A budapesti fejlesztések a 2010-es évek során olyan szakaszba értek, amikor a fejlesztők tevékenysége léptéket váltott. Az évtizedekkel korábbi tervgazdasági városépítést a rendszerváltáskor felváltotta a magántőkén alapuló fejlesztés mind a lakásépítés, mind az irodák és kereskedelmi létesítmények építése terén. Eleinte azonban a projektek – kevés kivételtől eltekintve – lokális hatásúak maradtak, nem alkottak nagyobb összefüggő városi együtteseket.
Az elmúlt években már olyan nagyobb léptékű fejlesztések, illetve fejlesztési szándékok is megjelentek, amelyek méretük és összetettségük folytán meghatározóak a város életében, és egyáltalán nem mindegy, milyen minőségben és funkcionális összetétellel valósulnak meg az új projektek. Ma már nem ritka, hogy egy-egy fejlesztés során több mint 1000 lakás vagy jelentős méretű irodaterület, 2-300 ezer m2 hasznos területtel jelenik meg. Létezik olyan helyszín, amely hosszabb távon 10-15 ezer ember lakóhelye lehet, oktatási létesítményekkel, irodai munkahelyekkel, kulturális és sportlétesítményekkel. Olyan fejlesztési, beruházási programok ezek, amelyek egy-egy területen 5-15 év alatt valósulnak meg, jelentős átalakulást hozva a városrész, de az egész város életébe is.
A fővárosi fejlesztési célok elérése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az átépítésre kerülő területek, az új fejlesztések hozzájáruljanak ahhoz jövőképhez, hogy Budapest vonzó lakó-, pihenő- és munkahely legyen. Mivel a fővárosi tervdokumentumok közel 4500 ha területen – melyek közel fele barnamezős kataszterben szereplő terület – tesznek lehetővé átfogó új fejlesztéseket, egyáltalán nem közömbös, hogy ezeken a területeken mi, mikor és milyen feltételek mellett valósul meg.
A kézikönyv célja, hogy egyrészt a közelmúlt jellegzetes lakófejlesztéseit vizsgálja meg, mennyire tudtak a jövőképnek megfelelni, illetve milyen hiányosságok gátolják ennek megvalósítását. Másrészt összegezze, hogy a lakásépítésre alkalmas több mint 2300 ha jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező területen – melyből több mint a fele barnamezős kataszterben szereplő terület – a lehetővé tett fejlesztések során milyen fejlesztési alapelveket kell érvényre juttatni. Kísérletet tesz annak összefoglalására, hogyan és miként kell változtatnunk az eddigi fejlesztési gyakorlaton. Végeredményben a korszerű és fenntartható új városrészek kézikönyve területspecifikus ajánlásokkal, jó gyakorlatok bemutatásával segítse a fejlesztéseket. A megvalósult fejlesztések tanulságai alapján szükség van iránymutatásra, a jogszabályi környezet gyakran nem ad megfelelő támpontot.
Kinek szól a kézikönyv? Mire lehet használni?
Az új lakófejlesztések komplex tervezése számos olyan új megközelítést igényel, amely túlmutat a megszokott módszertanon, akár a meglévő jogszabályi kereteken. Szükség van a kialakult gondolkodásunk megváltoztatására, ami azonban csak a városfejlesztésben részt vevő szereplők – mint az ingatlanfejlesztők, önkormányzatok, jogszabályalkotók, vásárlók és bérlők – eddigieken túlmutató együttműködésével lehetséges. Ebben nyújt segítséget a kézikönyv, a könyv alapelveit bemutató dokumentum, és a nemzetközi példákat bemutató függeléke is.