Budapest önrendelkezéséről szól a város jövő évi költségvetése – erről beszélt ma délelőtti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely főpolgármester. Minden költségvetés értékválasztásokat tükröz, az államé és a fővárosé is. Az előbbi felépítéséből világosan látszik, hogy célja az önkormányzatiság további ellehetetlenítése, az önkormányzatok anyagi forrásainak további szűkítése. A főváros most elkészült, 2025-ös költségvetése pedig arról szól, hogy megőrizzük a város pénzét, önrendelkezését és megmaradt mozgásterét.
Ez a szűk mozgástér az előző választási ciklus öröksége, amelynek fő okai az egymást követő válságok, mint a COVID-járvány, az energiaválság, a felgyorsult infláció, és azok a kormányzati intézkedések – iparűzési adóbevételek megfelezése és a szolidaritási hozzájárulás folyamatos emelése – amelyek következtében jelentősen csökkentek Budapest anyagi forrásai.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az ellenzéki szimpátiával nem vádolható Alkotmánybíróság is kimondta: az elvonások veszélyeztetik a Főváros önrendelkezését, amelynek alapját a saját bevételei adják. Azt már az Állami Számvevőszék megállapította idén, hogy Budapest az állami költségvetés nettó befizetője, vagyis többet von el tőle a kormány, mint amennyi támogatást kap. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a kormányzati adóztatás „kifejezetten elkobzó jellegű”. Ez a helyzet alkotmányellenes, és európai uniós jogszabályokba is ütközik, a költségvetés egyenlege nem lehetne negatív.
A főpolgármester aláhúzta, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalásának megfelelően úgy döntöttek, csak annyi szolidaritási hozzájárulást fizet be a Főváros, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon, vagyis amennyi támogatást az államtól kap. A mintegy 50 milliárd forintos túladóztatást nem tervezik be a költségvetésbe.
Azt is ki kell ugyanakkor őszintén mondani, hogy ez a költségvetés csak a főváros működőképességének megőrzésére lesz elegendő. A közösségi költségvetés keretében megvalósuló, elsősorban szociális és zöld projektek megvalósítása, a Flórián téri felüljáró felújítása, tovább a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi tulajdonosi részvénycsomagjának megvásárlására a Főváros elkülönített anyagi kerettel rendelkezik. Ez utóbbi megtérülő beruházás, hiszen ha a közműcég újra az önkormányzat tulajdonába kerül, nem kell osztalékot fizetnie a kisebbségi tulajdonosoknak.
Egyéb fejlesztések finanszírozására csak a 300 milliárd forint nagyságrendű európai uniós forrásból lesz lehetőség, saját forrásból nem, de Karácsony bízik benne, hogy ez a forrás meg fog érkezni a Fővároshoz. Itt fontos kiemelni, hogy a következő időszakban elindul a főváros eddigi legjelentősebb köztisztasági programja is, amelyet a Budapesti Közművek teljes egészében saját megtakarításaiból finanszíroz. Ilyen keretek között jövőre is béremelést kapnak a Budapest-család dolgozói, a közösségi közlekedés további fejlesztése mellett a lakhatást, a külső városrészeket és a város további zöldítését helyezik fókuszba, és továbbra is támogatják a budapesti kultúrát.
A költségvetést a Fővárosi Közgyűlés már a következő, december 18-i ülésén tárgyalni fogja.