A fogaskerekű fejlesztése
A leromlott állapotú fogaskerekűt nemcsak fel kell újítani: létre kell hozni azokat az új kapcsolatokat, amelyeknek köszönhetően valós alternatívát nyújthat a közlekedésben a Normafára látogató kirándulóknak és a Hegyvidék lakóinak.
A fejlesztés részletei
A folyamatos karbantartások ellenére a fogaskerekű vasút (60-as villamos) tetszhalott állapotban van. Ennek fő oka a szigetszerű működés: a járat nem éri el a Széll Kálmán teret, ezért a kényszerű átszállás miatt az utasok más lehetőséget keresnek úticéljuk eléréséhez. A Széll Kálmán tér felújításakor már számoltak a fogaskerekű bekötésével, a szükséges vágányhálózat és a peron is rendelkezésre áll. Innen a Hűvösvölgy felé tartó villamosok vágányain és egy 200 méter hosszúságú, új építésű vágányszakaszon éri majd el a jelenleg működő vonalat.
Megszűnik a kényszerű átszállás, csökken az eljutási idő, a közlekedés csendes és kiszámítható lesz. Ezzel a fogaskerekű magas minőségű alternatívát tud nyújtani a térség lakóinak, és a kirándulóknak. A fejlesztéssel az előzetes számítások szerint az utasforgalom a jelenlegihez képest 80%-kal fog növekedni.
Szintén szükséges a fogaskerekű járműparkjának és infrastruktúrájának fejlesztése is annak érdekében, hogy az új járművek képesek legyenek közlekedni a vonalon.
A Széchenyi-hegyi végállomásától 1,4 km új szakasz épülne. Ez segíti a Normafa közvetlen elérését és jobb átszállást biztosít a Hegyvidék kirándulóhelyeit feltáró Gyermekvasúthoz. A felső szakasz csak a zöldfelületek kiemelt védelme mellett valósulhat meg.
Normafa
Budapest legnépszerűbb kirándulóhelye, évente közel egymillió ember érkezik ide. Ez jelentős terhet ró a kerületre és a Normafa élővilágára is. Ezért a közlekedési fejlesztések fontos célja a látogatóforgalom egyenletesebb elosztása és az autóforgalom csökkentése. Ezt szolgálja a fogaskerekű fejlesztése, a Széll Kálmán téri közlekedési csomóponttal és a Gyermekvasúttal való kapcsolat megteremtése.
A fogaskerekű
A fogaskerekűt egy magánvállalkozás építette a Svábhegyen egyre inkább szaporodó villák és az egyre népszerűbbé váló kirándulóhelyek kiszolgálására. 1874-ben nyílt meg, majd 1890-ben érte el mai végállomását. Az 1920-as években került a Főváros tulajdonába, ezután történt meg a villamosítása is. Mai működését az 1973-as felújítás és az akkor érkezett szerelvények határozzák meg. Az elmúlt években szakaszosan több vágányfelújítás történt. Ennek köszönhetően javult a pálya állapota és csökkent a zajterhelés.
