Budapest szívében, ahol most a legkevesebb az egy főre jutó zöldfelület, a korábbi parkoló helyén a Városháza Parkkal a zöldfelületi arány 50 százalékra nő, az akadálymentessé váló parkban és a kapcsolódó városházi helyiségekben kávézók, közösségi helyszínek is nyílnak.
A Városháza Park kapcsán elsőként és leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy a park tervezése és megvalósítása miért egy több évig tartó folyamat? Ezt a tényt részben indokolja a területen az ütemezési kényszer és a kapcsolódó fejlesztések összehangolása – előbb a Városháza Károly körútra néző homlokzatának és a Merlin felújításának kellett elkészülnie. De a tervezési, az engedélyezési és a közbeszerzési folyamatok is időigényesek, de nem segíti a gyors ügymenetet az sem, hogy a tervezés közben változtak a fölöttes jogszabályok, azaz az építési törvény, valamint - több, mint 300 éves épületről lévén szó, a barokk Városháza egyes részei 1716-ban kezdtek el épülni - a környezetre szigorú műemléki előírások vonatkoznak.
A Városháza park mindenképpen sokkal több lesz, mint egy egyszerű park, egyrészt kialakításával a város új, vagyis még nem létező központi főterét kell megteremteni, mindezt a Városháza épületének “megfordításával”, másrészt a Városháza Park belvárosi parkként is egy hatalmas paradigmaváltásra és példamutatásra készül. Aki a mostani formájában ellátogatott már ide, láthatta, hogy ez az udvar ma még egy nagy gödör, ahol a Városháza hátsó homlokzati földszintje egy fél emelettel feljebb van és a Merlin is sokkal magasabban áll. Viszont a terveken nyoma sincs már ennek a gödörnek.
A park tervezés során a szivacsváros koncepció megvalósítása kiemelten fontos volt. Az elkészült koncpciótervekből kiolvasható, hogy a 7730 négyzetméternyi tervezett zöldfelület mellett 6966 négyzetméter csapadékvízgyűjtő burkolat és 850 négyzetméter vízáteresztő burkolat fog gondoskodni arról, hogy a végleges közpark a klímaváltozás kihívásai során is hosszú távon fenntartható és kellemes hely legyen az ide látogató embereknek, és annak a 80 Stockholm-módszerrel elültetett fának is, amelyek majd az árnyékot adják, a sok-sok évelőről nem is beszélve. A részletes koncepciótervben nemcsak a tetővizek gyűjtésének módja, hanem az esőkertek és a párologtató zónákkal ellátott fásított részek pontos kialakításának tervezése is megtörtént. Ezek a megoldások blokkolják a hősziget effektus kialakulását. A csapadékvíz-tárolás és felhasználás olyan fontos és komplex feladat, hogy a szakemberek az V. kerülettel is egyeztettek, és próbálják összekapcsolni a koncepcióban szereplő megoldásokat a kerületi rendszerekkel.
A közparkon belüli funkciókról január 2-án megtartott Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság rendkívüli ülésén a bizottsági kérdésekre Bardóczi Sándor elmondta, hogy a klasszikus parkra jellemző funkciók mellett a tervezőkkel modellezték, hogyan nézne ki a terület, ha itt télen koripálya lenne, vagy köztéri kiállításoknak adna helyet a terület, esetleg a Merlin melletti részen színpad épülne a nyári időszakban. De akár a karácsonyi vásár vagy a könyvhét is új otthonra találhatna itt.
Erő Zoltán főépítész az itt tartott prezentációjában, amely a koncepcióterveket mutatta be kiemelte, hogy itt a fő cél – a tájépítészeti feladatokon túl – a városi szövet javítása, ami itt már hosszú évtizedek óta és jelenleg is egy roncsolt terület.
Ennek megfelelően ezek a koncepciótervek tartalmazzák a Városháza földszinti, megnyitni tervezett helyiségeinek (szintén 6000 négyzetméternél is nagyobb területről van szó) terveit és funkcióit is. Ugyanis a Városháza Park tervezésének része a Nyitott Városháza koncepció is, azaz a Városháza épületének a parkhoz kapcsolódó földszinti helyiségeinek átalakítása, megnyitása és átjárhatóvá tétele. Ezekben a terekben most még áldatlan állapotok uralkodnak, ahogy azt Erő Zoltán főépítész is bemutatta a prezentációjában
“Mérhetetlenül alulhasznosított, jelenleg raktárként működő részek ezek, elképzelhetetlen hogy bármelyik más európai főváros központjában ilyen állapotok uralkodjanak.”
Itt az egyik legfontosabb javaslat, megnyitni azt a keresztszárnyat, vagy keresztfolyosót a Gerlóczy és a Bárczy utca között, ami átjárhatóvá tenné a területet, ezzel egy új dizájnelemet hozna be a barokk térbe. Szintén a terv része az úgynevezett Ratskeller – a díszterem alatti hatalmas tér – felújítása és hasznosítása. A további funkciók kapcsán a terv számol kiülős kávézókkal, teraszokkal és vendéglátó egységekkel, de legalább ilyen fontos az Infó pont beköltöztetése, és egy olyan hely kialakítása, ahol a hivatal közvetlenül tud nyitni a városlakók felé. Az üzleti területek kialakítása nem lenne kulcsrakész, csak a szükséges gépészeti kialakítás épülne meg, a teljes befejezés magántőkéből történne – mondta el Erő Zoltán.
A tervezés és kiépítés jövőbeni menetéről a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a tervezői csapat összeállított egy forgatókönyvet, ahol számolva a megváltozott fölöttes jogszabályokkal és az engedélyeztetési folyamat elhúzódásával, – a műemléki engedélyeket is be kell szerezni, és az Országos Építészeti Tervtanács elé is be kell terjeszteni a terveket – optimális esetben az engedélyezési és kiviteli tervezési szakasznak a vége 2027 első negyedéve lehet. Vagyis a 2025-ös év az engedélyezés, 2026 a tervezés éve lesz, ahol a kiviteli közbeszerzés minimum 6 hónapot vesz igénybe. Azaz optimális esetben 2028-ban kezdődhet meg maga a kivitelezés, azaz a park végleges kialakítása.
A bizottsági ülésen, a prezentációban a tervezett projektköltségek is szerepeltek. Eszerint az alapprogram (Városháza Park, Nyitott Városháza kialakítása) 4,2 milliárdból valósulhat meg, és a javasolt további elemek (Bárczy és Gerlóczy utcai térsor és a Ratskeller felújítása, a keresztfolyosó kialakítása és a homlokzati zöldítés és kolonnád) megvalósításához további 1,6 milliárd forintra lesz szükség. Vitézy Dávid kérdésére Kiss Ambrus főigazgató elmondta, hogy a tervezés során vizsgálták, milyen EU-s forrásokat lehet bevonni, a park kialakítása megfelel-e a TOP Plusz által támasztott elvárásoknak, azonban végül arra jutottak, hogy a főváros általános tartalékából kell majd forrásokat átcsoportosítani a következő évek költségvetései során.
Erő Zoltán azzal zárta a beszámolót, hogy nagyon örülnénk, ha a Városháza Parknak ez a fent felvázolt komplex rendszere minden elemével együtt tudna megvalósulni, mert ez együtt ér valamit, a park a nyitott Városházával egymást erősítő elemekké tudnak válni. A most elkészült részletes koncepciótervek alapján a város új zöld főtere véglegesen felszabadítaná a Városháza udvarait, valamint egy sokkal nyitottabb, élhetőbb, sokszínű és többféle funkciót is ellátni képes közteret hozna létre Budapest szívében.