Áprilisban tette közzé a Fővárosi Önkormányzat azt a kérdőívet, amely a budapestiek tapasztalataira, véleményére kérdezett rá a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatával kapcsolatban. A társadalmi konzultáció eredményeiből egyértelműen kiderül: a kitöltők többsége indokoltnak tartaná a jelenlegi szabályok megváltoztatását. Leginkább a hanghatásokat érzik zavarónak a fővárosban élők, az állatok védelmét pedig kiemelt jelentőségűnek tartják.
Közel 10 ezer kitöltés érkezett a több mint egy hónapos véleményezés során (összesen 9782). Köszönjük, hogy ennyien megosztották velünk a tapasztalataikat!
Az eredmények ismeretében a Fővárosi Közgyűlés várhatóan ősszel rendeletet alkot a szabályozásról. Ennek célja a fővárosi területek szabályozásán kívül egy jogszabályalkotási alap megteremtése a kerületek számára a pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatban, amelynek fókuszában a szilveszteri időszak áll. A 2-es és a 3-as besorolású pirotechnikai eszközök használatával kapcsolatos kérdésekről szóló lakossági egyeztetés eredményeinek kiértékelése jelenleg is zajlik. Alább néhány összefoglaló gondolatot és a kérdőív meghatározó számadatait gyűjtöttük össze.
Nagy hangerő, sok konfliktus, sok stressz
A válaszadók zöme kis hatású háztartási eszközöket és inkább látványos, de csendes eszközöket tartana elfogadhatónak közterületen, a kitöltők 25 százaléka azonban semmilyen pirotechnikai eszköz szilveszteri használatát nem támogatja. A központilag szervezett és engedélyezett bemutatókat 2500-an látnák szívesen továbbra is. Sok budapesti tapasztalt már az eszközhasználat által kiváltott konfliktust – a kitöltők 64 százaléka –, a legtöbben csak szemtanúi voltak egy-egy esetnek, de kétezernél is többen személyes érintettjei voltak ilyen típusú nézeteltérésnek.
A kérdésre, hogy mennyire tartják indokoltnak a szigorúbb szabályozást a pirotechnikai eszközök szilveszteri használatára vonatkozóan, a válaszadók döntő többsége, 78 százaléka válaszolta azt, hogy „nagyon”, 8,8 százalékuk pedig „inkább indokoltnak” tartja.
A kitöltők jelentős része, 6500-nál is több válaszadó tapasztalt már pirotechnikai eszközök használatához köthető stresszt, szorongást szilveszter éjjel (ők maguk vagy a családjukban, a közvetlen környezetükben élők közül valaki). A legtöbben, 4264-en jelezték, hogy kisgyereket érintettek rosszul a szilveszteri hatások, de maguk a kitöltők, a környezetükben élő idős emberek, állattartók, mentális vagy pszichés betegséggel élők is átéltek már emiatt szorongást. Míg egyesek ijedtségről, félelemről, feszültségről számoltak be, mások pánikrohamról, alvászavarról, fejfájásról, sokan pedig síró kisgyerek vagy riadt állat mellett átvirrasztott éjszakáról. A budapestieket alapvetően zavarja a pirotechnikai eszközök szilveszteri használata. A kitöltők 58,5 százalékát „nagyon”, 20 százalékát „inkább zavarja”. A kérdésre a válaszadók 13 százaléka felelte azt, hogy „egyáltalán nem zavarja”.
Az állatok és a gazdáik is romokban
A „Van-e Önnek vagy közeli ismerősének olyan háziállata, amelynél problémákat okoz a pirotechnikai eszközök használata szilveszterkor?” kérdésre 8221 válaszadó felelt igennel, a kitöltők 84 százaléka. Az állatok reakcióira is rákérdezett a kérdőív. 7200-an számoltak be arról, hogy nyugtalanok és idegesek lettek az állatok, 6324-en írták azt, hogy elbújtak, 5803-an pedig, hogy pánikba estek. A jelentős számú menekülési és szökési kísérlet mellett az elpusztult állatok száma is magas a kitöltések alapján: 312.
A válaszadók a felsorolt válaszlehetőségek alatt arról írtak, hogy a háziállatokat nem bírták megnyugtatni, több négylábú is kárt tett a lakás berendezésében vagy saját magában, voltak, amelyek még napokkal később is rettegtek, több állat pedig epilepsziás rohamot kapott. A válaszok tükrében nem meglepő, hogy a kitöltők vagy családtagjaik 63 százalékának „nagyon”, 17,5 százalékának „inkább” befolyásolja az ünneplését az, hogy az erős hang- és fényhatásoktól megijedt háziállatról kell gondoskodnia.
Közel 4700 válaszadó írta, hogy találkozott már rémült, menekülő állattal az utcán szilveszterkor. Nagy többségük, 69 százalék felelte azt, hogy ilyen esetben civil szervezethez fordult segítségért, 11 százalék a hatóságokhoz, a szabad szavas válaszokban pedig az állatorvost, közeli ismerősöket vagy a közösségi médiát jelölték meg a kitöltők.
Többen írták, hogy a kutyájukat gázolásos baleset érte, volt, aki a kutyája teljes megsüketüléséről számolt be, más állatok kerítésbe szorultak vagy fennakadtak valahol menekülés közben, sokan eltévedtek, és soha nem kerültek elő. 1800-nál is több válaszadó írta, hogy találkozott már riadt, eltévedt vagy elhullott vadon élő állattal a szilvesztert követő napokban. Legtöbben elpusztult madarat, elütött rókát, őzet láttak.
A zaj a legzavaróbb, de a levegőszennyezés is probléma
A robbanások, az erős hanghatások megítélése a legrosszabb. A kitöltők 61 százalékát a zajszennyezés zavarja leginkább. Ezt követi a légszennyezés (a füst és a szálló por) okozta kellemetlenség, sorrendben pedig a keletkező hulladék mennyisége és a fényszennyezés követik őket. A pirotechnikai eszközök keltette zaj a válaszadók 60 százalékát „nagyon”, 19 százalékát „eléggé” zavarja. A kitöltők 12 százaléka írta, hogy egyáltalán nem zavarják a szilveszteri zajok. A többség, 73 százalék írta, hogy számára eddig nem okoztak egészségügyi panaszt – köhögést, légúti irritációt – a szilveszteri pirotechnikai eszközök, 2659 fő (27 százalék) azonban azt válaszolta, hogy okoztak.
A kitöltők az eszközök kiváltotta fényhatásokat tartják a legkevésbé zavarónak, a válaszadók felét kevésbé vagy egyáltalán nem zavarják. A közterületen maradt hulladékokkal, rakéták maradványaival, petárdák csomagolásával a válaszadók 87 százaléka találkozott már. Budapesten szilveszter után nagyjából nyolctonnányi eszközmaradványt kell eltakarítani a közterekről.
Hogyan tovább? Javaslatok a szabályok módosítására
A korábbi tapasztalatok mellett a szabályozási kérdésekről is elmondhatták a véleményüket a budapestiek a pirotechnikai eszközök használatát illetően. A többség, 5651 fő (58 százalék) a teljes tiltás mellett van. 2698-an (30 százalék) ért egyet azzal, hogy a mostani szabályokhoz képest legyenek további korlátozások. A kitöltők csupán 12 százaléka támogatná, hogy ne változzon semmi. A használat időbeli szűkítésével a kitöltők 81 százaléka ért egyet. Többségük szerint december 31-én éjjel 11 órától lehessen használni ezeket az eszközöket január elsején hajnali 1 óráig. Tehát összesen kétórányi idősávban.
A területi alapú szigorítást még ennél is többen, a válaszadók 86 százaléka támogatná. A „Mennyire tartaná elfogadhatónak, ha egyes városrészekben (pl. sűrűn lakott területeken, zöldövezeti vagy állatvédelmi szempontból érzékeny területeken) teljes tiltás lépne életbe?” kérdésre 79 százalék válaszolta azt, hogy „teljesen elfogadható”, 9 százalék szerint pedig „inkább elfogadható”.
A kitöltők jellemzően természetvédelmi területeken, valamint a sűrűn beépített belvárosi és külvárosi területeken támogatják a tiltást, de sokan bármilyen beépítettségű lakott területen is alkalmaznák. A legtöbb válaszadó számára az is fontos, hogy fővárosi szinten egységes szabályozás alakuljon ki a kérdésben (68 százalék szerint „nagyon fontos”, 19 százalék szerint „inkább fontos”). A következő hetekben a kérdőív részletes kiértékelését követően újra összeül a Szilveszteri tűzijáték civil témacsoport, és az adatokból kinyerhető információk alapján a szabályozással kapcsolatos javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók számára.