<p>Az Európai Bizottság honlapján megjelent <a href="https://managenergy.ec.europa.eu/managenergy-discover/managenergy-news/managenergy-expert-mission-15-laying-foundations-budapests-energy-transition-2025-04-23_en">cikk itt található.</a></p>
<p>‍A ManagEnergy Szakértői Misszió alkalmából fogadta Seamus Hoyne-t az újonnan létrehozott Budapesti Klímaügynökség, amelynek nagyratörő klímasemlegességi tervei vannak. A látogatás célja a város klímavédelmi stratégiájának erősítése, valamint jól működő beruházási programok és energetikai szolgáltatások irányának kijelölése volt.</p>
<blockquote>
<p>„Hatalmas elismerés számunkra, hogy egyike lehetünk a 28 ügynökségnek, amit a Szakértői Misszió állomásaként kiválasztottak. Ambiciózus terveink vannak, és az eszmecserék során felmerült meglátások segítenek az utunk kijelölésében. Fontos számunkra, hogy egy több mint 350 ügynökségből álló európai közösség tagjai vagyunk, és csapatunk továbbra is keményen fog dolgozni Budapest klímacéljainak eléréséért.”<em><br></em>— Ámon Ada, ügyvezető igazgató, Budapesti Klímaügynökség</p>
</blockquote>
<h4>A siker megalapozása</h4>
<p>A 2024-ben alapított Budapesti Klímaügynökség kulcsszerepet tölt be Budapest klímasemlegességi céljainak elérésében, beruházási programok, közszolgáltatások és partnerségek fejlesztésével. Még korai szakaszban jár, de máris sokszínű szakértői csapatot állítottak fel. A Misszió abban tudott segíteni, hogy felvázolják a fejlődéshez szükséges stratégiai lépéseket.</p>
<h4>Fókuszban a mélyfelújítás és az egyablakos ügyintézés</h4>
<p>A Misszió fókuszában a Budapesti Klímaügynökség EU-s finanszírozású beruházási programja állt, amely társasházak korszerűsítésével a széndioxid-kibocsátás csökkentését és az életminőség javítását célozza. Továbbá a csapat európai jó gyakorlatokat ismerhetett meg, és ezek segítségével térképezték fel az egyablakos ügyintézési rendszerek bevezetésének lehetőségeit.</p>
<h4>Előre tekintve: szilárd tüzelőanyagok cseréje és további tervek</h4>
<p>A misszió során az ügynökség szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések cseréjére vonatkozó terveivel is foglalkoztak, amelynek várhatóan jelentős környezeti és egészségügyi hatásai lesznek.</p>
<blockquote>
<p>„Úgy hagyom el a gyönyörű Budapestet, hogy nagyon bízom a Budapesti Klímaügynökség csapatának képességeiben, hogy teljesíteni tudja ambícióit, és hogy a város klíma- és energiaátmenetét előre tudja mozdítani. Az Európa-szerte összegyűlt bizonyítékok megerősítik, hogy ahol az energiaügynökségek függetlenek, rugalmasak és céltudatosak, sikeresen valósítják meg az európai, országos és regionális klíma és energetikai célokat.”<em><br></em>— Seamus Hoyne, a ManagEnergy kezdeményezés koordinátora</p>
</blockquote>

A ManagEnergy az Európai Bizottság klíma- és energiaügynökségeit támogató kezdeményezése. Célja, hogy segítse ezeket az ügynökségeket abban, hogy élen járjanak az energiaátmenetben, és felgyorsítsák a fenntartható energetikai beruházásokat a régiókban és városokban.

Budapesti Klímaügynökség

Nálunk járt Seamus Hoyne, az egyik első európai energiaügynökség alapítója

<p>A délután folyamán röviden bemutatkozott a <strong>Budapesti Klímaügynökség</strong>, majd ismertettük a <strong>Budapesti Zöld Panelprogram</strong> fő célkitűzéseit és aktuális tervezetét. (A végleges kiírás később várható, a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyását követően.)</p>
<p>A Klímaügynökség részéről Ámon Ada beszélt arról, hogy a fővárosban jelentős problémát okoz a korszerűtlen lakásállomány és az épületfelújítások alacsony mértéke, melynek fő okai a forráshiány, a kiszámíthatatlan környezet és állami energiaszabályozás.</p>
<p>Éppen ezért <strong>átfogó, hosszú távú és kiszámítható energetikai felújítási programra van szükség</strong>, aminek aktuális lépcsőfoka a mostani kísérleti Budapesti Zöld Panelprogram, amelyhez eddig <strong>már nyolc budapesti kerület fejezte ki határozott csatlakozási szándékát összesen 600 millió forint támogatási keret</strong> felajánlásával. Így a Főváros azonos összegű támogatási részével együtt már 1,2 milliárd vissza nem térítendő támogatási keretre lehet számítani az első ütemben.</p>
<p><img src="/api/file/image/680f9e50ecdcec2b4005dba51.png" alt="Ámon" width="1080" height="1080">&gt;</p>
<p> </p>
<p><strong>Ez után meghívott szakértőink, Czabarka Mihály és Varga Zoltán tartottak előadást a panelépületek energetikai felújításával kapcsolatos kérdésekről. Előadásaik során átfogó képet adtak:</strong></p>
<ul role="list">
<li>az energiahatékonyság növelésének lehetséges műszaki megoldásairól konkrét példákon keresztül, úgy mint a homlokzati nyílászárók cseréje és árnyékolása; a homlokzatok és födémek hőszigetelése; épületgépészet korszerűsítése (szabályozás, mérés, hőleadók, szivattyúk), megújuló energia alkalmazása.</li>
<li>a projektfejlesztés és döntés előkészítés folyamatáról, melynek lényege, hogy az energetikai és műszaki állapotfelmérés, a felújítási alternatívák és költségtervek, illetve a lakóegységre bontott megtakarítások és költségek kimutatásával, az azokról való diskurzus által megalapozott közgyűlési döntéseket tudnak hozni a tulajdonosok. Mindezt a Zöld Panelprogram keretében egy támogatott folyamatként tervezzük beépíteni.</li>
</ul>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/680f9e8177ab1407324fc6158.png" alt="Czabarka" width="1080" height="1080"></figure>
</div>
<p>A program második felében a résztvevők kérdései, észrevételei és visszajelzései mentén alakult ki beszélgetés. A diskurzus megerősítette számunkra, hogy komoly igény mutatkozik a Budapesti Zöld Panelprogramra, amelynek fejlesztésén csapatunk már megalakulása óta dolgozik partnereinkkel közösen.</p>
<p>‍<img src="/api/file/image/680f9d2f0f922c90cbcc3ac05.png" alt="Közös" width="1080" height="1080"></p>
<p>Többen kifejezetten innovatívnak tartották azt a megközelítést, hogy a Fővárosi Önkormányzat a csatlakozó kerületi önkormányzatokkal együtt kíván kialakítani egy hosszú távon működő, stabil támogatási rendszert a panel társasházak és lakóik számára. Különösen pozitív fogadtatásban részesült a szakmai és pénzügyi támogatás kombinációja, vagyis hogy a társasházak a pályázati anyag összeállítása során is számíthatnak a BKÜ segítségére.</p>

Újabb fórumot tartottunk budapesti közös képviselők számára április 23-án, a Budapesti Zöld Panelprogram kapcsán.

Közös képviselői fórum a Budapesti Zöld Panelprogram kapcsán

<p>A közös munka az Ügynökség munkatársainak és aktuális főbb projektjeinek, mindenek előtt a Budapesti Zöld Panelprogramnak a bemutatásával kezdődött. Ezt követően Seamus foglalta össze szakterületeit, az általa vezetett programokat és hogy meglátása szerint miben tud a BKÜ segítségére lenni. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ff7b5ab3199845b8724a7c63016d20-d297-4e5a-9d70-4e67dd1163c1.jpg" alt="Nattán" width="4032" height="3024"></figure>
</div>
<p>Seamus gépészmérnök, a Limericki és az Ulsteri Egyetemen szerzett mesterfokozatot a megújuló energia és az energiagazdálkodás területén. 1993 óta dolgozik az energiaszektorban kutatás-fejlesztés területen. 1998 és 2012 között a Tipperary Energy Agency (TEA) ügyvezető igazgatója volt, és a szervezetet az alapok lerakásától kezdve Írország és Európa egyik vezető energiaügynökségévé fejlesztette. Több mint 25 EU által finanszírozott K+F projektben vett részt, valamint koordinátora volt az EU energiaügynökségeit támogató, a fenntartható energiával kapcsolatos befektetések ösztönzésére létrehozott ManagEnergy Service-nek. A Shannoni Műszaki Egyetem dékánja, a Tipperary Energiaügynökség igazgatótanácsának elnöke, a FEDARENE főtitkára és az Európai Unió Bizottsága megbízásából működő ManagEnergy Service koordinátora.</p>
<p>Az első megbeszélésen az európai energiaügynökségek energiaátmenetben játszott szerepéről készített felmérés alapján elhangzott, hogy Európában jelenleg mintegy 350 energia- ill. klímaügynökség működik összesen közel 4000 alkalmazottal; a szervezeteket átlagosan 18 éve alapították, számuk és átlagos munkavállalói létszámuk pedig egy 2023-as felmérés alapján dinamikusan növekszik: 2017-hez képest az energiaügynökségi állomány másfélszeresére, átlagosan 17 főre nőtt. Az utóbbi években számos ügynökség jelentősen bővítette működési területei és szolgáltatásai számát. Így egyre több országban érhetők el megújuló energiával, elsősorban napenergiával kapcsolatos szolgáltatások, és több országban évről évre többszörösére nő az energiaközösségek, ill. a meglévő közösségekbe belépni kívánók száma és a velük kapcsolatban elérhető tudás mennyisége is. Ezen folyamatokkal egyidőben nő a komplexitás mértéke, ami jelentős új szolgáltatási területet jelent a klíma- ill. energiaügynökségek számára, legyen szó akár - jellemzően ingyenesen nyújtott - információs, vagy akár megbízási díj ellenében végzett projektmegvalósítási szolgáltatásokról. Mindezek hatására az olyan szolgáltatások iránti érdeklődésben, mint a mesterkurzusok, szakértői kiküldetések, finanszírozási eszközök, klímasemlegességi útitervek és stratégiai kommunikáció, ugrásszerű növekedés tapasztalható.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ff7d6216a01ed95fbacdc6nacvtelen-terv.png" alt="Seamus" width="1080" height="1080"></figure>
</div>
<p>Az ír példáról beszélve Seamus elmondta, hogy kezdetben csak információval, tanácsadással segítették az energetikai beruházókat, majd később - részben az internet terjedése és az információs tanácsadás ezzel egyidejű háttérbe szorulása hatására - már finanszírozással, ezt követően pedig projektmenedzsmenttel is. Az energetikai felújítások ún. “one stop shop”, azaz egyablakos támogatásának igénye már egészen korán felmerült, így a Tipperary Energiaügynökség már több mint húsz éve egy kézből nyújtja az összes szükséges szolgáltatást: a tanácsadást, a támogatást és a projektmegvalósítási szolgáltatásokat. Az Ügynökséghez döntően családi és ikerházak tulajdonosai fordulnak, mivel Írországban a társasház és főleg a sok lakásos panelház jóval kevésbé jellemző, mint a volt KGST-országokban. Mint azt a megbeszélés résztvevői megállapították, ez az ügynökségek működése szempontjából jelentős különbség, hiszen a projektek megvalósulásának egyik kulcsa, hogy a tulajdonostársak a műszaki tartalom és pénzügyi elköteleződés tekintetében megegyezésre jussanak.</p>
<p>A közös munka második napján először az önkormányzatokkal való együttműködés és a szociális kérdések lehetséges megoldásai voltak napirenden. Ezt követően a lehetséges pénzügyi megoldásokról, stratégiai tervezésről és EU-s támogatási lehetőségekről esett szó, valamint egy műhelymunka során az ügynökségek üzleti tervezésében jól használható alkalmazásokat is kipróbáltak a résztvevők. Seamus prezentációi és válaszai a BKÜ számára rövid távú és messzebbre mutató kérdésben egyaránt hasznos iránymutatást jelentenek.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ff7d76337ba8185b575ba53.png" alt="Seamus" width="1080" height="1080"></figure>
</div>
<p>Seamus Hoyne két és fél napos látogatásának zárásaként Ámon Adával, a BKÜ ügyvezetőjével közös <a href="https://www.facebook.com/budapestiklimaugynokseg/videos/2496385027382095">nyilatkozatot </a>adott. Ebben szót ejtett a BKÜ-höz hasonló európai energiaügynökségek szerepéről a városi klímavédelmi intézkedésekben, valamint kiemelte az ügynökségek függetlenségének jelentőségét. Mint elmondta, “Azért vagyunk itt, hogy Adával és a budapesti csapattal közösen feltérképezzük, hogyan tervezi a BKÜ a jövőbeni fejlesztéseket, és hogyan tudja szolgálni a lakosság és a vállalkozások érdekeit, valamint biztosítani, hogy Budapest Európa egyik élenjáró városává váljon a klímavédelem terén.”</p>

Seamus Hoyne a ManagEnergy támogatásával április 7. és 9. között szakértői kiküldetés keretében a Budapesti Klímaügynökség vendége volt. A két és fél napos workshopon az ír szakember közel három évtizedes klímavédelmi és energetikai tapasztalatával segítette a 2024 júniusa óta működő BKÜ munkáját. 

Ellátogatott hozzánk Seamus Hoyne, a ManagEnergy közreműködésével

<p>Bár Budapest egy európai metropolisz, hiszen van metróhálózatunk, felhőkarcolónk, királyi kastélyunk, dugóink és több mint másfél millió lakosunk, a városlakók egy része még mindig szilárd tüzelőanyaggal üzemelő berendezésekkel vészeli át a telet. Sajnos számos esetben <strong>olyan tüzelőanyagot használnak</strong>, <strong>ami a környezetet </strong>és az <strong>egészséget</strong> is erősen <strong>terheli</strong>. Ez a jelenség túlmutat az egyes háztartások döntésén, a rossz fűtés egy társadalmi-gazdasági probléma, amely megoldásához elsőként állami, majd önkormányzati erőforrásokra lenne szükség. Cikkünkben bemutatjuk, hol van a legnagyobb szükség a fűtés modernizálásra <strong>Budapesten</strong>.</p>
<h4>Hideg van, fűteni kell!</h4>
<p>A <strong>külvárosokban</strong> több helyen észlelhető, hogy télen itt-ott sötét, nehéz füst gomolyog, amely kellemetlen szaggal is jár. Sajnos igaz, hogy vannak Budapesten olyan háztartások, amelyek számára<strong> anyagilag és/vagy fizikailag nem elérhető a gáz- vagy a távfűtés</strong>, nincs lehetőség modern fűtési rendszer kiépítésére és azzal kell fűteniük, ami van. Anyagi helyzetük miatt, esetleg nemtörődömségből, vagy tájékozatlanságból a nagy hidegekben sokan kezelt bútorlapot, még rosszabb esetben <strong>vegyes</strong> <strong>hulladékot</strong> (köztük például műanyagot) égetnek el, ami több szempontból is<strong> komoly probléma.<br></strong><br>A nem megfelelő  vagy rosszul eltüzelt anyagok égetése olyan <strong>füsttel jár</strong>, <strong>ami súlyosan egészségkárosító lehet</strong>. <strong>A fa</strong> - főleg a nedves fa - és a széntermékek <strong>égetése</strong> különböző <strong>káros anyagok kibocsátásához vezet</strong>. A füst nagyon apró szemű szállópor részecskéket tartalmaz, szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat és szerves vegyületeket is, amelyek légzőszervi megbetegedéseket, szív- és érrendszeri problémákat, valamint daganatos megbetegedéseket is okozhatnak. A <strong>különösen érzékeny csoportok</strong>, például <strong>a gyermekek</strong>, <strong>idősek</strong> és <strong>krónikus</strong> <strong>betegségben</strong> szenvedők még nagyobb <strong>kockázatnak vannak kitéve</strong>. </p>
<p>A szintetikus anyagok – amiből sok van a háztartási hulladékban – égetése még sokkal jelentősebb légszennyezést okoz mint a (nedves) fáé, a <strong>hulladékégetésnek</strong> emiatt<strong> jogi következménye is van</strong>: komoly összegű hatósági bírság szabható ki arra, aki ilyen anyagokat éget el. Végezetül fontos megemlíteni, hogy a nem megfelelő szilárd tüzelőanyagok használata veszélyes is lehet, mert a kéményben lerakódott kátrány dugulást okozhat, így a füst visszaáramolhat a lakásba vagy a tűz hirtelen belobbanhat a kéményben és megfékezhetetlenné válhat.</p>
<h4>Hányan és hol fűtenek szilárd tüzelőanyaggal?</h4>
<p>A 2022-es népszámlálás adataiból tudjuk, hogy <strong>Budapesten </strong>jelenleg is körülbelül <strong>húszezer háztartás használ szilárd tüzelőanyagot</strong> a fűtéshez. Legnagyobb részük (kb. 15 ezren) gázfűtéssel párhuzamosan teszik ezt, majdnem ötezren csak <strong>fát </strong>használnak, míg több száz háztartás <strong>széntermékekkel </strong>fűt.</p>
<p>A lenti ábrán látható, hogyan oszlik meg a szilárdtüzelés kerületi szinten. Ez a  peremkerületekben a legjellemzőbb, például a XXIII. és a XVII. kerületben, ahol az összes háztartás 11, illetve 9 százaléka fűt szilárd tüzelőanyaggal. </p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67f62fdf1b3a203934f2efbfbku-szilard-tuzeles-keruletek-nepszamlalas.png" alt="Összesen" width="2100" height="1689"></figure>
</div>
<h4>Mivel fűtenek a többi háztartásban?</h4>
<p><strong>Budapesten</strong>, mint az ország többi részén is, <strong>a lakók elsősorban gázzal fűtenek.</strong> Igaz, hogy a gázfűtés sem mondható zöldnek; a földgáz egy fosszilis és véges energiahordozó, de kétségtelen, hogy kisebb mértékben szennyezi a levegőt, valamint a megfizethetősége miatt is ennyire népszerű fűtőanyag. Sajnos tipikus jelenség, hogy az “átlagos gázfogyasztás” mértékét átlépve azonnal sokkal magasabb gázár kerül kiszámlázásra, ezért a családi házakban élők ekkor “fűtenek hozzá” szilárd tüzelőanyagokkal. Ennél sokkal jobb, környezet- és egészségkímélőbb gyakorlat, ha a gáznál olcsóbb elektromos fűtést használjuk kiegészítésként.</p>
<p>A fővárosi <strong>távfűtési rendszerbe nagyjából 240 ezer lakás</strong> van becsatlakoztatva. A levegőszennyezettség visszaszorítása szempontjából <strong>ez egy jó szám</strong>, hiszen <strong>a távfűtés</strong> a lakóövezetben <strong>nem jelent károsanyag-kibocsátást</strong>. Azonban <strong>sok távfűtéses társasházban még mindig nem szabályozható </strong>a fűtés lakásonként, pedig úgy <strong>komfortosabbak</strong> és még <strong>energiahatékonyabbak is lennének</strong> a távfűtéses otthonok. A III. kerületi <strong>Faluházban</strong> az épület energetikai felújítása során minden radiátorra szabályozó szelepet szereltek, így a hatalmas szalagház minden lakója maga állíthatja be, mennyire legyen meleg az otthona.</p>

Fűtünk fűvel-fával. A budapesti rossz és jó fűtési gyakorlatok.

Budapesti rossz és jó fűtési gyakorlatok

<h4>Jó klíma, rossz légkondi – Légkondicionáló (klíma) eszközök otthonunkban</h4>
<p>Légkondik, klímák, légkondicionálók – több néven nevezzük az olyan berendezéseket, amelyek képesek lehűteni a levegőt egy adott térben. Bár léteznek épületeket központilag légkondicionáló rendszerek, valamint a lakáson belül mozgatható mobilklímák, ejtsünk most szót a falra szerelhető, beépítést igénylő egységekről. </p>
<h4>Légkondik? Vannak elvitathatatlan előnyeik!</h4>
<ol>
<li><strong>Hőmérséklet-szabályozás <br></strong><br>A legfontosabb előny, hogy a légkondicionálók segítségével <strong>kellemes hőmérsékletet</strong> tarthatunk fenn otthonunkban, különösen a forró nyári hónapokban. Ez hozzájárul a kellemes közérzethez és a produktivitáshoz, hiszen a forróság álmosságot, dekoncetrációt okoz. Emellett fontos, hogy a kisgyermekek, az idősek jelentősen nehezebben viselik a kánikulát, a szívbetegséggel élők számára pedig kiemelten veszélyes a forróság. Az ő lakásaikba tehát mindenképpen megfontolandó a <strong>klímaberendezés telepítése</strong>, legyen szó akár falra szerelhető, akár mobil egységekről. <br><br>‍<strong>Társasházak </strong>esetében érdemes a teljes lakóközösségnek mérlegelni a <strong>házközponti hűtési rendszer </strong>kiépítését, így a lakásokra eső költség akár a kiépítés és az üzemeltetés tekintetében is kedvezőbb lehet.</li>
<li><strong>Légszűrés<br></strong>A klímaberendezés szűrőkkel van ellátva. Az egyszerűbb típusok kiszűrik az utcáról beszálló port, a <strong>HEPA-szűrővel</strong> felszereltek viszont az allergiával élőket irritáló polleneket és egyéb allergéneket is szűrik, ezzel pedig nagy mértékben <strong>javítják a beltéri levegő minőségét</strong>.</li>
<li><strong>Energiatakarékosság<br></strong>A korszerű légkondicionálók <strong>energiatakarékos üzemmódban</strong> is tudnak működni, programozhatóak, és így <strong>áramfogyasztásuk is csökkenthető</strong>. Ha a munkahelyünkről elindulva, távolról kapcsoljuk be a klímát, hűvös lakás fog fogadni, anélkül, hogy a berendezés egész nap üzemelne.</li>
<li><strong>A klíma fűtésre is alkalmas!<br></strong>Mivel a modern egységek télen kiegészítő vagy akár fűtéskiváltó megoldásként is használhatóak, érdemes kiszámolni, hogy <strong>gázkonvektor helyett klímával fűtve</strong> kedvezőbben alakulhatnak-e a fűtési költségek.</li>
</ol>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ee3e6bcc934bbf88b4887cpanellakas-panelhaz.jpg" alt="A" width="6048" height="4024"></figure>
</div>
<h4> …és vannak hátrányaik is</h4>
<ol>
<li><strong>Költségek, költségek, költségek:</strong><br>A légkondicionáló berendezések beszerzésének és telepítésének költségei vannak. Bár az egységek kereskedelmi ára az évek során csökkent, kétségtelen, hogy egy klíma komoly tétel egy család költségvetésében. Fontos megemlíteni, hogy nem<strong> csak egyszeri költséggel </strong>kell számolnunk. </li>
<li><strong>Zaj</strong><br>A légkondicionáló rendszerek működése zajjal jár. A technológia fejlődésével a <strong>zajszint csökken</strong>, de ez is lehet zavaró a mindennapi tevékenységeinkben vagy éjszaka. A megfelelő modell kiválasztásával és átgondolt telepítéssel a zajszint mérsékelhető, de fontos számolnunk azzal, hogy a zajt teljesen megszüntetni nem fogjuk tudni.</li>
<li><strong>Szárazabb levegő<br></strong>A klímaberendezések hűtés közben csökkenthetik a levegő nedvességtartalmát, ami szárazságot okozhat a bőrön és a légzőrendszerben, ezért érdemes figyelnünk arra, hogy <strong>a lakás relatív páratartalma a 40-60%-os</strong> ajánlott sávban legyen. Mielőtt még egy párologtató gépet is beventnénk, cselezzük ki a gépeket és teregessük ki a mosást a szobában – az így keletkező pára nem kerül plusz energiába! </li>
<li>‍<strong>Környezeti hatások </strong>A klímaberendezések túlzott működtetése energiaigényes, ez pedig környezetterheléssel jár. Ha gondoskodunk otthonunk <strong>passzív hűtéséről</strong>, például az árnyékolásról, a klímaegység kedvezőbb körülmények között fog működni és kevesebb energiát fogyaszt el.</li>
</ol>
<h4>A klimatizálás lehetséges veszélyei</h4>
<ol>
<li><strong>Túlzott hűtés:<br></strong>A légkondicionálók túl alacsony hőmérsékletre állítva megfázást okozhatnak és légúti megbetegedésekhez vezethetnek. Fontos, hogy a benti <strong>hőmérséklet ne legyen túl alacsony</strong>, és ne állítsuk túl nagy kontrasztba a kinti hőmérséklettel, hiszen a hideg lakásból kimenni a forró utcára nagyon megterhelő lesz a szervezetünknek, ahogy a forróságból nagyon hidegbe érkezni sem egészséges. Nagyon fontos, hogy a kintihez képest 5-6 foknál ne legyen hűvösebb az otthonunkban. <br><br><strong>Egy érdekesség:</strong> a klímák hőérzékelője az egység tetejébe van építve, ahol a hőrétegződés miatt melegebb van. Érdemes kipróbálni több beállítást, és feljegyezni, melyik számértéken volt a legjobb a komfortérzetünk. </li>
<li>‍<strong>Helytelen telepítés:<br></strong>A szakszerűtlenül telepített klíma rendellenes működést okozhat, amely olyan biztonsági problémákhoz vezethet, mint a rövidzárlat vagy a tűzveszély. A klímaegység telepítéséhez vegyük igénybe <strong>szakember segítségét</strong>, már csak azért is, mert ellenkező esetben az eszközre vállalt garanciát is kockáztatjuk!</li>
</ol>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ee402038058cd0ca374d73legkondi-beszereles.jpg" alt="Kiemelten" width="3500" height="2333"></figure>
</div>
<h4>Hogyan használjuk jól a légkondit?</h4>
<p>A légkondicionálók javítják a komfortérzetet és segítenek a forró nyarak átvészelésében, különösen kisgyerekes családok, idősek és szívbetegek számára. Télen fűtésre is használhatók, ami spórolást jelenthet, azonban jelentős költségekkel és környezeti terheléssel járnak. A rendszeres karbantartás elengedhetetlen, mert a hanyagul tisztított berendezések betegségeket okozhatnak. A házközponti hőszivattyús rendszerek gazdaságosabbak, de közösségi együttműködést igényelnek. A nyári hűtés összetett kérdés, ezért érdemes alaposan mérlegelni a lehetőségeinket, mielőtt döntünk a klimatizálásról.</p>

Az egyre forróbb nyarakra megoldást adhat lakásunk klimatizálása, de ez összetett kérdés. Kisokosunkkal segítünk jó döntést hozni.

Jó klíma, rossz légkondi

<p>De az óbudai faluház nem csak a mérete miatt izgalmas. Ez egy olyan, 15 évvel ezelőtt megvalósult <strong>energetikai felújítási projekt</strong>, ami jó minta a mai lakótelepi házak környezetkímélőbbé, gazdaságosabbá és esztétikusabbá tételéhez.</p>
<p>Az óbudai Szőlő utcában a 66. És a 94.-es házszámok között áll ez a monumentális épület, amely 1970-ben épült. Szerkezetét tekintve előregyártott vasbeton panelekből álló szalagház, amelyet a 43. Számú Állami Építőipari Vállalat épített a Budapesti Házépítő Kombinát I. Számú Házgyárával együtt.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ee42c7f0a5080cc59f3748faluhazpanelhaz-1.jpg" alt="Faluház" width="840" height="560"></figure>
</div>
<h4>Nagy, sőt annál is nagyobb számok</h4>
<p>Az épület <strong>15 lépcsőházból áll</strong>, a lépcsőzést egy-egy lift váltja ki a lakók kényelme érdekében. A 338 méter hosszú házat már körbejárni is felérhet egy egészségügyi sétával, három kör az épület kerületén egy több mint két kilométeres túrát jelent.<br><br>Az egyetlen síktöréstől eltekintve tipikus panelházat látunk - a töréssel tudták az építészek (Mező Lajos és Hollai György) lekövetni a Szőlő utca ívét - a földszinten garázsok és üzlethelyiségek váltják egymást, ezeket oszlopok és egy közlekedő “árkád” választ le az utcáról. Ezek fölött futnak a közművek csövei és kábelei, azaz a gépészeti szint, majd indulnak a lakások szintjei, melyekből 886-ot tartalmaz az épület.<br><br>A házat okkal nevezik (nem hivatalosan) “Faluháznak”; nagyjából <strong>3000 lakója van</strong> az épületnek, ami megfelel egy kisebb vidéki falu átlagos lakosszámának.    <strong> </strong></p>
<p>A tervezők eredetileg <strong>50-60 év élettartammal </strong>számoltak a hatalmas lakóház jövőjét nézve. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi év után az épület összeomlana, de ekkora, vagyis a 2020-as évekre vált aktuálissá a ház <strong>energetikai felújítása</strong>. Ezt megelőzve a 2000-es évek elején elkezdődött a Faluház felújítása, ami energetikai felülvizsgálatot és komoly korszerűsítést jelentett.<br><br>Az energetikai felújítás 2003-ban kezdődött. Ekkor modernizálták az épület összes lakásának <strong>radiátorait - egyéni szabályozószeleppel </strong>látták el őket, mellyel lehetővé vált a lakások helyiségeinek független hőmérséklet-beállítása. Így, ha egy lakó például elutazik, lejjebb veheti a fűtést, ha valaki pedig melegebbet akart a téli hónapokban, igényei szerint állíthatja át.<br><br>Az energetikai felújítás második lépésében 2009 júliusa és decembere között a Faluház homlokzatára modern, 10 centiméter vastag külső <strong>hőszigetelés </strong>került, valamint minden <strong>nyílászárót </strong>modern rendszerűre cseréltek. Ezzel hatalmas energia megtakarítást ér el az épület, ami már önmagában komoly eredmény és előre mutató gondolkodás, de a munkáknak itt még nem lett vége. A korábbi unalmas, szépnek nehezen mondható szürke panel épületet zöldre és kékre színezték. Az épület teteje sem olyan már, mint a korai ‘70-es években: a felszerelt <strong>napkollektorok </strong>évente ~1138 Megawattóra megtermelt hőenergiával járulnak hozzá a ház használati melegvíz ellátásához.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ee421c957d660722441184faluhazpanelhaz.jpg" alt="Hatékony" width="840" height="560"></figure>
</div>
<h4>Mibe került mindez?</h4>
<p>Az akkori áron <strong>1,2 milliárd forintos felújítási</strong> költségből a lakók <strong>27%</strong> önrészt fizettek ki. Negyven százalékot vállalt át a III. kerületi önkormányzat, a fennmaradó 33 százalékot pedig a állami költségvetés <strong>panelprogramja </strong>fedezett, melyhez az Európai Uniótól is nyertek még <strong>egymillió eurónyi támogatást</strong>.<br><br>Az energetikai felújításnak köszönhetően Faluházban a<strong> fűtési költségek </strong>a felére, a melegvíz előállításának költsége pedig a kétharmadára csökkent, a befektetés a lakók szempontjából nagyjából három év alatt térült meg.<br><br>A III. kerületi Faluház egy korai mintája a tudatosan és alaposan elvégzett energetikai felújításnak, amely az egyértelmű <strong>gazdaságossági előnyökön</strong> túl esztétikai értelemben is egy jelentős minőségi váltást jelent. A lakók így már egy hatékonyan és féláron fűthető, modernizált, komfortos épületben élnek, egyaránt kímélve pénztárcájukat és a környezetet is. </p>
<p>Mivel hasonló, bár kisebb méretű lakóházból rengeteg van a fővárosban, a <strong>Budapesti Klímaügynökség</strong> a hasonló lakóházak energetikai felújításához nyújt segítséget. </p>

Budapesten áll egy hatalmas épület, mely nem csak a kerület és a főváros, de Magyarország legnagyobb lakóépülete is. 

Magyarország legnagyobb lakóépülete nagy is, hatékony is

<p>A budapesti háztartások esetében ezek a munkák élveznek prioritást, szemben az <strong>energetikai korszerűsítéssel</strong>. Röviden: az esztétikumot szívesen helyezzük a praktikum elé.</p>
<h4>A Városkutatás Kft. felmérése</h4>
<p>Az ismerőseink példáiból már láthattuk, de a <strong>Városkutatás Kft. friss tanulmányából</strong> is kiderül, hogy a magyar családok és háztartások <strong>lakásfelújítása </strong>szinte kizárólag esztétikai és kényelmi javítást jelent a lakásban. Egy nagy tatarozás alkalmával jellemzően a falak festését, esetleg a tapétázást, a parketta felcsiszolását vagy cseréjét, a vizes helyiségek járólapjait cseréltetik ki szakemberekkel, de az <strong>ablakcsere </strong>ritkábban, a <strong>fűtésrendszer és a szigetelés</strong> pedig jellemzően nem eleme a munkáknak. Kétségtelen, hogy ilyen volumenű átalakításokhoz sokszor a lakóközösség együttes döntése is kell, ami nem minden esetben megy könnyen. Segíthet ezen egy stratégikusan felállított társasházi, <strong>lakásszövetkezeti felújítási alap</strong>.</p>
<p>Az <strong>energiahatékonysági felújításon</strong> átesett lakás jelentősen növeli lakói <strong>komfortérzetét</strong>, valamint <strong>alacsonyabb rezsiterheket</strong> is jelent, nem beszélve a jóval alacsonyabb környezetterhelésről, amit a városnak és a globális klímának jelent. Cikkünkben megvilágítjuk, hogy jobban járunk, ha az energetikai szempontokat is figyelembe vesszük egy felújítás során.</p>
<h4>Ha vendégeink vannak, nem a radiátorral szoktunk büszkélkedni…</h4>
<p>A lakásfelújítási stratégiákból jellemzően kimaradnak vagy éppen csak felvetődnek tehát az <strong>energetikai szempontok</strong>. Pedig egy energetikai felújításon átesett lakás érezhetően komfortosabb, mint huzatos, esetleg penészedésre hajlamos, télen túl hideg vagy éppen túl meleg, nyáron átforrósodott otthon. Ezek azok a komforttényezők, amelyek láthatatlanok ugyan, de mindenképpen érezhetőek, akár már a lakásba való belépés pillanatában.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67ebb67d5f0247cd71023871panelhaz-energetikai-felujitas.jpg" alt="Nem" width="6603" height="4402"></figure>
</div>
<h4>Szobaszökőkút vagy új nyílászáró?</h4>
<p>Igaz, a lakás <strong>nyílászáróinak cseréje</strong> nem a legszembetűnőbb felújítási lehetőség, mégis ez az a rövid, akár egynapos munka, aminek a hatását azonnal érezhetjük. A modern, műanyag,<strong> több légkamrás nyílászárók</strong> segítenek megtartani a felfűtött lakás melegét télen, valamint a hűvöset nyáron, ezzel nagymértékben fokozva az otthoni komfortérzetet és <strong>csökkentve otthonunk energiaigényét.</strong> </p>
<p><strong>‍</strong>Az ablakcsere egy olyan megfontolandó <strong>befektetés</strong>, ami bár vizuálisan elmarad például egy új szőnyeg vagy egy szobaszökőkút látványától, mindenképpen érdemes megfontolni!</p>
<h4>“Ez már modern lakás, hiszen klimatizált.” </h4>
<p>Az energetikai szempontból hatékony és korszerű lakás nem egyenértékű egy olyan otthonnal, ahová egy <strong>klímaberendezéssel </strong>van felszerelve. Energetikailag modern lakás alatt azt az otthont értjük, ahol modern nyílászárók és vastag, <strong>minőségi szigetelés </strong>biztosítják a kellemes otthoni hőmérsékletet, azaz teremtik meg a <strong>hőkomfortot</strong>. </p>
<p>Egyéni <strong>termosztatikus szeleppel szabályozható radiátorok</strong> szolgáltatják a hőt, ezeket a lakók maguk állíthatják, és az alkalmazott technológiától függően akár programozhatják is be. A nagy panelházak esetében akár <strong>hőszivattyús rendszerrel</strong> megoldható a <strong>házközponti fűtés és hűtés is</strong>, ami még kedvezőbb energiafelhasználást, valamint alacsonyabb környezetterhelést is jelent.</p>
<h4>Mikor térül meg?</h4>
<p>Érdekesség, hogy<strong> </strong>az energetikai felújítás kapcsán a legsűrűbben felmerülő kérdés, hogy <strong>“Mikor hozzák be az árukat a befektetések?”</strong>. Ezzel szemben a lakás felújításakor ez a szempont nem merül fel, hiszen egy falfestés vagy tapétázás, egy új szőnyeg költsége soha nem fog megtérülni - a két fogalom más jellegű. </p>
<p>Az esztétikai felújítások után az eredmény azonnal látható, míg <strong>az energetikai felújítás esetében a komfort érezhető</strong>. Utóbbinál egy hosszabb távú <strong>előny </strong>az is, hogy a gazdaságosabb energiafelhasználás miatt a befektetett pénz idővel megtérül.Tehát, ha lakásfelújításba vágunk, ne feledjük: ha már belefogunk egy felújításba, érdemes az <strong>energetikai és környezeti szempontokat</strong> is számításba vennünk, és az esztétika-praktikum kérdésben ésszerűen dönteni.</p>

A lakásfelújítás szó hallatán szinte mindenkiben bevillannak a képek: festeni való vagy áttapétázandó fal, felújítandó konyhabútor, új zuhanykabin.

Nem minden felújítás energetikai felújítás!

<p>A rendezvényen <strong>Ámon Ada</strong>, a<strong> Klímaügynökség vezetője </strong>hangsúlyozta, hogy <strong>Budapest energiafelhasználásának jelentős része a lakóépületekhez köthető,</strong> különösen az ipari technológiával épült, közismert nevén "<strong>panelházakhoz</strong>". Ezek az épületek nagy számban találhatók a fővárosban, és energetikai felújításuk révén jelentős <strong>energiamegtakarítás </strong>érhető el viszonylag rövid időn belül.<a href="https://budapest.hu/hirek/2025/02/20/kene-mar-egy-uj-panelprogram-a-klimasemlegesseg-kulcsa-a-tarsashazak-felujitasa?utm_source=chatgpt.com"> </a></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9ea4ddb007f3907b1e9881.png" alt="Sajtóbeszélgetés" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<p><strong>Hartmann Bálint</strong>, a <strong>F4STER </strong>kutatóintézet vezetője bemutatta az <strong>épülettipológiát</strong>, amely energetikai szempontok alapján <strong>kategorizálja az épületeket</strong>, segítve ezzel a legnagyobb energiamegtakarítási potenciállal rendelkező épületek azonosítását.<a href="https://enbudapestem.hu/2025/02/20/indul-a-budapesti-zold-panelprogram?utm_source=chatgpt.com"> </a>Több aspektus mentén, így főként energetikai szempontok szerint kategorizálhatók az épületek és így meghatározható, hogy <strong>energiamegtakarítás</strong> szempontjából melyik típus hordozza a<strong> legnagyobb potenciált</strong>.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9ea80ddb6a5c59355c0892.png" alt="Hartmann" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<p><strong>Wertán Zsolt, az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft. </strong>ügyvezető igazgatója korábbi projektek tapasztalatait osztotta meg, kiemelve a <strong>pontos és szigorú műszaki ellenőrzés fontosságát</strong> a felújítások során.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9ea9cd4e367442d8d9e463.png" alt="Wertán" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<p><strong>Csoknyai Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem</strong> tanszékvezetője átfogó képet adott a budapesti <strong>lakóépületek energetikai állapotáról</strong>, és ismertette az egyes épülettípusok felújításával járó kihívásokat.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9eab6deaabe2adadc3aa64.png" alt="Csoknyai" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<p>A sajtóeseményt követően a <strong>közös képviselők workshopja</strong> következett, ahol <strong>Varga Zoltán energetikai tanácsadó </strong>gyakorlati tanácsokkal látta el a résztvevőket. Kiemelte a döntést megelőző, kötetlen tájékoztató lakógyűlések jelentőségét, amelyek elősegítik a lakóközösség bevonását és támogatását a felújítási folyamatban.</p>
<p>A workshop során az érdeklődő közösképviselők <strong>kerekasztal - beszélgetéseken </strong>vettek részt, ahol a pályázat és felújítások jogi <strong>ügymenetéről</strong>, <strong>műszaki </strong>tudnivalóiról, valamint a <strong>finanszírozási </strong>lehetőségekről esett szó.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9ead37897d727d2ed8d485.png" alt="Varga" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9eaeedeaabe2adadc85546.png" alt="Sajtóbeszélgetés" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9eb132009c08d26f1d5847.png" alt="Sajtóbeszélgetés" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9eb2ba8f6b60e727ae0e08.png" alt="Sajtóbeszélgetés" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9eb475ae9109fd422915e9.png" alt="Sajtóbeszélgetés" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<p><strong>Az esemény külön vendége volt Bovier György, Budapest esélyegyenlőségi és akadálymentesítési tanácsnoka</strong>, aki hangsúlyozta, hogy a panelházak energetikai felújítása során az <strong>akadálymentesítés </strong>lehetőségeit is figyelembe kell venni, mivel az akadálymentes környezet nemcsak a mozgáskorlátozottak, hanem az idősek, a kisgyermekes családok és a kerékpárosok számára is kiemelten fontos.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9eb93c518e55a96cfedb610.png" alt="Bovier" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67c9eb6a5cb6093db9c6bc1911.png" alt="Bovier" width="1000" height="1000"></figure>
</div>
<p><strong>A Budapesti Zöld Panelprogram célja</strong>, hogy elősegítse a fővárosi panelházak <strong>energetikai korszerűsítését</strong>, hozzájárulva ezzel <strong>Budapest klímasemlegességi céljainak eléréséhez</strong> és a lakók energiafogyasztásának csökkentéséhez.​</p>

A Budapesti Klímaügynökség 2025. március 5-én sajtónyilvános szakértői beszélgetést és közös képviselőknek szóló workshopot szervezett a Kastner Kommunity-ben, hogy bemutassa a Budapesti Zöld Panelprogramot.​

Sajtóbeszélgetés és közös képviselői tájékoztató a Budapesti Zöld Panelprogramról

<p>Február 19-én a Kortárs Építészeti Központban (KÉK) tartott sajtótájékoztatón mutatkozott be Budapest legújabb intézménye, a Budapesti Klímaügynökség (BKÜ), amely 2024 júniusában kezdte meg működését. A főváros célja az energetikai korszerűsítések felgyorsítása.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67caff6448c7299607915f27kacpernyakacp-2025-03-07-151437.png" alt="A" width="922" height="610"></figure>
</div>
<p>A BKÜ komplex épületszigetelési és energetikai felújítási programokkal fogja támogatni a lakosságot, szakmai segítséget, információt és szervezési támogatást nyújt, valamint egy pályázati rendszeren keresztül anyagi forrásokat biztosít. <strong>Várhatóan még 2025-ben elindul a Budapesti Zöld Panelprogram</strong>, amely a lakóépületek fenntartható korszerűsítését segíti elő.</p>
<p>A sajtótájékoztatón Budapest klímatudatos jövője, az épületfelújítások kihívásai és a lakossági energiafelhasználás került fókuszba. <strong>Ámon Ada</strong>, a Budapesti Klímaügynökség ügyvezetője ismertette a fővárosi lakásállomány sajátosságait: <strong>szemben az országos mintázattal </strong>(⅓ társasáházi és ⅔ családiházas lakások), <strong>a fővárosban a többlakásos épületekben található a lakások ⅘-e. </strong> Ezen belül pedig kifejezetten hangsúlyos a panellakások aránya<em>. </em></p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/aibra1budapest-lakoieipuilet-aillomainy.png" alt="Klímaügynökség" width="1968" height="655"></figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67cafc857446c9a201bc5c3bkacpernyakacp-2025-03-07-150216.png" alt="A" width="913" height="609"></figure>
</div>
<p>A <strong>Budapest CARES projekt</strong> nagymintás kutatásának eredményeit a Városkutatás Kft. szakértői, <strong>Szemző Hanna és Gerőházi Éva</strong> mutatták be, hogy milyen a magyar családok energetikai felújításhoz való viszonya, mennyire informáltak a témában, valamint azt, hogy a régió országaiban milyen állami-önkormányzati gyakorlatok léteznek és ezek mennyire mondhatók sikeresnek.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67cb0012613ae2529716bbefabra2varoskutatastabblakasos-felaojatasok-felmacracsinfografika.png" alt="Klímaügynökség" width="1740" height="1740"></figure>
</div>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67cb03144964400d32e6d49bkacpernyakacp-2025-03-07-150137.png" alt="A" width="919" height="609"></figure>
</div>
<p><strong>A sajtótájékoztató célja</strong> volt, hogy a sajtó és a budapestiek számára is bemutassuk,<strong> hogyan alakítja</strong> majd a főváros és a Budapesti Klímaügynökség <strong>a város és lakóépületeinek fejlesztését az energia- és klímatudatosság jegyében</strong>.</p>

Budapest energiahatékony jövője: elindult a Budapesti Klímaügynökség

A Budapesti Klímaügynökség sajtótájékoztatója a KÉK-ben

<p>A kutatás célja az volt, hogy szociológiai szempontból feltérképezze a város lakóépületeinek állapotát, különös tekintettel az energiahatékonysági beruházásokra és az energiaszegénység helyzetére. A vizsgálat eredményeit a következő fontos megállapításokban összegezhetjük:</p>
<h4>Az épületek kora meghatározó tényező</h4>
<p>A kutatás eredményei egyértelmű összefüggést mutatnak az épületek kora és azok fizikai állapota között. A 1946 előtt épült épületek, különösen a családi házak és társasházak, jellemzően rossz állapotban vannak; ezek tulajdonosai sokkal nagyobb arányban tartják szükségesnek az energiahatékonysági felújítást, mint a későbbi építésű ingatlanok lakói. Az 1991 után épült modern épületekben élők viszont jellemzően nem érzik szükségét ilyen beruházásoknak.</p>
<h4>‍Energiapazarlás és felújítási igények</h4>
<p>Az energiapazarlás és a felújítási szükségletek elsősorban a régi épületekben jelentkeznek. Különösen a 1946 előtti ingatlanok igényelnek sürgős beavatkozást, mivel ezek az épületek gyakran elavultak, és jelentős energiahatékonysági problémákkal küzdenek. Az energiahatékonyság javítása nemcsak az épületek állapotán, hanem a lakók fűtési költségein is nagyban javítana.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/kibocsataskordiagram.png" alt="Kibocsátás" width="810" height="1000"></figure>
</div>
<h4>Energiapolitikai kihívások és az energiaszegénység</h4>
<p>Az energiaszegénység leginkább az alacsony jövedelmű, idősebb, kevésbé iskolázott lakosokat érinti, akik rossz állapotú, régi épületekben élnek. Az ilyen háztartások számára elengedhetetlen a célzott pénzügyi támogatás, hogy lehetőségük nyíljon energiahatékonysági felújítások megvalósítására.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/ksz300684ag202309280381-150.jpg" alt="2023.09.28." width="2048" height="1365"></figure>
</div>
<h4>Segítségnyújtásra való nyitottság</h4>
<p>Bár sok lakónak anyagi nehézséget jelent a felújítás, a kutatásból kiderült, hogy a legtöbb lakó nyitott a segítségnyújtásra. Különösen fontosnak tartják a pénzügyi támogatás igénybevételét, de szívesen fogadnának technikai segítséget és tanácsot is a kivitelezők kiválasztásában. A panelházak és régi társasházak lakói különösen nyitottak a segítségnyújtásra, míg a régi családi házak tulajdonosai kevésbé kérnek támogatást.</p>
<h4>Ajánlások</h4>
<p>A kutatás alapján egyértelmű, hogy a 1946 előtt épült családi házak és társasházak felújítása kiemelten fontos lenne az energiahatékonyság növelése érdekében. A lakók pénzügyi támogatásával és hosszú távú kedvezményes hitelekkel jelentős előrelépés érhető el Budapest energiahatékonysági célkitűzéseinek megvalósításában.</p>
<p>Ez a kutatás egyértelműen rámutat, hogy a budapesti lakások energiahatékonysági felújítása nemcsak a város klímasemlegességi céljait szolgálja, hanem javítja a lakók életkörülményeit és csökkenti a háztartások energiafogyasztását.</p>

A Budapest CARES projekt keretein belül a Városkutatás Kft ismertette energiahatékonysági felmérésének eredményeit.

Elkészültek a Városkutatás Kft. kutatásának eredményei

<p>A <strong>Budapest CARES program</strong> célja a <strong>Budapesti Klímaügynökség</strong> létrehozása, amely a <strong>lakossági épületenergetikai felújítások felgyorsítását</strong> és Budapest klímacéljainak megvalósítását támogatja.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/67a395ed7878b120d3ddb3a8ad4nxfbjgmyjardztd3rw9c8ayg374t80v9rtann7abvxs8psxmq3ci6oyddi9cl5-4kry3stwvxm8pb2-upo9y2ye6yacn-wuthyg5cqktzzsgskwmc2jgc5t-zlkezcf2ca-b.png" alt="Panelház" width="1600" height="687"></figure>
</div>
<blockquote>
<p>“A Budapest CARES program megvalósítása elérkezett az első mérföldkőhöz, amelyben megkezdődik a budapesti lakásállomány felmérése. A reprezentatív felmérés az ingatlantulajdonosok személyes megkérdezésével zajlik 2023. október 13. és november 10. között.  A felmérést a Városkutatás Kft. által megbízott „21 Kutatóközpont" munkatársai végzik.”</p>
</blockquote>
<p><strong>Energiapazarlás és a budapesti otthonok felújításának szükségessége</strong></p>
<p>A rossz hőszigetelés, az elavult fűtési rendszerek és az elmúlt évtizedekben elmaradt energiahatékonysági fejlesztések miatt a budapesti lakóépületek a város egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó forrásává váltak. Sok lakástulajdonosnak nincs pénzügyi forrása vagy elegendő információja egy átfogó felújítás elindításához.</p>
<p><strong>Budapest Klímaügynökség: Egyablakos támogatás a lakosságnak</strong></p>
<p>A <strong>Fővárosi Önkormányzat</strong> létrehozta a <strong>Budapesti Klímaügynökséget</strong>, amely teljes körű segítséget fog nyújtani:</p>
<ul>
<li>Energetikai felmérés és tanácsadás</li>
<li>Tervezés és kivitelezés koordinálása</li>
<li>Támogatási és finanszírozási lehetőségek biztosítása</li>
</ul>
<p><strong>Széleskörű szakmai együttműködés</strong></p>
<p>A projektet a <strong>Fővárosi Önkormányzat vezette konzorcium</strong> valósítja meg, olyan szakmai partnerekkel, mint a <strong>Városkutatás Kft., CEIS Kft., F4STER Zrt.</strong> és pénzügyi partnerekkel, mint az <strong>OTP, Erste és MagNet Bank</strong>. A Budapest Klímaügynökség létrehozására a Fővárosi Önkormányzat <strong>közvetlen uniós forrásból </strong>kapott támogatást. A Főváros vezette konzorcium 1,5 millió euró közvetlen Európai uniós támogatást nyert el a „<strong>Budapest CARES</strong>” programra, és ezen belül Budapest Klímastratégiájában foglalt klímacélok megvalósítását támogató ügynökség létrehozására. Partnereink a megvalósításban továbbá olyan neves szakmai szervezetek mint a <strong>Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI), a Habitat for Humanity Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége</strong>, hiszen megkerülhetetlen tudással és tapasztalatokkal bírnak az energiahatékonyság, energiaszegénység felszámolása és energiaközösségek kialakítása terén.</p>
<p>A <strong>Budapest CARES program</strong> célja, hogy a lakosság számára elérhetővé tegye a <strong>fenntartható és költséghatékony energiafelhasználást</strong>, miközben csökkenti a város szén-dioxid-kibocsátását és javítja a budapesti otthonok életminőségét.</p>
<p>A program első lépéseként 2023 végén elkezdődött a <strong>budapesti lakásállomány reprezentatív felmérése</strong>, amely alapján hamarosan elkészül a város <strong>épületfelújítási stratégiája</strong>.</p>
<p>Sok lakástulajdonos nem engedheti meg magának, hogy felújításra költsön, és sokan akár információ hiányában vagy a feladat összetettsége miatt nem tudnak belekezdeni egy nagyobb léptékű felújításba.</p>
<blockquote>
<p>“A Fővárosi Önkormányzat segíteni szeretne a budapestieknek azzal, hogy a lakások energetikai felújításának megvalósításához szükséges összes részfolyamatot A-Z-ig, egy helyen, a Főváros új szervezeténél, a Budapest Klímaügynökségnél megtervezik és megvalósítják számukra.”</p>
</blockquote>

A Fővárosi Önkormányzat 1,5 millió euró támogatást nyert el az Európai Bizottság 100 klímasemleges és intelligens város missziója keretében.

Budapest CARES: Energetikai felújítások és klímacélok támogatása

<p>Az új szervezet kiemelten foglalkozik a budapesti lakóépület felújítás és fűtéskorszerűsítés támogatásával, hogy hozzájáruljon a fenntartható városfejlesztéshez és a klímasemlegesség eléréséhez.</p>
<div class="text_image_wrapper">
<figure><img src="/api/file/image/klima8.png" alt="Környezetvédelemmel" width="1188" height="790"></figure>
</div>
<h4>Miért van szükség a Budapesti Klímaügynökségre?</h4>
<p>A városok nagy <strong>üvegházhatású gáz </strong>kibocsátók, így a <strong>klímavédelemben is </strong>jelentős szerep hárul rájuk. Az energiafogyasztás és így a CO2 <strong>kibocsátás csökkentése kulcsfontosságú a fenntartható jövő érdekében.</strong> Budapest kibocsátásának<strong> 36%</strong>-a a lakossági energiafelhasználáshoz, főként a <strong>fűtéshez köthető</strong>. A Budapesti Klímaügynökség célja, hogy konkrét lakossági energiahatékonysági programokat valósítson meg, valamint támogassa az elavult épületek korszerűsítését.</p>
<h4>Hogyan segíti a BKÜ a lakosságot?</h4>
<p>A BKÜ vezetésére Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakértő kapott megbízást, aki hangsúlyozta, hogy a felvilágosító munkát, szemléletformálás mellett ma már konkrét segítséget is kell nyújtani. Ezért a BKÜ lakosság számára jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadást biztosít, hogy elősegítse a fenntartható városfejlesztés és az energetikai korszerűsítés megvalósítását Budapesten.</p>
<h4>A Budapesti Klímaügynökség jövőbeli tervei</h4>
<p>A Budapesti Klímaügynökség a hathatós önkormányzati pénzügyi programok mentén együttműködik szakmai partnerekkel, hogy olyan innovatív megoldásokat dolgozzon ki, amelyek elősegítik a hatékony lakóépület felújítást és fűtési rendszerek korszerűsítést, hozzájárulva a levegőminőség javulásához.. Az ügynökség célja, hogy hosszú távon hozzájáruljon Budapest klímatudatos fejlesztéséhez.</p>
<p>A Budapesti Klímaügynökség létrehozásával a főváros egy újabb fontos lépést tett a klímatudatos jövő érdekében, segítve a lakosságot az energiatakarékos és környezetbarát megoldások megvalósításában</p>

Budapest Főváros Közgyűlése 2024. április 24-én döntött a Budapesti Klímaügynökség (BKÜ) létrehozásáról, amelynek célja a fővárosi energiahatékonyság növelése, az energetikai korszerűsítés ösztönzése és a klímavédelem Budapest területén történő előmozdítása.