A lehető legszolidabb eszközzel alakítanak ki parkot az aquincumi romváros feltáratlan régészeti területén.
A III. kerületi Aquincum parkban a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divíziójának munkatársai az április 13-ával kezdődő héten akáckarókat tűztek ki, hogy azokkal jelöljék az intenzív és az extenzív gyepfelületek határát.
„Szeretnénk megnyugtatni mindenkit, hogy ezek a cölöpök
nem egy földmunka előkészületei,
épp ellenkezőleg, a tudatos gyepgazdálkodás részeként a kijelölt területeken tervezett kaszálásra fog sor kerülni április végéig” – közölte a vállalat.
A karókkal kijelölt útvonalakat és tereket szánják a gyalogos, kutyás közlekedésre, valamint a találkozóhelyeknek, ezeken a területeket az üzemeltető FŐKERT ezután rendszeresen nyírni fogja.
„A park fő útvonalain, a közösségi kiteresedéseken a gyepet alacsonyabban tartjuk, hogy legyen hely és lehetőség a szabad mozgásra, piknikezésre, labdázásra” – magyarázzák.
A kihelyezett cölöpöket ott is hagyják, hogy a későbbi fenntartást megkönnyítsék.
A park többi területén továbbra is extenzív gyepgazdálkodást folytatnak majd, azaz hagyják megnőni a növényeket, virágot bontani és magot érlelni, és
csak szeptember végén kaszálnak,
miután a magokat elszórták a növények.
„Mindez része az ökologikus szemléletű városi gyepgazdálkodási stratégiánknak” – tette hozzá a FŐKERT.
Ahogy Bardóczi Sándor főtájépítész megfogalmazta: a gyepbe nyírják a parki szerkezetet. Mindez azért is praktikus, mert a terület alatt
a római kori polgárváros romjai találhatók,
a régészeti örökség megőrzése pedig kiemelt szempont a fejlesztés során.
A park kialakítását a BTM Aquincum Múzeum kezdeményezte, a Fővárosi Közgyűlés pedig a 2025 májusi ülésén hagyta jóvá. A FŐKERT 2025 ősszel elkészítette az Aquincum vasúti és HÉV-megálló melletti, az Aquincumi Múzeummal szemben található zöldterület közparki fejlesztésének koncepcióterveit.
„Tavaly kezdtünk el foglalkozni a III. kerületben az aquincumi romváros feltáratlan régészeti területével, amelynek két funkciót szánunk: természetközeli gyep és kutyás integrált park” – magyarázta Bardóczi.
„Hogy ilyen célokra használható legyen a terület egy végtelenül egyszerű módszert fogunk idéntől alkalmazni, belenyírjuk a magasan hagyott gyepbe a parkot.”
A nyári lakossági workshopon elhangzott észrevételeket felhasználva a tervezők 4 koncepció változatot készítettek el. Mint kiderült, az első,
ún. zöldfelület-kezelési tervet fogadták el,
ami a meglévő értékekre, területhasználati szokásokra és a minimális beavatkozásokra fekteti a hangsúlyt, és amiben a szabályos, geometrikus utak és az organikus formák egyaránt jelen vannak.
Ahogy a Radó Dezső terv, azaz a Budapest zöldinfrastruktúra-fejlesztési és fenntartási akciótervének honlapján olvasható, a koncepció a park fő útjait főként a már használt, egyenes vonalú kitaposott ösvények alakítják.
A fő tengelyek metszéspontjában alakítják ki a központi teret, de létrehoznak további három geometrikus alaprajzú területet is, amik közös piknikezésre, étkezésre, játékra és találkozókra szolgálhatnak.
A cél, hogy a park természetközeli, mégis tartalmas közösségi tér legyen, ahol a tájékoztató elemek segítségével a felszín alatti értékek is bemutathatók.
„A felszín hasznosítása az Aquincumi Múzeum munkatársainak bevonásával történt,
a lehető legszolidabb eszköz arra,
hogy a romterületek intaktak maradjanak egy későbbi feltáráshoz, ám addig is a felszín közparki célokra hasznosítható legyen” – összegezte a főtájépítész.