Mi minden történt Budapesten 2025-ben?

Már 2025 januárjában arról dönthetett a Fővárosi Közgyűlés, hogy Budapest él elővásárlási jogával a Budapesti Közművek révén, és megvásárolja a főváros egyik aranytartalékát jelentő rákosrendezői területet. Így a Maxi-Dubajként elhíresült épületrengeteg helyett egy élhető városrész épülhet itt a jövőben. Azóta lezajlott a nemzetközi tervpályázat első fordulója, és a továbbjutott 16 pályázó közül 2026. március 31-én eredményhirdetés is várható.

Nyáron fontos fordulópontjához ért a Nagykörút projekt is, a beruházás gerincét az uniós pénzből megvalósuló, biztonságos közlekedést célzó fejlesztések adják, aminek tervezésére júniusban ki is írták a pályázatot. A következő években nemcsak a régi fényét nyerheti vissza, hanem egy modern, XXI. századi belvárosi emblematikus főútként születhet újjá. Novemberben pedig a Rákóczi csarnokban bemutatták a Nagykörút új arculati terveit, a beérkezett 16 érvényes pályázat közül a “Neonfényes Körút” nevű pályázatot választotta ki győztesnek a szakmai zsűri.

2025 október 9-én Krasznahorkai László kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ezzel napok alatt elfogyott a boltokból nem csak a Sátántagó, de minden más műve is, a mozik újra vetítették Tarr Béla filmjeit, és a Nobel-díj átvétele napján, december 10-én a Fővárosban a NobelMobil járta az utcákat. A mozgó irodalmi zarándokhely lehetőséget teremtett a város lakóinak arra, hogy személyes jelenlétükkel és részvételükkel fejezzék ki tiszteletüket és örömüket Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja alkalmából – bárki részt vehetett benne felolvasva egy-egy mondatot az író legújabb regényéből. 

2025. december 8-án megalakul a Fővárosi Diákközgyűlés is, tagjai a Városháza díszteremben vehették át a megbízóleveleiket Karácsony Gergely főpolgármestertől.

A klímaválságot évről évre egyre jobban érezzük a bőrünkön, a 2025-ös év kifejezetten aszályos volt. Március 13-án kibukkant a vízből az Ínség-szikla a Szabadság-híd közelében, ami azért aggasztó, mert a feljegyzések kezdete óta, az elmúlt majdnem 2010 évben még soha nem volt arra példa, hogy márciusban előbukkanjon. Június közepén 625 000 000 literrel megdőlt a korábbi év vízfogyasztási napi csúcsa is, de a Vízművek szerint már június 5-én több víz fogyott a fővárosban és az ellátási területéhez tartozó településeken, mint 2024 bármely napján. A városi növényzetnek és a lakosságnak is fizikailag egyre megterhelőbbek a drasztikusan emelkedő kánikulai napok, ezért is fontos, hogy a Főváros minden eszközzel küzd az élhető városi jövő megteremtéséért, aminek kulcsa a zöld és a kék infrastruktúrák fejlesztése és felkészítése a klímaváltozás kihívásaira. Az alábbiakban összeszedtük, mik is ezek az eszközök.

• Amellett, hogy a BKM FŐKERT Divíziója fák ezreit ülteti el a tavaszi és őszi kampánya során is, a kerületeknek is van saját zöldítési programjuk, melynek során közterek, útszakaszok lesznek zöldebbek.
• Az egyik legnépszerűbb budapesti program az Égig Érő Fű pályázat, ami egyszerre épít közösséget és zöldít-szépít udvart. 2025/26-ban megduplázott költségvetés, 80 millió forint pályázati pénz jut a lelkes lakóközösségeknek.
• Idén Budapest kapta meg a „Global Smart Green City 2025” díjat, amit a világ egyik legrangosabb, fenntartható városfejlesztéssel és emberi településekkel foglalkozó nemzetközi fóruma ítélt meg a magyar fővárosnak.
• Civil szervezés eredményeképp elindult az Önkéntes Vízadás, aminek célja, hogy segítsünk az 5 évnél fiatalabb városi fáknak életben maradni az egyre melegedő nyári időjárásban.
• A Bubi népszerűsége töretlen, ezt láttuk ezen a különleges animáción is, amit valószínűleg érdemes lesz újra elkészíteni, hiszen 2026-ban indul a 3.0, amelynek keretében kétszer annyi kerékpár 5-6-szor több leadási ponttal, és több mint 80 százalékkal nagyobb területen szolgálja majd ki az igényeket.
• A Fővárosi és a csatlakozó Kerületi Önkormányzatok elindítják a Budapesti Zöld Panelprogramot, melynek megvalósításával a Budapesti Közműveket bízzák meg. A Programra a következő időszakban mintegy 1,3 milliárd forintos éves keret áll rendelkezésre.
•  Elkészült az óbudai Gőtés tó kiviteli terve, a park akár már 2026. tavaszára elkészülhet.
• A hódok a Csömöri patakon a bürokrácia megkerülésével építettek gátat és spóroltak meg 100 millió forintot, miközben új, vizes élőhelyet hoztak létre. Mi pedig nem tettük tönkre.
• “Budapesthonos”, a biológiai sokféleséget növelő, a gyepszintet gazdagító, a klímaváltozásnak ellenálló, a biodiverzitást segítő 100%-ig hazai keverék vált elérhetővé Budapest Magkeverék néven.
• Akinek nem kell a palack, az beleteszi, akinek pedig szüksége van rá, az kiveszi – palackgyűjtőket kezdett el tesztelni a Főváros, amik így nem egy fának támasztva vagy egy kukáról leesve szennyezik az utcákat.
• Elindult az iskolautca-program is, aminek folyományaként a megszűnt forgalom helyén utcabútorok és telepített növények jelentek meg. Így rendkívüli módon csökkent lég- és zajszennyezés várja az iskolai napjukat kezdő gyerekeket.
• Amellett, hogy számtalan fa, cserje és virág kiültetéséről gondoskodik évente a BKM FŐKERT divíziója, arra is figyelnek, hogy egy-egy korosodó fa életét is meghosszabbítsák, ha lehetséges.
• Megnéztük, hogy az Egészséges utcák program keretén belül már megvalósult projektek alapján mire számíthatunk, milyen eredménnyel kecsegtet a 2029-ig elköltendő 25 milliárd forint.
• Idén az BKM FŐKERT divíziójának munkatársai évelő növények mellett több mint 111 ezer tő egynyári virágot ültettek ki, amik cég Keresztúri úti termesztőtelepén nevelkedtek. Ezek a növények bár csak átmenetileg, de színesebbé, barátságosabbá teszik a környezetünket, és fontos szerepet játszanak a városi mikroklíma javításában is.
• Új tanösvény is épült a Nagytétény melletti Duna-parton. A Budapesten ritka kincsnek számító ártéri ligeterdők és kaszálórétek 53 hektáros területén a környék flórájával és faunájával lehet megismerkedni több kilométer hosszan.
• Ha a parkokban hirtelen óriási levélhalmokat látunk a fák körül, azt nem a szél hordta össze, hanem a BKM FŐKERT divíziója. A helyben komposztálás mellett ezek a kupacok sünmenedékként is szolgálnak, de más állatoknak is búvóhelyet jelentenek a hideg időszak beálltával.
• A Népligetet átszelő Vajda Péter utcában jelent meg egy holtfarakásként működő sövény, amiben méhek, pókok, hangyák és egyéb hasznos ízeltlábúak élő-, szaporodó- és búvóhelyet találnak, és megtelepedhetnek rajta más élőlények is, pl. zuzmók, mohák vagy gombák.
• A LIFE projekt keretében elkezdődött Mocsárosdűlő megújulásának hosszú folyamata is. A 12 hektáros területet fokozatosan meg kell tisztítani az invazív egyedektől, hogy a monokultúrás növényzet helyén egy változatosabb, ellenállóbb erdőt telepíthessenek a szakemberek, amelyet helyenként és időszakosan elönthet a víz, és így újra egy olyan élő ökoszisztéma lehessen, mint egykor volt.

 

• Permakultúrás balkonkertészeket képeztek a 19. kerületben. Fenntartható városi élelmiszertermelési és kertészkedési megoldásokat tanítottak és így zöld szemléletű kisközösségeket építettek Kispesten.
• A Fővárosi Önkormányzat közösségi költségvetés projektje keretében közösséget építő és azóta is működő közösségi kertek jöttek létre Zuglóban és Gazdagréten.
• Március 1-én megismerkedtünk a Nemzeti Faültetés Napjával, aminek keretében a Fővárosban több ezer fa, országosan közel 100 ezer fával gyarapodott a faállomány. A kezdeményező civil szervezet – a 10 millió Fa – szerint így lehet a legjobban védekezni a klímaváltozás káros hatásai ellen.
• Idén is volt szabad Rakpart, amely a szabadidő zenés-táncos-sportos-főzős eltöltésének helyszíne, de ha fenntartható, illetve zöld szempontból nézzük, akkor főleg: autómentes.
• Tovább folytatódik a járdaszigetek, betonterületek felbontása is, idén például a Szent Rókus-kápolna előtti, üres aszfaltlap újult meg és lett gazdagabb néhány fával és évelőkkel.
• Augusztusban új szabadstrand nyílt a Dunán, a 11. kerület csendesebb részén, az Árasztónál. 
• Idén először hirdette meg a Főváros a Gyümölcsöző kertváros pályázatot, aminek keretében 1950 db gyümölcsfa kerül kiosztásra jelentkezési sorrendben a külső kertvárosok lakóinak. 

 

A közlekedés változásai 

A fővárosi közösségi közlekedés idei legjelentősebb fejleménye volt, hogy az állami inkasszók és szolidaritási hozzájárulás aránytalan mértéke ellenére sikerült fenntartani a szolgáltatások színvonalát, és számos új jármű tudott forgalomba állni. Azzal, hogy a járműállomány jelentős része megújult, az érintett társaságok ismét bíztató lépéseket tettek az akadálymentes és fenntartható közlekedés megvalósításának érdekében.

2025-ben sokak életére hatással volt, hogy végre elindulhatott a Flórián téri felüljárók felújítása, novemberre a déli hídja megkapta az ideiglenes forgalomba helyezéshez szükséges hatósági engedélyt, így november 15-én, szombat délután 16 órától elindulhatott rajta a közúti forgalom, innentől az északi híd felújítása zajlik. 

Ma már mindennapi életünk részei, de ne feledjük el, 2025-től működik az egységes Budapesti Utasbiztonsági Szolgálat, hosszabbodott a metrók hétvégi üzemideje, és a forgalmasabb közlekedési csomópontokon térgondnokok ügyelik a rendet és tisztaságot. 

Az év egyik első híre új járműhöz köthető, január elején megkezdte próbafutásait az új CAF villamos. A jármű annak a „51 db CAF villamos beszerzése Budapest részére” elnevezésű uniós projektnek volt az első darabja, amelynek köszönhetően Budapesten az idei 30 százalékról mintegy 40 százalékra növekedhet az alacsonypadlós villamosok aránya. 

 

Júliusban már tíz ilyen villamos volt Budapesten, és ekkor látott napvilágot az a hír is, hogy az összes új járművet 2026 végéig forgalomba akarják állítani az 1-es, a 3-as, a 17-es, a 19-es, a 42-es, az 50-es, az 56-os, az 56A és a 61-es vonalán. Az eredeti tervek szerint erre 2028-ban került volna sor.

Idén számos új autóbusz beszerzésére is sor került, jelentős fejlemények az év második felében történtek:

• Júniusban az ArrivaBus bemutatta új, 142 járműből álló Mercedes-Benz Citaro G buszflottáját, amely 2025 és 2027 között áll forgalomba Budapesten. A modern, alacsonypadlós csuklós buszok környezetbarát dízeltechnológiával és fejlett biztonsági rendszerekkel rendelkeznek.
• Október 14-én álltak forgalomba az első Mercedes-Benz Citaro K típusú buszok a BKV üzemeltetésében, de 2026 első negyedévének végéig összesen 65 maximidi busz áll majd az utasok rendelkezésére. Az első járműveket az újpesti 121-es vonalon indították útjukra;
• November 20-tól fokozatosan forgalomba állnak a MAN Lion’s City 12C típusú autóbuszok. Az ArrivaBus által üzemeltetett járművekből összesen 24 állt szolgálatba. Az új buszok többek között a 105-ös vonalon szolgálják a fővárosban közlekedők kényelmét;
• December 1-jétől már a forgalomban is lehet találkozni az új, alacsonypadlós BYD elektromos szóló autóbuszokkal. A kényelmes, modern asszisztens rendszerekkel felszerelt járművek közül az első öt a 105-ös és a 210-es vonalakon jelent meg. A BKK megrendelésére és az ArrivaBus Kft. tulajdonában, valamint üzemeltetésében 2027-ig összesen 82 új – 58 szóló és 24 csuklós – teljesen elektromos autóbusszal újul meg a fővárosi buszflotta. Ilyen buszok még sohasem közlekedtek a fővárosban az elmúlt 100 évben.
• A BKK még a 2024 augusztusában hirdette meg: „Trolibusszal Kőbányára!” Ez annyit tett, hogy a 75-ös troli útvonalát próbajelleggel meghosszabbították Kőbánya alsó vasútállomásig, és közben lakossági tesztelést végeztek arról, hogy a járat milyen útvonalon jusson el Kőbánya szívébe. Az idén májusban a 73-as trolit is hasonló tesztüzembe helyezték, ami népszerűbbnek bizonyult, ezért a 75-ös ma már az eredeti útvonalán közlekedik, a 73-as végállomása viszont Kőbányán a Kápolna térre került – a járat körforgalomban közlekedik Kőbányán, Belső-Zuglón, Külső-Erzsébet és Terézvároson át a Lehet térig, ahonnan egy másik útvonalon tér vissza a Kápolna térre.
•  A budapesti troliközlekedés nagyhatalmának tekinthető Zuglóban sem álltak le a fejlesztéssel: június 21-én, új trolibuszjárat indult a XIV. kerületben. A 81-es hosszabb útvonalon, az Örs vezér tere és a Mexikói út között közlekedik, ezzel párhuzamosan megszűnt a 74A, illetve a „régi” 81-es, amely a 80-as betétjárataként közlekedett.
• Friss hír, hogy december 18-án a BKK és az Irányító Hatóság aláírta azt a támogatási szerződést, amely 38 korszerű trolibusz európai uniós finanszírozását biztosítja 8,8 milliárd forint értékben. A BKK közleménye szerint az elmúlt években összesen 48 korszerű, alacsonypadlós Solaris–Škoda Trollino trolibusz érkezett Budapestre – 12 szóló és 36 csuklós jármű –, amelyek 2023 óta szolgálják a fővárosban közlekedőket. A társaság abban bízik, hogy a meglévő hálózat bővítése mellett – megfelelő pénzügyi forrás rendelkezésre állása esetén – több új trolivonalat is kialakítana. A jelenleg 155 kilométeres budapesti trolihálózat teljes hossza jövő év végéig végéig csaknem 190 kilométerre, 2030-ra pedig akár 325 kilométerre is növekedhet.