Egyetemek, kerületi önkormányzatok, logisztikai szakágak, autómegosztó szolgáltatók és közszolgáltató cégek képviselői vitatták meg az e-mobilitási lehetőségeket azon a konferencián, amit a HungAIRy projekt keretében közösen rendezett Budapest Főváros Önkormányzata, a Budapesti Közlekedési Központ és a Jedlik Ányos Klaszter 2024. május 22-én.
Magyarországon évente közel 8-10 ezer ember hal meg levegőszennyezettség okozta ártalmak miatt. A fővárosban az országosnál jobb a helyzet, de Budapesten még így is a születéskor várható élettartam öt évvel elmarad az európai átlagtól. A légszennyezettség miatt pedig nem csak a várható élettartam csökken, de az egészségben eltöltött életévek száma is.
A légszennyezés két fő okozója a fűtés és a közlekedés, ezek korszerűsítésével sokat tehetünk a tiszta levegőért és az életminőség javításáért. Ennek érdekében Budapest teljes közlekedési rendszerét – a közösségi közlekedést, a városi áruszállítási folyamatokat és az egyéni közlekedést – úgy kell alakítani, hogy támogassa a klímasemleges, élhető, egészséges és biztonságos városi környezetet.
Az elektromos és alternatív hajtásmódú járművekre való átállás ebben a folyamatban fontos elem, hiszen ezeknek a járműveknek a lokális kibocsátása jóval kisebb, mint a hagyományos üzemű járműveké, emellett fontos szerepet kell, hogy kapjanak az aktív közlekedési módok is (pl. teherkerékpár).
Jelenleg a budapesti közösségi közlekedési utazások kétharmada már elektromos hajtású járműveken történik, mint például trolibuszok, villamosok és metrók. A meglévő villamoshálózatok fejlesztése, valamint a korábban már részben működött villamosvonalak visszahozása tovább erősíti a budapesti közösségi közlekedés elektrifikációját. Emellett fontos, hogy a városi áruszállításban résztvevő tehergépjárművek is integrálódjanak a zöld átállásba. Legyen zöld a teherszállítás is, hiszen ezen járművek nélkül nem működnének egy élhető város alap és kényelmi szolgáltatásai, mint például az élelmiszerboltok, kávézók vagy éttermek.
Cél továbbá az átmenő forgalom csökkentése is. A csillapítás feltétele, hogy biztosítsuk az elkerülő utak működőképességét, ezt követően van lehetőség fokozottan óvni a lakóutcákat, hogy biztonságos, egészséges és csendes életkörülményeket teremtsünk az ott élőknek. A városi logisztika hatékonyabbá tétele és a szállítási folyamatok optimalizálása is segíthet csökkenteni a forgalmat, a zajhatást és a szennyezést. Ugyanakkor önmagában az elektromos autókra való átállás nem old meg minden városi problémát: ugyanúgy sok lesz az autó, kevés a parkolóhely, keskenyek maradnak a járdák és kevés a zöldfelület. Ráadásul vannak olyan városlakók és agglomerációban élők, akik nem tehetik meg, hogy elektromos autóval közlekedjenek, ezért a piaci szereplők mellett a különböző társadalmi rétegek szempontjait is figyelembe kell venni egy modern, élhető város közlekedési rendszerének megszervezésekor.
Az összetett kihívások kezelése érdekében szükség van a különböző érintettek együttműködésére, szakmai egyeztetésekre az ágazati szereplőkkel, hogy a hosszú távon élhető és fenntartható Budapesten élhessünk.
„Budapest fejlesztési stratégiájának sarkalatos pontja a zöld, élhető és egészséges város megteremtése. Annak érdekében, hogy Budapest zöld, esélyteremtő és nyitott várossá váljon, és az életminőség javulásán keresztül fokozza a város és térsége versenyképességét, a főváros teljes mobilitási rendszerének hozzá kell járulnia a klímasemleges, élhető, egészséges, biztonságos és vonzó városi környezet formálásához.” mondta el Karácsony Gergely főpolgármester a konferencia megnyitó beszédében.
Barsi Orsolya, Budapest Főváros Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője a konferencián kiemelte, hogy „A főváros egyik legnagyobb környezeti problémája a rossz levegőminőség, amelynek egyik fő okozója a fővárosban és az agglomerációban a közlekedés. A közlekedésből származó kibocsátás csökkentése, a közlekedési infrastruktúrák energiahatékonyságának javítása és a környezetbarát közlekedési módok támogatása a főváros prioritása.”