Egy ünnepélyes díjátadón 2025 december 4-én, csütörtökön kihirdették a Nívódíj győztesét. A 2025. évi pályázatra beérkezett 18 pályamű közül a bírálóbizottság kilenc helyszínt tekintett meg. Végül egy Nívódíj, és öt dicséret átadása mellett döntött. Miután 2023-ban egy egyetemi épület, 2024-ben egy egyetemi könyvtár nyert, 2025-ben óvodát díjazott a zsűri.
A XIII. kerületben található Gyöngyszem Tagóvoda épülete a 80-as években épült földszintes panel óvoda, amely a Gyöngyösi úti lakótelepet szervező sétányról nyílik. A felújítást 2022 szeptemberében kezdték meg azzal az ígérettel, hogy az 1400 négyzetméteres alapterületű régi épület elbontása nélkül alakítják ki Magyarország első okosóvodáját.
Ahogy a 2024 augusztusában átadott épület kapcsán a méltatásban írják, a tervezők az eredeti épületből jó aránnyal vettek el, és tettek hozzá.
A bontások révén nagyvonalú, remek természetes megvilágítású terek jöttek létre, az emeletráépítéssel bővült az intézmény kapacitása, a helyiségprogram speciális foglalkoztatók sorával egészült ki. A fő funkciók immár feszes rendbe szerveződnek, a csoportszobák a kertre nyílnak, az egyéb helyiségek a sétány felé néznek, az ezeket összekötő többcélú, kétszintes közlekedő oldott térbeli játékossága ellenpontozza a racionális szerkezet diktálta rendet.
A megújult óvoda öncélú tervezői fordulatok, gegek, csacsogás nélkül, visszafogott magabiztossággal sugározza, hogy itt minden, de tényleg minden a gyerekekről szól. A tudatos funkcionalitás, ergonómia, akusztika, szín- és anyaghasználat, világítás, infógrafika, kiszolgáló rendszerek a szakági kompetenciákon túlmutatva, mélyen integráltan mind egy irányba mutatnak, és a feltűnő alapossággal átgondolt pedagógiai program kiszolgálását célozzák. Az alkotói hozzáállás felülírja az esztétikai szempontokat.
A jó ízlés szinte mellékes hab ezen a sűrű célszerűségből gyúrt tortán, amely egyszerre edukálja az épület használóit – gyereket, nevelőt, szülőt –, és mutat követendő jó gyakorlatot a tágabb közösségnek. Az épület felelős tervezői Nagy Csaba és Pólus Károly voltak.
Ahogy fentebb írtuk, a bírálóbizottság kiosztott öt dicséretet is. Az egyiket kapta a Corvin áruház revitalizációja. Ahogy a méltatásban írják, a Blahán valami fantasztikus dolog történik.
Amióta az épületről eltűnt a bádogborítás, azóta igényli, hogy lássák, vizsgálják, értelmezzék. Ahogy viszont érik, és élettel telik meg a ház, annál kevésbé lesz szükség az elemzésre. Az épület szépen lassan a város részévé válik, olyan magától értetődő. Ilyen házat a legnehezebb csinálni, ahol az egyértelműség rendkívül magas minőséggel társul.
A belső terek újraíródnak, a Time Out Market valóban kiszakít az időből. Mintha egy másik világ lenne, a séfek kedvesek, közvetlenek, nincs kellemetlen feszengés. A belső tér a vagány részletek ellenére sem ural le, puhán körülvesz. A hotel is biztosan így működik majd. A ház lassan készül, van idő mindent alaposan újra- és újragondolni. Példás lehet az összhang a megbízó, az építészek, a megvalósítók és a város között. Így kell ezt csinálni itt, Európában. A felelős tervezők Noll Tamás és Orning Olivér.
Dicséretet kapott a IX. kerületben Metrodom Green lakópark is. Mint írják, az egykori Közvágóhíd területén és annak szomszédságában épülő városrész teljesen negligálja az épített örökséget; a piaci alapon épülő, sokszor jellegtelen és kontextus nélküli tízemeletes épületek közül a Metrodom Green reagál egyedül az elbontott, historizáló homlokzatokra, és mutat progresszív irányt a jövő társasházainak.
A jelenleg is kivitelezés alatt álló együttes első üteme a Vágóhíd utca és Vaskapu utca sarkán készült el.
Az L alakú monumentális tömeget a homlokzat vertikális kettéosztásával tagolták az építészek: az alsó négy szint az elbontott ipari épületek téglahomlokzatát idézi, a felső hat szint fehér terpesztett lemezekre futtatott zöldhomlokzatot kapott. A kettő között húzódik egy visszaugratott szint, amely sötét színével még jobban elválasztja a két eltérő karaktert.
A ház zöld jellegét a homlokzatot benövő vadszőlőn és borostyánon kívül a közös tetőterasz és a belső zöld udvar adja, ahol a fák kiemelt szerepet kaptak. A ház alatt húzódó mélygarázsban földoszlopokat helyeztek el annak érdekében, hogy a gyökerek mélyre tudjanak hatolni, és a vegetáció hosszú életű maradjon.
A ház nagyvonalúsága a belső terekben is megmutatkozik. A négy szint magas előtérbe integrálódott egy utcára nyíló kávézó, portaszolgálat, váró és olvasósarok is. Innen megközelítve érhetőek el azok a helyiségek, amelyek a lakások tereit kibővítve nyújtanak kényelmi és közösségi szolgáltatásokat, magasabb szintre emelve a lakók életszínvonalát. Felelős tervezők: Kendelényi Péter és Hajnal Zsolt.
Szintén dicséretben részesült a XI. kerületben található Madárhegyi Gyermekliget, aminek felelős tervezői szintén Nagy Csaba és Pólus Károly voltak. Újbuda peremén, a Madárhegy déli lejtőjén sorra épülő társasházak között eddig hiányoztak a közösségi terek. A családosok körében népszerű új lakónegyedben ezt a szerepet egy új intézményegyüttes tölti be: a korábbi gyümölcsös helyén önkormányzati beruházásban óvoda, bölcsőde és gyermekorvosi rendelő épült, játszótérrel kiegészülve.
A feladattal megbízott építésziroda, az óvodatervezés elismert mestere,
pavilonszerű tömegekbe telepítette a három fő rendeltetési egységet. Ezek visszafogott léptékükkel, tömegképzésükkel ellenpontozzák a környéken épülő három-négyemeletes lakóházakat. A városrész identitására a névadáson túl a madárfészek- vagy galambdúcszerű, színes kerámiával burkolt tetőidomok utalnak.
A puritán formanyelv, a fehérre vakolt és natúr fafelületek következetes alkalmazása csendes, meghitt környezetet teremt a ma gyakran túlingerelt gyermekek számára. Az egyszerűség gondosan kidolgozott, finom részletek sokaságával párosulva teszi szerethetővé a belső tereket. A csoportszobák a gondosan tájolt üvegfelületek révén olvadnak eggyé a játszókertek zöldjével. A természetközeliség az oktatási programnak is alapelve.
Az élmények forrása a külső terekben – a hagyományos játszószereken túl – a különféle anyagok és textúrák, a statikus és mozgó elemek megtapasztalása, a beltérben pedig a műterem, a sószoba és a különböző fejlesztő szobák. Az empatikus és józan, minden elemében átgondolt tervezés és a minőségi kivitelezés kiemeli a Gyermekligetet az idei pályázat mezőnyéből.
A XI. kerületben található az egykori Tanácsakadémia 1977-ben épült épülete, ami a kétezres években került a Budapesti Corvinus Egyetem tulajdonába, és most az egyetem gellért-hegyi kampusza. Az egyetem és az építészek azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy alapos, részvételi előkészítő folyamatra épülő tervek alapján, kísérletező, innovatív és fenntartható megoldásokkal a jövő egyetemi épületét építik meg.
Bontás helyett az adaptív újrahasznosítás mellett döntöttek: új, fehér raszteres homlokzattal, de megmaradt az épület tömege és szerkezete. Új bejárat nyílt a városhoz közelebbi oldalon, amelyhez lépcsősoron keresztül elérhető, konzolosan előreugró tornác kapcsolódik. Az auditóriumot közösségi terek ölelik körbe, föléjük magasodik az oktatási helyiségeket tartalmazó alacsonyabb J és a kollégiumi K torony.
A K torony tetejére az egykori gépészeti szint átépítésével professzori szobákat és rendezvényteret rejtő aranyszínű korona került, ikonszerűvé emelve az épületet.
Bár ránézésre minden anyag új, a Gellért Campus valójában az előd javított kiadása. A modern épületek szerkezetében őrzött anyagi és téri tartalék egyre inkább aktuálissá teszi az újrahasznosítást, visszatérésként ahhoz az évezredes hagyományhoz, ahol a meglévőre értékként tekintettek – még akkor is, ha az épület ideológiai jelentést hordoz. A Corvinus viselkedésével, a korszak építészeti örökségével kialakított viszonyával példát mutat: nem lehet felépíteni a jövő egyetemét a múlt megértése nélkül. Felelős tervezője Ilku György és Kis Péter.
Az ötödik dicséretet a Petneházy utcai önkormányzati lakóház kapta. Ahogy a méltatásban is kiemelik, ma Budapesten nem természetes, hogy ilyen házak épüljenek. Mivel nem sok ilyen házat látunk, az esztétikai megítéléséhez sincs sok referenciapontunk. Szép-e az udvar? Szépek-e a homlokzatok az erkélyekkel és függőfolyosókkal? Szép-e az a nyíláskeretezés, aminek arányait a közel passzív ház hőszigetelési paraméterei határozzák meg? Szépek-e a megjelenő gépészeti elemek, amelyek sora a homlokzat architektonikájának részévé válik? Ez a kérdésfelvetés valószínűleg rossz, közelítsük meg a házat másfelől.
Jó-e ez az épület a telepítésével, a közlekedőrendszerével, az udvar légtérarányaival? Jó-e a lakások egyedi energiaellátása a lakásonkénti hőszivattyúk rendszerével? Jól tud-e működni az akadálymentes lakás? Jó-e a parkolási rendszer, jó-e a parkolófödémen kialakított zöldfelület? Jó-e, hogy az önkormányzat közpénzek felhasználásával ilyen épületeket építtet, és ezzel kísérletezik immár sokadszor?
Az együttes egy hagyományos értékrend szerint nem mondható szépnek. De jó! Jó, ha ilyen házak épülnek. Ruppert András a felelős tervezője.
A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Építész Kamara 2025 júliusában hirdette meg a pályázatot Budapest Építészeti Nívódíja 2025 elnyerésére. Ahogy a pályázatban is írják, a céljuk, hogy elősegítsék az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, valamint az építészeti és környezeti kultúra fejlődését. A pályázat kiemelt feladata, hogy elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését a további magas színvonalú, innovatív beruházások ösztönzése érdekében.
A pályázaton minden évben olyan Budapest közigazgatási területén található alkotások vehetnek részt, amelyek Budapest építészeti arculatát vagy egy városrész használatát, megjelenését javítják. Az alkotás lehet megvalósult új, illetve rehabilitált épület, építmény, közterület, belső tér. Az elismerés pénzjutalommal is jár, amelyre maximum bruttó hétmillió forint áll rendelkezésre.
A bírálóbizottság tagjai: Erő Zoltán a bírálóbizottság elnöke (Budapest főépítésze), Herczeg László a Budapesti Építész Kamara elnöke, Dományi Bálint a Rákosrendező Projektiroda vezetője, Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, Gereben Péter építész, Perényi Flóra építész, Soltész Noémi építész voltak.