Döntött a közgyűlés: tarifaközösség, teherforgalmi kérdés, lakásrezsi támogatás


2024 első, maratoni Fővárosi Közgyűlése több fontos kérdésben is döntést hozott. A legmeghatározóbbak a közösségi közlekedés kérdését érintették, de napirenden volt a lakásrezsi támogatás és a kulturális intézmények támogatásának kérdése is.

A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a 2024. január 29-i, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere által bejelentett közösségi közlekedést érintő módosításokat. Ennek értelmében a Budapest-bérlet eddig is érvényes konstrukciója sértetlenül megmarad, sőt, olcsóbb is lesz, de mellette a Pest vármegyei havi bérlettel és a havi országbérlettel is lehet utazni 2024. március 1-től a BKK járatain.

Budapesten ma az autóval megtett kilométerek fele az agglomerációból származik, a közösségnek, a fővárosnak és államnak olyan alternatívát kell kínálnia, amely képes ezt a nyomást csökkenteni. A főváros részéről ebbe a stratégiába illik a 14 éven aluliak számára bevezetett ingyenes utazás, a járműpark fejlesztése, valamit a mostani egységes bérletrendszer kialakítása is. A döntést megelőző vita során előkerültek azok a fejlesztések is, amelyeket a kormány részéről a közlekedési minisztérium húzott le a budapesti tervek palettájáról, valamint a szerződés részleteit érintő aggályok és a felek között a bevételek elosztásának kérdései is. 

Ehhez kapcsolódóan Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes leszögezte, hogy az eddigi költség alapú megállapodás nem működött és állandó viták forrása volt, ellenben mostantól – és ezt már Karácsony Gergely főpolgármester mondta – havonta elszámol egymással az állam és a főváros az alapján, hogy hány fő hány kilométernyit használja az adott fenntartó közlekedési járműveit, és ez alapján történik az elszámolás.

A vitát Karácsony Gergely a

közgyűlési ciklus legfontosabb vitájának tartotta, mert ennek a regionális tarifaközösségnek a megteremtése történelmi jelentőségű lépés az agglomeráció és fővárosi közlekedési kérdésében és rendszerváltást hoz a budapesti közlekedésben.

Hosszasan tárgyalta a közgyűlés az úthasználati díj kérdését is. A kormányhivataltól érkezett  törvényességi észrevétel vitatja, hogy a főváros a 2011-ben – azaz 12 évvel ezelőtt hozott – rendelete alapján jogosan kér-e úthasználati díjat a teherautóktól. A rendelet célja, hogy ezzel tartsák távol az átmenő teherforgalmat a belvárosi utaktól, csökkentve ezzel az itt élőkre és dolgozókra miért környezeti és zajterhelést. Miközben az M0-ás fizetőssé vált, a rendelet eltörlésével a Budapesten való áthajtás ingyenessé válna a teherforgalom számára. A közgyűlés élt felterjesztési jogával, és ennek fényében kimondta, hogy nem ért egyet a kormányhivatal törvényességi észrevételével, és ha kell, elmegy az üggyel a bíróságig is, hogy a kúria hirdessen ítéletet ebben a joghézagban. 

Döntés született arról is, hogy a főváros 12,6 milliárd forintot fordít a köztisztaságra, ez 1,5 milliárddal több, mint tavaly, 1,4 milliárd forinttal támogatja budapesti kulturális intézmények működését és összesen 19 milliárd forintot fordít fejlesztésre a BKV a következő két évben.

Szintén a közlekedést érintő ügy volt még, hogy Budapesten fejezik be az új CAF villamosok összeszerelését, a 2024-26 között érkező 51 új alacsonypadlós villamosból 49 összeszerelését majd Budapesten végzik el a BKV Vasúti Járműjavító szakemberei.

Az önkormányzat 600 millió forintot fordít lakásrezsi támogatásra – ez a rászoruló budapesti háztartások számára biztosít segítséget, célja a lakásfenntartási kiadások megfizethetőségének az elősegítése, az energiaszegénység enyhítése, valamint a hátralékosság megelőzése.

200 millió forintból még idén felújítja a főváros a Óbudai-sziget legendás csúszdás játszóterét, amihez annyi generációnak kötődnek kedves emlékei. 

Új nevet kap Újpest eddig névtelen parkja Prém Margit pedagógus, embermentőről. A református Skót Missziónál dolgozó Prém Margit az embertelenség éveiben zsidó diáklányok százait vette fel, hogy mentse őket, emlékét ezentúl az új köztér is őrzi.