Összefogott Budapest a klímavészhelyzetben


Az elmúlt hónapokban a hőségriasztások és a szélsőséges aszály idején a Főváros és cégei, kiemelten a BKK, a BKV és a Budapesti Közművek (BKM) összehangolt energia- és víztakarékossági intézkedéseket vezettek be. A rendkívüli helyzetben Budapest is mérsékelte az energia- és vízfelhasználását, valamint a csúcsidőszaki terhelést, úgy, hogy a közszolgáltatások színvonala a lehető legkevésbé sérüljön. Az intézkedések jelentős energia- és vízmegtakarítást eredményeztek.

A klímavészhelyzet idején bevezetett intézkedések eredményessége széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, amelyben a fővárosi cégek és a budapestiek egyaránt részt vállaltak. A közszolgáltató vállalatok jelentősen mérsékelték energia- és vízfelhasználásukat, miközben a lakosság is alkalmazkodott a közös célok eléréséhez. Az elmúlt időszak egyúttal azt is bizonyította, hogy a fogyasztás tudatos csökkentésével és a közös felelősségvállalással Budapest képes hatékonyan reagálni a klímaváltozás kihívásaira. Ez hasznos tapasztalat egy fenntarthatóbb és ellenállóbb városi működés kialakításához.

2026 augusztusában a BKK és a BKV olyan közlekedési intézkedéseket vezetett be, amelyek az utasok számára minimális változást jelentettek, ugyanakkor jelentős energiamegtakarítással jártak: a járművek kevésbé intenzíven gyorsítottak és fékeztek. A villamoságazat esetében ez összesen több mint 661 MWh energiamegtakarítást eredményezett, míg a metrók esetében több mint 355 MWh volt a megtakarítás. Emellett csökkentették az energiafelhasználást a metróállomások mozgólépcsőinek üzemeltetésében. A BKK saját működésében is törekedett az energiatakarékosságra: az irodaház villamosenergia-felhasználása augusztusban mintegy 20 százalékkal csökkent.

A Budapesti Közművek (BKM) több divízióját is közvetlenül érintette a nyáron tapasztalt extrém időjárás. Ideiglenesen leállították a fővárosi szökőkutakat és a gellérthegyi vízesést. Augusztus első napjaiban szünetelt a Főváros teljes díszvilágítása; egyedül az ezzel elért energiamegtakarítás becsült mértéke közel 20 MWh volt.

A FŐKERT vészhelyzeti öntözési protokollja különös figyelemmel volt a fővárosi fák állapotára, korára és vízigényére, ugyanakkor a szökőkutak üzemeltetésének átmeneti leállításával együtt összesen közel 25 ezer m³ víz megtakarítását tette lehetővé a zöldvagyon megóvásának szem előtt tartásával. Ez annál is inkább jelentős eredmény, mert az idei teljes, június és augusztus közötti hőséglocsolás során felhasznált víz mennyisége 14,5 ezer m³ volt. Vagyis a vészhelyzeti protokoll révén megtakarított vízmennyiség közel kétszerese annak a mennyiségnek, amelyet a Budapesti Közművek FKF köztisztasági divíziója a teljes fővárosi hőséglocsolásra és a BKV sínhűtésére fordított, - miközben ezek az intézkedések szintén a klímahelyzet kezelését szolgálták.

A BKM-nél a csúcsidőszaki villamosenergia-igény mintegy 4 MW-tal csökkent, az energiamegtakarítás pedig meghaladta a 120 MWh-t, ami megfelel egy paksi gépegység félórás teljes termelésének. A Főváros törekszik az energiafüggetlenség erősítésére: a BKM saját tervezői és kivitelezői szakembergárdájával évről évre napelemes rendszereket telepít, és az idei év végére várhatóan eléri az 1 MW beépített termelőkapacitást. A Fővárosi Hulladékhasznosító Művet működtető MOHU BUDAPEST Zrt.-vel folyamatos egyeztetések zajlanak az időszakosan csökkenthető hőátvételről, amellyel a villamosenergia-rendszer kritikus időszakaiban további többlet-betáplálást biztosíthatnak az országos áramrendszer számára.

Az energetikai veszélyhelyzet megszűnésével, és a kifeszített vízellátási körülmények lezárultával a korlátozásokat kivezetik és szeptember 1-jével a társaságok ismét az eredeti munkarend szerint működnek.

Az energiaválság enyhülésével pedig ütemezetten újraindították a budapesti csobogókat, szökőkutakat és egyéb vízarchitektúrákat, így már a Gellért-hegyi vízesés és a margitszigeti Zenélő Szökőkút is működik.

Köszönjük a budapestiek együttműködését!