Budapest Magyarország gazdasági motorja, GDP-jének 38 százalékát termeli meg, így ha a város működése leáll, annak messzeható következményei lesznek. Szerdán együttes ülésen tárgyalják a Főváros pénzügyi és közlekedési szakbizottságai a múlt héten csütörtökön a Főváros számláján végrehajtott inkasszózás következtében kialakult pénzügyi helyzetet és következményeit.
Mint ismeretes, május 29-én, csütörtök délelőtt 11 óra környékén annak ellenére is inkasszált 10,2 milliárd forintot a Főváros folyószámlájáról a Magyar Államkincstár, hogy az önkormányzat azonnali jogvédelmet kért, ami a bíróság ezzel kapcsolatos döntéséig valóban jogvédelmet jelent a törvények szerint.
A június 4-i együttes bizottsági ülésre meghívták Karácsony Gergely főpolgármestert, Kiss Ambrus főigazgatót, a Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló képviselőcsoportok vezetőit, a Közgyűlés állandó bizottságainak elnökeit, valamint az érintett közszolgáltató társaságok és az érintett szakszervezetek vezetőit is.
Az ülésre megfogalmazott előterjesztésből fontos kiemelni, hogy a fővárosi közszolgáltatások ellehetetlenülése Magyarország nemzetgazdasága, a központi régió egésze és természetesen Budapest működőképessége szempontjából is kritikus hatású. A szolidaritási hozzájárulás túlzott mértékű része beszedésének megakadályozása éppen ezért nem csak budapesti, de országos közérdek.
A csődveszély kezelése ebben a helyzetben kizárólag jogi eszközökkel már nem megoldható, politikai cselekvést, válaszokat is kíván. Az előterjesztés elfogadásával a bizottságok rögzítik, hogy a szolidaritási hozzájárulás teljes, 89 milliárdos összege a közszolgáltatások jelenlegi szintű fenntartását ellehetetleníti, és hogy elkerülhetetlennek tartják, hogy a Közgyűlés a csődveszélyre világos politikai válaszokat adjon.
A terv határidőkkel tartalmazza a Főváros részéről szükséges intézkedéseket, hogy általuk a nyilvánosság és a kormányzat számára is világossá tegyék, milyen beavatkozások szükségesek a város csődjének elkerülésére. Kitérnek benne arra is, hogy a vészforgatókönyv kidolgozásakor ne csak a közszolgáltatások korlátozásának, valamint az állammal kötött megállapodások felülvizsgálatának lehetséges mértékét, lépcsőit és lehetséges hatásait tanulmányozzák, hanem vizsgálják „mindazon további közpolitikai lépéseket is, amelyek segítségével egyértelműsíthető, hogy Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, és nem fogja tétlenül tűrni a csődfenyegetést.”
Mindemellett a főpolgármester bejelentette, hogy likviditási munkacsoportot hoznak létre, ami minden számlát átnéz annak érdekében, hogy a főváros működni tudjon. A munkacsoport ő, valamint Kiss Ambrus vezetésével június 2-án már meg is kezdte a munkát. Karácsony Gergely egyeztetésre hívta a szakszervezetek képviselőt is - szintén június 2-i hír, hogy demonstrációs és sztrájkbizottság megalakításáról döntöttek a fővárosi cégeknél működő szakszervezetek. A kormány első figyelmeztetéseként már június 6-án, pénteken leállítják rövid időre, tíz percre a közösségi közlekedést a városban.
„A Budapest-család dolgozói a partnereink, és bízunk a budapestiek szolidaritásában. Közösen kell megüzennünk a kormánynak: visszaköveteljük a törvénytelenül elvett pénzünket, és véget kell vetni a Budapest-ellenes politikának” – jelentette ki a főpolgármester.