Rendkívüli közgyűlést tartottak a kelenföldi buszgarázsban, ahol egyetlen pontról kellett dönteni. Azonban a közgyűlést komoly üzengetés, a pont elfogadását pedig közel másfél órás vita előzte meg.
Az ülést a főpolgármester azzal kezdte, hogy emlékeztetett, az új Fővárosi Közgyűlés megalakulása óta folyamatosan az egyik legfontosabb ügy a főváros pénzügyi helyzete, illetve az a jogvita, amit a Fővárosi Önkormányzat és Magyarország Kormánya vív ebben a kérdésben.
A Fidesz frakcióvezetője, Szentkirályi Alexandra azt mondta, nagyon sajnálja, hogy a főpolgármester úgy tekint a fővárosiak jelenlegi nehéz anyagi helyzetére, mint egy politikai színpadra, és szerinte a felszólalása is arról szólt, hogyan lehet másra hárítani azt a felelősséget.
A rendkívüli közgyűlés egyik előzménye volt, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 27-i Kormányinfón bejelentette, a kormány, bár elkötelezett Budapest működőképességének biztosítása érdekében, elvárja, hogy
a Fővárosi Közgyűlés hivatalosan is állapítsa meg a fizetésképtelenséget.
Mindezt Gulyás pár órával a közgyűlés megkezdése előtt, egy konferencián azzal egészítette ki az MTI beszámolója szerint, hogy Budapest gondjainak egyik oka épp az, hogy olyan vezetése van, amely nem a problémák megoldását tekinti fő céljának, hanem hogy vitát tartson fenn a kormánnyal.
Módosítók, távolmaradás
Ha a városvezetés javaslatának elfogadása mellett döntenek, azzal a közgyűlés többek között megerősíti a szeptemberben hozott határozatát, amelyben ellenszavazat nélkül fogadták el az Állami Számvevőszék jelentését; örömmel nyugtázza, hogy a Kúria törvénysértőnek minősítette, hogy az Államkincstár 2023-ban inkasszálta a szolidaritási hozzájárulást, valamint felkéri a főpolgármestert, hogy kezdeményezze, hogy a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy „az önkormányzat 2025. december 31-én
az államháztartási jog szempontjából jogszerűen tudja zárni az évet”.
Az előterjesztéshez a DK és a Fidesz adott be módosítót. A DK azt szerette volna, ha a főváros felfüggesztene minden, a budapesti olimpia előkészítésével kapcsolatos egyeztetést, amíg a kormány ki nem fizeti a tartozásait, és vissza nem téríti a jogellenesen eddig inkasszált 28 milliárd forintot.
Mint a közleményükben írják, a módosítójuk világos és egyértelmű: előbb adják oda, amit elloptak, aztán álmodozzanak stadionokról. Nem lehet stadionokról, presztízsálmokról és 2036-ra rajzolt fantáziavilágról beszélni addig, amíg a 2024-es közlekedési normatívát sem hajlandók átutalni.
A Fidesz módosítója arról szólt, hogy az előterjesztés egyetlen határozati pontja röviden annyiból álljon, hogy a közgyűlés megállapítja, hogy „az önkormányzat 2025 végével fizetésképtelenné válik, nem tud eleget tenni a kötelezettségeinek, ezért a kormányhoz fordul segítségért a fővárosi közszolgáltatások és a fővárosi tömegközlekedés zavartalan működésének és a dolgozó bérek megfizetésének biztosítása érdekében”.
Karácsony előterjesztése szerintük ugyanis nem jó másra, mint politikai hangulatkeltésre. Gulyás a fentebb már említett rendezvényen a javaslatot egy „szinte politikamentes megoldásként" jellemezte.
A Tisza már délelőtt közölte, hogy nem vesznek részt a közgyűlésen, mert mint fogalmaztak,
nem szeretnénk statiszták lenni a kormány politikai cirkuszában.
Budapest szerintük egyébként nem csődben lévő város, hanem zsarolt város, Orbán Viktor ugyanis csak akkor hajlandó visszaadni a Budapesttől elvett pénzt egy részét, ha a főváros hivatalosan fizetésképtelennek nyilvánítja saját magát.
A főpolgármester pedig egy olyan javaslatot próbál elfogadtatni, amit a közgyűlés két hónappal ezelőtt már elfogadott.
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, Vitézy Dávid azt írta, szerinte a Fidesz azért javasolja, hogy a közgyűlés mondja ki, hogy a város fizetésképtelen, mert ebből országos kampányt tudnak csinálni. A frakcióvezető szerint nem meglepő, hogy a Tisza ebbe a csapdába nem akar belesétálni.
A közgyűlésen szerintük egyébként csak rossz döntéseket lehet hozni,
a benyújtott javaslatokat egytől egyig ócska és káros politikai színháznak tartják. Vitézy azt mondja, ha a kormány valóban segíteni akarna, akkor politikai színház nélkül is meg tudná tenni, hiszen tartozásai vannak a város felé, amelyeknek a kifizetéséhez csak akaratra lenne szükség.
Vitézy Dávid azt is elmondta, hogy a Fidesz a módosítójával lehet, hogy látszólag csak annyit kér, a közgyűlés itt és most mondja ki, hogy a város fizetésképtelen,
csakhogy ez azt is jelentené, hogy Budapest itt és most csődöt jelent.
Nem gondolja, hogy ez helyes lenne, ennek ellenére arra kéri a főpolgármestert, hogy foglaljon állást, a város fizetésképtelen-e vagy sem.
A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Kiss Ambrus elmondta, hogy az önkormányzat számláján jelenleg -6,8 milliárd forint van, és hogy ebben a hónapban 11,5 milliárdos bevételre számítanak. Ebben a pillanatban tehát nem lehet azt mondani, hogy fizetésképtelen a város.
Ám szerinte a kormány szinte biztos, hogy 6,3 milliárdot inkasszálni fog, emellett pedig fizetniük kell a béreket, a törlesztéseket, a dologi kiadásokat. Mindennek pedig, ha a kormány nem fizeti ki az adósságát,
az lesz a végeredménye, hogy -33 milliárd lesz a számlájukon.
Ha pedig év végén a folyószámla-hitelkeretet nem tudják visszafizetni, akkor január másodikán „nem fogják tudni kinyitni a boltot”.
Ahogy az Énbudapestem cikkében is olvasható, az idő sürget, mert a jövő évi folyószámlahitel-szerződést december közepéig meg kell kötnie a városnak.
Ehhez Karácsony Gergely annyit tett hozzá, hogy a fizetésképtelenség kifejezés, az önkormányzatok esetében egyébként is értelmezhetetlen. Gulyás Gergely valószínűleg éppen azért használta,
hogy egy politikai típusú deklarációra vegye rá a közgyűlést.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy amikor azt mondja a kormány, hogy garantálja, hogy a város működőképességét megőrzi, garantálja, hogy az emberek megkapják a fizetésüket, nagyon sok mindent jelenthet. Nagyon sok olyan dolgot is, amit ő semmiképpen nem kívánna a városnak, például bizonyos szolgáltatások államosítását.
A Fidesz módosítóját semmilyen módon nem tudja támogatni, mert szerinte arról szól, hogy ők letérdelnek, és kezet csókolnak a kormánynak, amely egyébként elvette a pénzüket, hogy a pénzek egy részét visszakapják.
Vitézy kiemelte, hogy ha jól értette Karácsony válaszát, akkor az egyik legnagyobb veszély, az az államosítás réme. Csakhogy szerinte a városvezetés javaslatában erről direkt módon nincs szó.
„Miért nem beszélnünk nyíltan? Mit óvatoskodunk? Miért nem írjuk le egy határozati javaslatban, hogy ez a közgyűlés semmilyen önkormányzati intézmény államosítását nem támogatja? Higgye el,
én meg fogom szavazni, és szerintem a jelenlévők többsége is.”
– közölte Vitézy Dávid.
Karácsony szerint elég világosan szerepelt benne, amikor azt írták, hogy a főváros nyitott minden olyan jogtechnikai megoldásra, ami az önkormányzati autonómia mellett a fővárosi közszolgáltatások működését tartósan biztosítja, ám belement, hogy a főpolgármesteri módosítóval ezt a helyszínen átszövegezzék.
Mivel előterjesztőként Karácsony Gergely a DK-s Déri Tibor módosítójának első pontját befogadta,amelyben finomítottak az eredeti szöveg megfogalmazásán, ezért a második, budapesti olimpiával kapcsolatos részről szavaztak csak. Ezt viszont 17 nemmel, 2 tartózkodással elutasították.
A Fidesz módosítóját szintén elutasították. A javaslatra 10 fideszes igen, 12 nem szavazat érkezett.
A Déri Tibor és a főpolgármester javaslatával módosított, Karácsony által benyújtott előterjesztést
végül 12 igen és 10 fideszes tartózkodással elfogadta a közgyűlés.
Egyúttal kiderült az is, hogy december 17-én tartják a decemberi rendes közgyűlést, amelynek fő témája a költségvetés lesz.