Hogyan őrizhetők meg a városi vizes élőhelyek, és hol tart az Őrmezei-rétek védetté nyilvánítása? Ezekről, valamint a tervezett vízmegtartó beavatkozásokról is szó volt a LIFE Biodiverz Város projekt október 22-i lakossági fórumán, amelynek a TIT Stúdió Egyesület adott otthont.
Természeti értékek a városban
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a fővárosi természetvédelem és a LIFE Biodiverz Város program kapcsolatát mutatta be. A 2024 szeptemberétől 2031 augusztusáig tartó projektben Budapest mintegy 1,4 milliárd forintot fordíthat természetvédelmi célokra. A program három célterülete a Mocsáros, a Tétényi-fennsík, valamint a Kőérberki szikes rét és az Őrmezei-rétek térsége. A vállalások között összesen 74 hektár új védett terület kijelölése és 271 hektár élőhely helyreállítása szerepel. A munka középpontjában a vízháztartási problémák kezelése, az inváziós növények visszaszorítása és az őshonos élővilághoz igazodó területkezelés áll. A helyi adottságoknak megfelelő módszereket – például a mozaikos kaszálást vagy a szabályozott, extenzív legeltetést – monitoring és szemléletformálás egészíti ki.
Kőérberek és Őrmező: összetartozó élőhelyek
A Kőérberki szikes rét és az Őrmezei-rétek egykor ökológiai egységet alkottak, amelyet a Balatoni út választott ketté. A projekt egyik célja a két terület közötti ökológiai kapcsolat erősítése és az őrmezei élőhelyek megőrzése, helyreállítása.
A térség különlegességét a vizes élőhelyek és a gyógyvízkitermeléshez kapcsolódó vízbázisvédelmi területek adják. A Kőérberki szikes rét Budapest egyetlen szikes élőhelye, az őrmezei oldalon pedig többek között pettyes gőte, fehér madársisak, farkasalmalepke és keleti rablópille is előfordul.
A helyreállítás része a vízmegtartás, az inváziós fás és lágyszárú növények visszaszorítása, valamint a természetvédelmi gyepkezelés. A vízügyi beavatkozásokat a Fővárosi Csatornázási Művek készíti elő, a növényzet kezelésében a BKM FŐKERT vesz részt.
A tervezés során a vízbázisvédelem előírásaihoz is alkalmazkodni kell: az Őrmezei-rétek érintett vízbázisvédelmi területe nem látogatható.
Vizsgálatok alapozzák meg a vízmegtartást
Dr. Kiss Katalin, a Fővárosi Csatornázási Művek vízrendezési csoportvezetője a műszaki előkészítés előrehaladásáról számolt be. Elkészült a tanulmányterv, az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint az engedélyes és kiviteli terv, közműegyeztetéssel. Megindult a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárása is.
Az előkészítés környezetvédelmi és örökségvédelmi vizsgálatokra, felszíni vízmintavételre és a gyógyvízkitermeléshez kapcsolódó egyedi kockázatértékelésre is kiterjedt.
A tervekben fenékküszöbök létesítése és az árokmedrek átalakítása szerepel. Várható hatásaikat a felszíni lefolyás és a talajba szivárgás modellezésével vizsgálták, figyelembe véve a terepviszonyokat és a vízmozgásokat.
A bemutatott eredmények szerint a projektterületen átlagosan csekély mértékben növekedhet a felszíni vízborítottság, miközben a terepi mélyedésekben és kisvízfolyásokban az átlagos vízhozam mintegy hat százalékkal csökkenhet. A teljes projektterületre átlagolva nem várható talajvízszint-emelkedés. A gyógyvízkutak környezetében nem terveznek vízvisszatartó létesítményt.
Ezek a modellezés előrejelzései; a tényleges változásokat vízszintmonitoringgal követik majd. A következő lépés a vízjogi létesítési engedély beszerzése, majd a kivitelezés. A tavalyi fórum óta tehát elsősorban a megvalósítást megalapozó tervezés és vizsgálati munka haladt előre.
Hol tart az Őrmezei-rétek védetté nyilvánítása?
Barabás Sándor természetvédelmi szakreferens a védetté nyilvánítás folyamatát ismertette. A kezdeményezés 2019-ben állampolgári indítványból indult, amelyet Újbuda képviselő-testülete 2020-ban támogatott. Az érintettek részvételével 2021-ben egyeztető tárgyalást tartottak.
Azóta további adatgyűjtés zajlott, és megkezdődött a LIFE projektből megvalósítható élőhely-helyreállítás tervezése. A sikeres pályázat új lendületet adott a folyamatnak, ugyanakkor az eredeti elképzelések módosítása is felmerült. Az eltelt idő és a tervezett változtatások miatt frissített alátámasztó dokumentáció készül, és újabb egyeztető tárgyalást terveznek.
A készülő kezelési terv meghatározza majd a természetvédelmi célokat, a szükséges feladatokat és a területhasználat szabályait. A fő irányok között a megfelelő vízállapot biztosítása, a természetvédelmi kaszálás, az inváziós fajok visszaszorítása és a honos fafajokból álló erdők kialakítása szerepel.
A helyi jelentőségű védettségről a Fővárosi Közgyűlés dönthet rendeletben. A folyamat még előkészítés alatt áll; a védettség hatálybalépését követné a hatósági táblák kihelyezése, a földhivatali bejegyzés és a kezelési terv szerinti munka megkezdése.
Miről kérdeztek a résztvevők?
Az előadásokat lakossági kérdések követték. A legfontosabb témák a terület beépíthetősége, látogathatósága, a tulajdonviszonyok és a helyreállítás várható hatásai voltak.
Beépíthető-e a terület, és mit jelentene a természetvédelmi védettség?
A fővárosi szakemberek tájékoztatása szerint a bemutatott beépítési elképzeléseket a természetközeli területi besorolás és a vízbázisvédelmi korlátozások nem teszik lehetővé. A magántulajdon önmagában nem jelent beépítési jogosultságot. A természetvédelmi védettség további védelmet adna az élővilágnak, és rögzítené a megőrzéséhez szükséges kezelés szabályait.
Lehet-e majd sétálni, kutyát sétáltatni vagy tanösvényt kialakítani?
A szigorúan védett vízbázisrészek nem nyithatók meg. Az ezeken kívüli területeken felmerülhet sétaút, tanösvény vagy más rekreációs használat, de ehhez további tervezés és tulajdonosi egyeztetés szükséges. Ezek a fejlesztések nem részei a LIFE projektnek; kezdeményezésükkel a kerületi önkormányzathoz érdemes fordulni.
Mit nyernek a környéken élők, és miért szükséges a vízmegtartás?
A megőrzött élőhelyek a kerítésen kívül is kedvezően hathatnak a környezetre: segíthetik a vízmegtartást és a helyi mikroklíma javítását. A Kőérberki szikes rét magasabban fekvő részein már érzékelhető a szárazodás. A beavatkozások az érkező víz egy részének helyben tartásával segítenék az érzékeny élőhelyek fennmaradását.
Hogyan befolyásolja a magántulajdon a természetvédelmi munkát?
A fórumon elhangzottak szerint a védetté nyilvánítást követően a tulajdonosnak tűrnie kell a jogszerű természetvédelmi kezelést. A szakemberek együttműködésre törekednek, bár jelenleg a bejutás is nehézséget okoz. A magántulajdonú részek önkormányzati megvásárlására jelenleg nincs megfelelő pénzügyi fedezet, de a védetté nyilvánításnak nem feltétele az önkormányzati tulajdon.
Mit tehetnek a lakók, ha természetkárosítást tapasztalnak?
A főváros képviselői azt kérték, hogy a gyanús munkavégzést vagy természetkárosítást mielőbb jelezzék nekik, hogy kezdeményezhessék a szükséges intézkedést.
A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a CINEA véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.