A Fővárosi Önkormányzat mintegy 400 milliárd forint értékű zöldvagyonát kezelő Budapesti Közművek FŐKERT divíziója az energetikai- és klímavészhelyzetre vonatkozó locsolási protokollt és prioritási rendet határozott meg annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló vízkészlet a legnagyobb értékű zöldvagyon megőrzését hatékonyan szolgálja.
A nyilvánosságra hozott szakmai javaslatok támpontot adhatnak minden kerületi zöldfelület kezelő számára is. A FŐKERT a vízfelhasználás korlátozására vonatkozó minisztériumi iránymutatásnak megfelelően az egyes növényi kultúrák öntözésének csökkentésénél a helyreállítás ökológiai, pénzügyi és időbeli költsége alapján határozta meg a locsolási prioritási rendet.
Mivel Budapest vízellátottságának jelenlegi helyzete nem indokolja a teljes vízfelhasználási tilalom bevezetését, továbbá a fővárosi zöldinfrastruktúra jelentős közegészségügyi tényező - a város természetes klímaberendezése - valamint az öntözés teljes leállítása egyes területeken a tűzveszély kockázatát is növelheti, ezért úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár és újratelepítési feladat keletkezzen, a zöldvagyonunk pedig át tudja vészelni az évszázad eddigi legnagyobb aszályát.
Mindezen szempontok alapján a FŐKERT 185 fővárosi kiemelt közpark, közkert és zöldfelületek közül 16 olyan helyszínt jelölt ki, amelyek zöld menedékként állnak a fővárosi parkhasználók rendelkezésére a történelmi hőhullám és aszály idején és ott a locsolással is hozzájárul a hűtőképesség fokozásához. A területek közül további 17 kisebb helyszínt emeltek ki, amelyek stratégiailag fontos, forgalmas helyszíneken találhatóak.
A FŐKERT nemcsak területek szerint priorizálta a zöldfelületi hálózatot, de a növényi kultúrák szerint is. Eszerint az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani ültetéstől legalább 5 éves korig, mert ezek a legsérülékenyebb elemek, amelyek a jövő árnyékát jelentik majd. Őket követik a frissen telepített cserje- és évelőágyások, vagyis azok a növényi kultúrák, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újraelőállítási költsége a legmagasabb. A prioritási sor a gyepfelületekkel zárul: elsősorban az életben tartás, és a talajélet fenntartása a cél, nem pedig az, hogy harsogóan zöld maradjon a terület.
Minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége: oda kell irányítani a korlátozott mennyiségű vizet, ahol annak elmaradása a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná.
A Főkert megváltoztatott munkarendben a hajnali/kora reggeli órákban végzi a locsolás legnagyobb részét, az energiafelhasználás szempontjából kritikus 17 óra és 22 óra közötti időszakban pedig csak a fiatal fák öntözése történik tartálykocsikról.
A Főkert saját kapacitással, illetve egyéb együttműködéssel arra törekszik, hogy a szűrt Duna-víz mellett egyre nagyobb mennyiségben vonjon be ipari vizet a zöldfelületek fenntartásába.
Az energiakrízis, a hőség és az aszály okozta kritikus időszakban a fővárosi zöldfelületek kezelésében elmúlt években bevezetett innovatív megoldások indokoltsága is nyilvánvaló, az új faültetési módszerektől a Vadvirágos Budapest program elemein át a megváltoztatott kaszálási rendig, és ide tartozik a jelen helyzetben különösen fontos talajtakarás, ami nemcsak a kipárolgást csökkenti, de védi a talajt a túlmelegedéstől.