A Budapest Global Egyesület, a Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésben 2026. április 2-án rendezte meg a Fenntartható Vállalatok Konferenciát a főváros kis- és középvállalkozások számára. A konferencia az elméleti megközelítéseken túl a gyakorlati megvalósítás jelentőségét hangsúlyozta, konkrét, közös cselekvési lehetőségekre hívta fel a résztvevő vállalatok figyelmét a 100 Klímasemleges és Okos Város Küldetésben és Budapest Klímaszerződésében meghatározott klímasemlegességi célok elérése érdekében.
Az előadások kiemelték a városi szintű együttműködések és a vállalati szerepvállalás fontosságát, különösen Budapest klíma- és környezetvédelmi céljainak elérésében, tekintve, hogy a városi üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának túlnyomó része, több mint 60%-a a privát szférához köthető. Ezt a szemléletet erősítették a későbbi szekciók is, amelyek kifejezetten a megvalósítási lehetőségekre és a gyakorlati lépésekre fókuszáltak.
A mobilitás témaköre központi szerepet kapott, hangsúlyozva a munkahelyi mobilitási tervek hasznosságát a vállalatok kibocsátáscsökkentési törekvéseinek megvalósításában. A mobilitási terv kidolgozásának lépései közé tartozik a dolgozói közlekedési szokások feltérképezése, a közösségi és aktív közlekedési módok ösztönzése, valamint az elektromobilitás vállalati rendszerekbe történő integrálása. Példaként bemutatták a Főpolgármesteri Hivatal mobilitási tervét, amely egy jól strukturált, de rugalmas folyamatra épül: a kiindulópont a helyzetfelmérés és a munkavállalói igények megismerése, ezt követően a célzott intézkedések kidolgozása és bevezetése, majd a folyamatos nyomon követés és visszacsatolás. A tapasztalatok szerint a siker kulcsa a szervezeten belüli együttműködés kialakítása és a munkavállalók bevonásának biztosítása a tervezés és a megvalósítás a során. A mobilitási terv kidolgozásához hasznos támpontot nyújtanak a ‘100 Klímasemleges és Okos Város Küldetés’ keretében elérhető módszertani anyagok, amelyek gyakorlati útmutatót adnak a tervezéshez és megvalósításhoz.
Az energiahatékonysági kerekasztal konkrét vállalati tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat mutatott be. Az egyik legfontosabb tanulság az adatgyűjtés és a helyzetfelmérés kiemelt szerepe volt: a kerekasztal résztvevői hangsúlyozták, hogy első lépésként legfontosabb a fogyasztási adatok elemzése, ezáltal a működés optimalizálása és a költségek csökkentése. Ehhez kapcsolódik a tudatos energiagazdálkodás, például az energiafogyasztás időzítése kedvezőbb tarifákhoz, vagy az intelligens rendszerek (érzékelők, automatizált fűtés-hűtés) alkalmazása. Azonban fontos lenne egy vállalati energiahatékonysági felelős kijelölése is, valamint a kisebb szervezeti változtatások rendszerszintű és átgondolt beépítése a cég működésébe a hosszú távú stratégiai tervezés megalapozására
Az ingatlanhasználat és az irodai működés szintén központi témaként jelent meg a konferencián. Habár a vállalatok nagy részét korlátozza, hogy az irodaépületüket bérlik, a tudatos térhasználat, az irodák karbonlábnyomának csökkentése, valamint a bérbeadók és bérlők közötti együttműködés, például zöld bérleti szerződések hozzájárulhatnak a hatékonyság növeléséhez. A meglévő terek újragondolása és megosztása nemcsak költségcsökkentést és energiahatékonyságot, hanem új üzleti lehetőségeket is teremthet. Ilyés Márton, a Budapesti Vállalkozási Közalapítvány kuratóriumi elnöke például egy saját ingatlan példáján keresztül mutatta be, hogy a kihasználatlan, nagy belmagasságú tereket hogyan alakították át. A működés újraszervezésével nyolc kisebb vállalkozást vontak be, így az irodahasználat részben szolgáltatássá vált. Ez a modell egyszerre növelte a térkihasználtságot, csökkentette a költségeket, és új bevételi forrást is teremtett.
A finanszírozási és szabályozási környezet kapcsán elhangzott, hogy bár egyre több támogatási és hitellehetőség érhető el, a vállalkozásoknak nem érdemes kizárólag ezekre várni, mert sok beruházás önerőből is megtérül. Az ESG-követelmények ugyanakkor egyre erősebben jelennek meg a piacon, különösen a beszállítói láncokban, így a proaktív hozzáállás versenyelőnyt jelenthet. A hosszú távú, életciklus-alapú gondolkodás 5-10-15 éves célok mentén egyre inkább alapelvárássá válik.
A konferencia szemléltette, hogy a fenntarthatóság integrált megközelítést igényel, ami megfelelő adatokkal, tudatos tervezéssel és együttműködésekkel rövid és hosszú távon egyaránt értéket teremt. Ezt a gyakorlati szemléletet viszi tovább a Budapest Global Egyesület és a Főpolgármesteri Hivatal által indított (új ablakban nyílik meg)Zöld Budapest - Vállalati Klímasprint program is, amely júniustól fél éven át strukturált keretet kínál a vállalatok számára fenntarthatósági lépéseik megvalósításához. A programhoz csatlakozó szervezetek a konkrét, könnyen bevezethető megoldások mellett lehetőséget kapnak arra, hogy munkatársaikat aktívan bevonva járuljanak hozzá Budapest klímacéljainak eléréséhez. A program végén a kiemelkedően teljesítő szervezetek szakmai elismerésben és díjazásban részesülnek.