi területek megóvása, a rozsdaövezetek múltjához tartozó emblematikus elemek integrálása a XXI. századi fejlesztésekhez, és a városmagtól távolabb lévő területeken az identitás  szerves részét jelentő épületek megőrzésének elősegítése. A célok eléréséhez szükséges értékőrző munka fontos része a védelem alá helyezés, az átalakítást célzó tervek véleményezése és az épületek bemutatása a nagyközönségnek kiállításokkal és katalógusokkal.

A fővárosi helyi védelemre vonatkozó, hatályos szabályokat a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX.29.) Főv. Kgy. rendelet tartalmazza. A Budapest térinformatikai portál interaktív alkalmazás részletes Budapest térképen jeleníti meg a fővárosi helyi egyedi védettségű építményeket, épületegyütteseket, és a védettségekhez kapcsolódó egyéb adatokat, segítséget nyújtva ezzel az építészeti örökség megismeréséhez, kutatásához. 

Budapest településképi arculati kézikönyve a szemléletformálást szolgálja, a főváros épített és természeti környezete minőségi formálásának fontos eszköze és egyben a településkép védelméről szóló rendelet megalapozó dokumentuma. A kézikönyvben – a településképi követelmények megalapozására – meghatározásra kerültek a település településkaraktert meghatározó településképi jellemzői, a településképi szempontból egymástól jól elkülönülő településrészek arculati jellemzői és értékei, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatok, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemek. 
 
A Főváros településkép védelméről szóló rendelete a fővárosi településképi arculati kézikönyv alapján készült. A településképi követelmények meghatározásával, önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer kialakításával, illetve a településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásával a rendelet célja a településkép védelmének biztosítása.

Az utóbbi években egyre gyakrabban láthatjuk Budapest utcáit járva, hogy a régi lakóépületek faablakait itt-ott újakra, általában műanyagra cserélik. Az új nyílászárók sok esetben már messziről észrevehetőek és zavaróan eltérőek a meglévőktől. De milyen lehetőségeink vannak a teljes ablakcserén kívül, ha értékes történeti ablakainkat szeretnénk megőrizni, és természetesen jó hőszigetelésű megoldást keresünk? Kiadványunk az alapfogalmak tisztázásával és a lehetséges megoldások fő irányainak bemutatásával kíván segíteni ebben.