A Magyar Kerékpárosklub 2002 óta dolgozik független, szakmai szervezetként a kerékpározás fejlődéséért. Mára több mint 2000 tagja és 18 területi szervezete van. Szakértőik bringázható utakért és új kerékpártárolókért, biciklibarát KRESZ-ért, kerékpározást segítő jogszabályi környezetért küzdenek. A bringás közlekedést kampányokkal és rendezvényekkel népszerűsítik.
A Magyar Kerékpárosklub 2002 óta dolgozik a kerékpározás fejlődéséért. Töretlen a lelkesedésetek?
Abszolút. Egy ilyen munkában akadnak ugyan hullámvölgyek, de ugyanúgy tud motiválni egy cél elérése, ahogy az is, ha kihagynak minket egy útfelújításból, vagy ha bármilyen más módon ki kell állnunk a kerékpárosok érdekei mellett.
Mi jelentette az utolsó nagyobb löketet?
Amikor megszületett a döntés, hogy megtartják a mostani forgalmi rendet a Lánchídon, azaz csak a közösségi közlekedés autóbuszaival, taxival, motorral, kerékpárral, rollerrel, valamint a megkülönböztető jelzést használó járművekkel lehet átkelni rajta. Egy olyan forgalmi rend bevezetése ugyanis, amikor nem az autók között kell cikázniuk a kerékpárosoknak, már régóta terítéken volt.
Hullámvölgyekből vagy csúcsokból jut több?
Az utóbbi években egyre többen belátják, hogy a közlekedést nem autókban, hanem emberekben mérjük, ami önmagában jelentős siker. Ennek ellenére még mindig nagyon sokat kell dolgoznunk, mert megeshet, hogy ha valahol nem vagyunk jelen, a döntéshozók hajlamosak lehetnek elfelejteni, hogy ebben a városban az emberek szeretnek kerékpárral közlekedni.
Akkor valamivel könnyebbé vált a munkátok?
A pozitív kommunikációban hiszünk. Szeretnénk hinni, hogy a politikusok is egyre inkább megértik, miért mondjuk azt, hogy élhető városok kellenek. Olyanok, ahol az emberek szeretnek élni. És sokszor azt látjuk, hogy értik is, csak aztán mégis másképp döntenek. Itt azért szeretném megjegyezni, hogy mi sem azt mondjuk, hogy mindenki kerékpározzon Budapesten. Nem ez a cél, hanem az, hogy aki szeretne, az el merjen indulni.
Mik voltak a legsikeresebb szemléletformáló akcióitok?
A Critical Mass óriási lökést adott a budapesti bringás forradalomnak, és az azt követő I Bike Budapest is nagyon sikeres. Amikor egy átlagos hétköznapon eltekerünk munkába, vagy a hétvégén elmegyünk túrázni, nem látjuk, milyen sokan vagyunk bringások. Egy ilyen örömünnep viszont, mint amilyen az I Bike Budapest is, látványos módja annak, hogy megmutassuk, mennyien bringázunk. Emellett pedig szervezzük például a bringás reggeliket is.
Azt mondtad, biciklis forradalom. Ez mikor kezdődött?
A Kerékpárosklub elnökétől, Kürti Gábortól mindig szeretem meghallgatni azt az anekdotát, hogy a kétezres évek elején még olyan kevesen kerékpároztak, hogy mindenki ismerte egymást. Azért ilyen már nincs, a kerékpározás már nem egy szubkultúra. A Bubi megjelenése is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a biciklizés ennyire egyszerűvé, hétköznapivá váljon.
Miért jó a biciklizés?
Mert gyors, egyszerű, olcsó, és fitten tart, a levegő is jobb, ha tömegesen elhagyjuk az autózást. Ezek mind-mind hozzátartoznak a kerékpározás előnyeihez, ezeket mindig fel szoktuk sorolni. Szerintem mindemellett még függetlenséget, szabadságot is ad. Kevesebb dologhoz kell alkalmazkodni. Ahhoz persze, hogy maximálisan ki tudjuk használni, meg kell tanulni a forgalommal együttműködni, ami a kutatásaink szerint egy kezdő számára gyakran nem könnyű.
Van-e szükség valamilyen extra tudásra, hogy valaki a fővárosban biciklizhessen?
Nagyon fontosnak tartom, hogy a biciklisek is ismerjék a kerékpárokra vonatkozó alapvető KRESZ-szabályokat. Ha ugyanis ezekkel tisztában vagyunk, akkor sokkal könnyebben és biztonságosabban fogunk tudni közlekedni. A klubnak egyébként van egy kisokosa, amiben mindent összegyűjtöttünk.
Mit mondanak a kutatások?
Hogy az emberek félnek a forgalomtól, és nem indulnak el kerékpárral, ha nincs számukra dedikált infrastruktúra. Ha viszont van, és az még biztonságos is, akkor – ahogy minden európai nagyváros példáján látható – tömegek kerékpároznak. Ezért is tartanánk fontosnak, és dolgozunk érte töretlenül, hogy dedikált költségvetési keret legyen a kerékpározásra a főváros költségvetésében.
Ez ilyen egyszerű?
A Bartók Béla úti kerékpársáv ellenzői azzal érveltek, hogy ha csökkentik a parkolóhelyek számát, és emiatt megnehezítik a szállítmányozást is, akkor be fognak zárni az üzletek. A Bartók-negyed aztán szépen rácáfolt erre. A budapesti lakosság többsége nem autóval közlekedik, hanem gyalogol, és a tömegközlekedést használja.
A kerékpársávok ügyéből igyekeznek politikai fegyvert kovácsolni. Ezt hogyan élitek meg?
Nagyon szomorúnak tartjuk, hogy a kerékpározást próbálják ennyire átpolitizálni, hiszen, ahogy említettem már, a kerékpározásból valójában mindenki profitálhatna. Nemcsak az, aki teker, hanem mindenki más is, hiszen ha kevesebben ülnek autóba, akkor nemcsak a levegő javulhat, hanem a zajterhelés is, a forgalom is csökkenhet, a baleset is kevesebb lehet, tehát általában véve biztonságosabbá válhatnak az utak, és élhetőbbé a város.
Akkor nem tört meg titeket?
Éppen ellenkezőleg. A mi közösségünk is olyan, hogy a bajban még inkább összefog. Az, hogy a politika céltáblájává váltunk, csoportszervező erőként működött, megerősített minket. A jövőben sem fogunk kitérni a problémák elől, mindig azon fogunk dolgozni, hogy a kerékpározás előnyeit megismertessük az emberekkel.
Mit tehet egy egyszerű bringás a közösségért?
A kutatásainkból az derült ki, hogy a félelem mellett az információhiány az, ami leginkább visszatartja az embereket. Az, hogy nem tudják, milyen útvonalon tudnak a legbiztonságosabban, a legkönnyebben eljutni például a munkahelyükre. Ha valaki fél bringára ülni, pedig szívesen kipróbálná, keressen valakit, akivel tekerhet, vagy fordítva. Ha valaki tudja valakiről, hogy érdekelné a tekerés, de nem mer belevágni, hívja el, és mutassa meg neki, hogy megy ez.
Nektek milyen ötleteitek vannak még? Hogyan tovább?
A Kerékpárosklub is, ahol csak tud, becsatlakozik a BKK Iskolautca-programjában. Mi is azt szeretnénk, ha ez minél inkább elterjedne Budapesten. Van Bicibusz programunk is, ennek során a gyerekekkel szervezett módon, csoportosan, előre meghatározott útvonalon és időpontban elbiciklizünk az iskolába. Ezt Budapesten már több kerületben felkarolta vagy az önkormányzat, vagy magánszemély, vagy civil szervezet.
Az Év Fővárosi Civil Szervezete díj tíz döntőse közé került 2026-ban a Magyar Kerékpárosklub is. A szervezet tevékenységéről és eddigi eredményeiről itt olvashatsz bővebben. Március 1-jéig tudsz rájuk szavazni itt.
Web: kerekparosklub.hu
És akkor zárásként négy gyors kérdés, amit mindenkinek feltettünk, azaz a CIVIL GYORS:
Azért szavazzanak rátok a budapestiek, mert…:
A kerékpározás mindenki számára előnyös, és mi azon dolgozunk, hogy mindenki számára minél biztonságosabbá tegyük.
Civilnek lenni mindenekelőtt azt jelenti, hogy…:
Mindent megteszünk azért, hogy az emberek számára jobb körülményeket teremtsünk.
A 2025-ös évetek egyetlen szóban:
Intenzív.
A legemlékezetesebb visszajelzés, amelyet valaha kaptatok:
Az én személyes kedvencem az volt, amikor valaki megírta az I Bike Budapest után, hogy annyira élvezte, hogy most már soha többet nem akar mással munkába menni, mint a bringájával.